A hazai talajok klímaérzékenysége

Talajzónák és klímaváltozás

Magyarország különbözõ éghajlati hatások találkozópontján van. Hazánk területe klímazónálisan két nagy egységre, a mezõségi és a barna erdõtalajok övezetére különíthetõ el.

Talajtípusaink térbeli elrendezõdése jól értelmezhetõ meteorológiai körzetekben a jellemzõ szezonális dinamikájú évek (kontinentális, atlanti és mediterrán) elõfordulási gyakorisága alapján. Az egyes évtípusok gyakoriságának megváltozásával a természeti – talajföldrajzi zónák is eltolódhatnak. 16 meteorológiai állomás 120 éves adatsorának statisztikai elemzése alapján megállapítható, hogy napjaink klímaváltozásának hatására mind a mezõségi, mind az erdõtalaj övezetben szakaszosan nõtt az atlanti és a mediterrán hatás, ugyanakkor erõsen csökkent a kontinentalitás. Mindez magában hordozza a mezõség, a sztyepp visszaszorulását és az erdõnek a terjeszkedését azokra a területekre, ahol a talaj-kilúgzás feltételei kedvezõbbek. Ha ez így alakul a továbbiakban is, valószínûsíthetjük hazánkban a barna erdõtalajok övezetének elõretörését a mezõségi talajok rovására, a mezõségi talajokon belül a mészlepedékes csernozjom jelleg felerõsödését és a barna erdõtalajok dél-dunántúli elõfordulásának a mediterrán talajképzõdmények (dél-európai fahéjszínû erdõtalajok) irányába történõ elmozdulását.

Talajok klímaérzékenységi mutatói

A talaj és a klíma közötti kölcsönhatásokra közvetett módon, különbözõ talajadottságok mellett rögzített több éves meteorológiai és termés-adatsorokból is következtethetünk. Erdõ-, csernozjom és réti talajokon a csapadék- és párolgásviszonyoktól függõ vízellátottságnak a kukorica terméseredményekre gyakorolt hatását tanulmányoztuk az AIIR (Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer) országos adatbázis táblaszintû adatait, illetve a táblákhoz rendelhetõ meteorológiai körzetek állomásainak éghajlati adatait felhasználva. A talajok, talajváltozatok klímaérzékenységét az un. „évjárat faktor”-ral jellemeztük. Az évjárat faktor kifejezi a vizsgált tábla vizsgált évi termésének az adott talajváltozatot és agrotechnikai szintet jellemzõ termésátlagtól való eltérését. A faktorok szemléletesen bemutatják az erdõtalajok többi vizsgált fõtípusnál lényegesen nagyobb szárazságérzékenységét, a csernozjomok mérsékelt szárazságérzékenységét és jó csapadékhasznosító képességét, illetve a réti talajok átlagosan évjáratfüggetlen kukoricatermés produkcióját. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a klímaváltozáshoz való talajhasználati–agrotechnikai alkalmazkodást talajosztályozási egységenként eltérõ eljárásokkal (vetésszerkezet, tápanyagellátás, vízgazdálkodás) lehet teljesíteni.

További vizsgálatainkban a CORINE felszínborítási adatbázis, az AGROTOPO talajtani adatbázis, Magyarország digitális klimatikus térképe és a megyei kukorica és búza termésátlagok hosszú távú idõsorainak térinformatikai és hagyományos statisztikai elemzését végeztük el. A klimatikus- és talajviszonyoktól függõ termésingadozás jellemzésére e kevésbé részletes adatbázisokra támaszkodva is megbízható klímaérzékenységi mutatók képezhetõk.

A klímaváltozás lehetséges hatásai a talajok vízgazdálkodására

A klímaváltozás lehetséges jövõbeli hatásait a hazai mészlepedékes csernozjom talajok vízgazdálkodására kétféle klímaváltozási forgatókönyv (2029-2071) és egy, a jelenlegi klímát reprezentáló idõszak napi meteorológiai adatainak, valamint a MARTHA adatbázis talajtani adatainak felhasználásával vizsgáltuk a SWAP számítógépes modell segítségével. Megállapítottuk, hogy a szélsõséges idõjárási helyzetek gyakoriságának növekedése a talaj vízmérlegét is szélsõségesebbé teheti, ami jelentõs termésingadozásokat okozhat. A nagy csapadékintenzitású extrém idõjárási helyzetekben a laza, homokosabb talajoknál számolni kell mélybeszivárgás megnövekedésével, ami akár csökkentheti is az idõjárási szélsõségek okozta káros hatásokat. Ugyanakkor a kötöttebb talajok esetében a nagy intenzitású csapadék jelentõs része a felszínen elfolyik, nem képes beszivárogni a mélyebb rétegekbe, így fokozhatja a talajok belvíz-, erózió-, aszályérzékenységét.

A klímaváltozás lehetséges hatásai a Balaton vízgyûjtõre

Kidolgoztuk a csapadékeróziós potenciál becslésének egy közelítõ módszerét, majd a Balaton vízgyûjtõre kiterjesztettük a becslést. Megállapítottuk, hogy az utóbbi években a nagy eróziós potenciálú csapadékok gyakorisága nõtt, és ez a Balaton foszforterhelését növelte, annak ellenére, hogy a mûtrágyázás szintje és a talajok felvehetõ foszfortartalma is az agronómiai optimum alatt van.

Kutatásunkat a T048302 és a 62436 sz. OTKA pályázatok támogatásával végeztük.

Makó András–Hernádi Hilda–Sisák István