A csicsóka széles körû hasznosíthatósága és kiváló gazdasági értéke ellenére méltánytalanul mellõzött kultúránk, mert kevésbé ismert hasznosíthatóságának lehetõségei, hiányzik a feldolgozás ipari háttere és fejlesztést igényel agrotechnikája. A cikk az agrotechnikai elemek közül a trágyázás fejlesztéséhez szolgáltat kísérleti eredményeket.
A kalászos gabonák gyomfaj összetétele jelentõs változásokon ment keresztül, amelyeket az V. Újvárosi Miklós Országos gyomfelvételezés (2007–2008) adatai is híven tükröznek. A privatizációval, a kárpótlással átalakuló birtokstruktúra, a nagyüzemek átalakulása és a kisparcellák megjelenése jelentõsen befolyásolta a kalászosok gyomviszonyait, területegységre viszonyítva nõtt a gyomnyomás, hiszen a parlagon maradt területek évekre biztosítják a gyommag-utánpótlást. Egyre kisebb arányú a fémzárolt, minõségi vetõmag vetése, aminek szintén szerepe van a gyommagvak terjesztésében.
Felemásra sikeredett a tavalyi év a kukoricatermesztõk számára. Ritkán tapasztalható, kedvezõ idõjárási feltételek az egyik oldalon, és a felvásárlási árak drasztikus visszaesése a másik oldalon. A termesztés önköltségét a jelentõs áresés miatt a betakarítás idõszakában a termesztés technológiától függõen 8–10 t/ha-ra becsülték a gazdálkodók. Kedvezõbb értékesítési feltételekben azok reménykedhetnek, akik be tudták tárolni a terményt, és ki tudják várni az elõreláthatólag tél végére megemelkedõ árakat.
A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyagellátásáról esik szó, jó esetben is csak a fõ tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentõsége nem kisebb itt sem, mint a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelõk a fõ tápelem-pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – meghatározó a termés mennyiségére és minõségére egyaránt.
A világon évrõl évre egyre nagyobb területen termesztenek GM növényeket. A harmadik generációs és a több tulajdonságban módosított GM növényeknek növekedett a jelentõsége. Hazánkban a transzgénikus növények helyzetével kapcsolatban nincs elmozdulás. Ezen a területen az egyetemeknek és a kutatóintézeteknek kellene együtt mûködni.
Az energiafelhasználás harmadát hõtermelésre és/vagy hûtésre fordítjuk. Ezen a téren is döntõ jelentõsége van az energiahatékonyságnak és a helyi tüzelõanyagok minél nagyobb arányú felhasználásának. Ezeket a követelményeket leginkább a korszerû, többhasznú zöldenergia fûtõmûvek elégítik; és nemcsak a városokban, de a falvakban is.
Források
