A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyagellátásáról esik szó, jó esetben is csak a fõ tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentõsége nem kisebb itt sem, mint a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelõk a fõ tápelem-pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – meghatározó a termés mennyiségére és minõségére egyaránt.
Milyen tápelemekre van szüksége a növényeknek?
A növényi test felépítéséhez, a zavartalan mûködéshez, a fejlõdéshez 16 nélkülözhetetlen elemre van szükség. A 16 elem bármelyikének hiánya esetén a növény életképtelen. Részleges hiányuk esetén a növény növekedésében, fejlõdésében zavar keletkezik, melyek hiánytünetekben mutatkoznak meg.
Melyek ezek az elemek
A felsorolás nem jelent fontossági sorrendet, de ezek mindegyike szükséges a zöldnövények részére: C, O, H, N, P, K, S, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu, Mo, B, Cl. A növényben elõforduló, illetve a talajból felvett mennyiségük alapján makro-, mezo, és mikroelemeket különböztetünk meg (1. ábra). Pótlásuk a C, O, H és Cl kivételével a tápanyagellátás feladata. Csoportot képezhetünk a növény életében betöltött szerepük szerint is, így megkülönböztetünk építõ elemeket (N, P, Fe, S, Mg, Cu, Zn) és szabályzó elemeket (K, Ca, B, Fe, Cu, Zn, Mn, Mo).
Hogyan veszik fel a növények ezeket az elemeket
A növényeknek a szükséges elemeket a környezetükbõl kell megszerezniük, korlátozott feltételek között. Fejlõdésük különbözõ szakaszaiban egy adott területrõl kell, hogy felvegyék a szükséges tápanyagokat más-más mennyiségben és arányban. A gyökéren keresztüli felvétel nem minden esetben biztosítja a növények számára a szükséges mennyiséget vagy azért, mert nincs a talajban elegendõ, vagy mert valamilyen gátló tényezõ ezt nem teszi lehetõvé. Ezért van szükség a növények levélen keresztüli tápanyag-utánpótlására is.
Mit értünk a szántóföldi növények esetében lombtrágyázás alatt
A lombtrágyázás az a kiegészítõ trágyázási mód, amikor a tápelemek kis mennyiségét, felvehetõ, hígított formában a lombozatra juttatjuk.
A lombtrágyázással nem lehet helyettesíteni a talajtrágyázást, hiszen a növények a tápanyagszükségletüket gyökéren keresztüli felvétellel biztosítják. Igaz, hogy levélen keresztül valamennyi tápelem pótolható, de jelentõsége a lombtrágyázásnak elsõsorban a mikroelemek pótlásában van (2. ábra).
A lombtrágyázás elõnyei:
• a gátló tényezõk nagy része elkerülhetõ,
• a hatása gyors, közvetlen,
• nemcsak a növényfajok szerint, hanem azok fejlõdési ütemének megfelelõen is adagolhatóak.
A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – legalább akkora, vagy nagyobb jelentõséggel bír, mint a kiadott mûtrágya mennyisége. Csak a minden nélkülözhetetlen tápelemre kiterjedõ ellátás biztosít kiváló minõséget és megfelelõ termést a jövedelmezõséghez elengedhetetlen stabilitással. A mindenkori piaci igényeknek megfelelõ termelést csak magas színvonalú agrotechnikával tudjuk elérni, melynek meghatározó eleme az okszerû tápanyagellátás. Tehát a címben feltett kérdésre a válasz egyértelmûen igen. 2009-nek a lombtrágyázások évének kell lenni, csak így tudjuk némiképpen mérsékelni az õszi hiányos vagy elmaradt alapmûtrágyázás kedvezõtlen hatását.
Dr. Térmeg János