Az õszi árpa N-tápláltságának meghatározása klorofilltartalom méréssel

A N-ellátottság megítélése

 

Az õszi árpa tél végi, kora tavaszi N-fejtrágyázását részben a talaj N-szolgáltatását jellemzõ 0–30 vagy 0–60 cm-es talajréteg ásványi N-tartalma, részben növényanalízissel, a levél N-koncentrációja alapján végezhetjük. Az õszi árpa meghatározott fejlõdési fázisára kidolgozott N-koncentráció határértékek jellemzik a növény N-tápláltságát, vagyis, hogy N-nel hiányosan, megfelelõen vagy túlzottan ellátott.

A növényi szövetek N-koncentrációja szoros összefüggésben van a talaj N-ellátottsági szintjével. Ugyanakkor szoros kapcsolat mutatható ki a növény N-tápláltsága és a levelek klorofilltartalma között is. Így az õszi árpa klorofilltartalmának meghatározásával becsülni tudjuk annak N-ellátottságát, közvetve a talaj N-szolgáltatását.

A hordozható, növényállományban használható klorofillmérõ mûszerek alkalmasak a N-trágyázási szaktanácsadásban az õszi árpa N-tápláltsági állapotának becslésére, terméshozam és minõség elõrejelzésére. Természetesen ezen mérõmûszerek alkalmazása igényli a relatív klorofill-koncentrációt jellemzõ értékek (SPAD) megfelelõ kalibrációját.

A kísérlet körülményei

A SPAD-502-es (Minolta) klorofillmérõ mûszer õszi árpában történõ kalibrációját Szarvason, csernozjom réti talajon beállított mûtrágyázási tartamkísérletben végeztük. A kísérletben alkalmazott N-trágyázás szintjei: N-trágyázás nélküli kontroll, 40+40, 80+80, 120+120 kg N-hatóanyag/ha. A N-mûtrágyát megosztva juttattuk ki, 50%-át a vetést megelõzõen, 50%-át a bokrosodás végén fejtrágyaként. A kísérletben a GK Stramm kétsoros õszi árpát termesztettük. A levélzet klorofill-tartalmát a bokrosodás végén, a N-fejtrágyázás elõtt, valamint virágzás kezdetén SPAD-502-es mûszerrel határoztuk meg.

A kísérlet célja az volt: hogy vizsgáljuk az õszi árpa bokrosodásának idõszakában a levél klorofilltartalmát jellemzõ SPAD-értékek és a levél N-koncentrációja közötti összefüggést; a N-trágyázási szaktanácsadásban értékeljük a mûszer megbízhatóságát, használhatóságát az õszi árpa N-tápláltságának becsléséhez; ezek megítéléséhez adatok közlése a levél klorofilltartalma,

N-koncentrációja és a terméshozam, illetve a termésminõség összefüggésérõl.

Kísérleti eredmények

Az õszi árpa bokrosodásának fázisában (Feekes 5-6) N-trágyázás nélkül a levél N-koncentrációja 3,04% volt. A N-alaptrágyázás emelkedõ adagja (40, 80, 120 kg N ha-1) a levél N-tartalmát szignifikánsan növelte 3,60–4,89% intervallumban. A N-ellátottság függvényében a levél N-tápláltságát jellemzõ SPAD-érték is megbízhatóan növekedett. Az õszi árpa bokrosodáskori SPAD-értéke és a levél tényleges N %-a között szoros (r = 0,84), lineáris összefüggést tapasztaltunk (1. ábra).

Az eredmények azt igazolják, hogy a levélzet klorofilltartalmát jellemzõ SPAD-értékek alkalmasak az õszi árpa N-tápláltságának megítélésére. A tartamkísérlet 17. évében N-trágyázás nélkül az õszi árpa szemtermése 2,26 t ha-1-t ért el. A terméshozam N80+80 kg ha-1 dózisig szignifikánsan növekedett, a magasabb N-ellátottság további terméstöbbletet nem eredményezett (2. ábra).

Kísérleti körülményeink között a bokrosodáskori levél N %, a SPAD-érték és a szemtermés között szoros korrelációt tapasztaltunk. Így a bokrosodáskori kielégítõ N-tápláltságot 4,0–6,0 N %, illetve 40–47 SPAD-érték között határozhatjuk meg, ahol a szemtermés 4.5 t ha-1 körül alakult (3., 4. ábra). Ezen határértékek alkalmasak arra, hogy a N-fejtrágyázás elõtt megítéljük az õszi árpa bokrosodáskori N-ellátottságát.

Az õszi árpa N-tápláltságának megítélésére vizsgáltuk a virágzás kezdetén (Feekes 15–16) a zászlós levél N-tartalmát és SPAD-értékét. Szoros összefüggést tudtunk kimutatni a N-trágyázás szintje, a zászlós levél N-koncentrációja és SPAD-értéke között. Meghatároztuk a N-tápláltság és az õszi árpa fontosabb agronómiai tulajdonsága közötti összefüggéseket is (táblázat). A vizsgálatok szerint a szemtermés, a szem fehérjetartalma, a növénymagasság és a kalászhosszúság szoros pozitív összefüggést mutatott mind a zászlós levél N-koncentrációjával, mind annak SPAD-értékével. Gyengébb korrelációt tapasztaltunk már a kalászonkénti szemszám és a hektolitertömeg vonatkozásában. Kísérleti körülményeink között a virágzás kezdetén kielégítõ N-tápláltságnak azt tekinthetjük, amikor a zászlós levél N %-a 4,8–5,3, SPAD-értéke 48–53 közötti.

Prof. Dr. Izsáki Zoltán