MENÜ

Fás vagy lágy szárú energianövényt termesszünk?

Oldalszám: 57
2014.03.20.

A fás és lágy szárú zöldenergia hordozó növények  égetéses hasznosítása és összehasonlítása.

 







Potenciális lágy szárú, égetéses hasznosítású zöldenergia növények



Évelõ szántóföldi zöldenergia növények

• Angolperje – (Lolium perenne L.)

• Nádképû csenkesz – (Festuca arundi-nacea L.)

• Óriás keserûfû – (Polygonum sachali-nensis F. Schmidt)

• Zöld pántlikafû – (Phalaris arundinacea L.)

• Évelõ rozs – (Secale cereanum L.)

• Kínai nád – (Miscanthus spp.)



Gabonafélék

• Szudánifû – (Sorghum vulgare p.v. sudanense)



Pillangósok

• Lucerna – (Medicago sativa.)

• Csillagfürt – (Lupinus albus)



Rostnövények

• Kender – (Cannabis sativa L.)



Fás szárú zöldenergia növények

Az igen rövid és rövid ((2–4)–(5–10) év) vágásfordulójú fafajok közül azok alkalmasak dendromassza termelési célú ültetvények létesítésére, amelyek:

• fiatal korban intenzív növekedésûek,

• jól sarjadnak,

• minél nagyobb a térfogati sûrûségük (térfogatsúlyuk),

• nagy a szárazanyag produkciójuk,

• jól égnek,

• viszonylag gyors a vízvesztésük,

• könnyen kitermelhetõk és feldolgozhatók.

Az energiafa ültetvények létesítésére alkalmas fafajok: az akác, a nyár és a fûz.





A fás szárúak és lágy szárúak elõnyeinek és hátrányainak összevetése

Fás szárúak



Környezetvédelmi elõnyök

• Az energetikai faültetvény 25–30 t/év/ha eróziós talajveszteség kivédésére képes.

• A CO2 megkötés évente 3,5–4,5 t/ha.

• A vegetációs periódusban az oxigéntermelés eléri a 6,3 t/év/ha-t.

• Pormegkötõ hatása 15–25 t/ha/év.

• Hatása a talajvízre kedvezõ.

• Az akác gyökerén szimbiózusban élõ Bacterium Radiciola megköti a levegõ nitrogénjét.

• Termesztésekor nélkülözhetõ a kemikália.

• Elégetésekor kevésbé szennyezi a kör-

nyezetet, mint a lágy szárú zöld-

energia hordozók.

• Hamutartalma fele-harmada, mint a lágy szárú energiahordozóké.

• Hamuja talajtápanyagként hasznosítható.

• Nagy oxigéntartalma miatt kevés levegõ szükséges égéséhez.

• Hatékonyan segíti a parlagokon termõ allergén növények visszaszorítását.



Környezetvédelmi hátrányok

• Nem jelentõs bennük a biodiveriztás.



Gazdasági elõnyök

• Rendszeresen újraképzõdik, újratermelhetõ.

• Tömörített formában kereskedelmi áruvá tehetõ.

• Piaci pozíciója tartósan kedvezõ.

• A leghátrányosabb termõhelyi adottságok mellett is gazdaságos területhasználat.

• Lehetõvé teszi az elhanyagolt területek kultúrállapotát.

• Komfortfokozata magasabb színvonalú, mint a lágy szárúaké.

• Módot ad a nem központosított helyi hasznosításra.

• Termelése viszonylag egyenletes területi elosztásban lehetséges.

• A hektáronkénti energiahozama jellemzõen nagyobb, mint a lágy szárúaké.



Gazdasági hátrányok

• Viszonylag nagy a fajlagos beruházási költségük.

• Viszonylag kicsi a térbeli sûrûségük.

• A zöldenergiafa ültetvény létesítése egyszeri nagyobb költséget jelent, azonban 25–30 évig temel.



Társadalmi elõnyök

• Nem csökkentik Magyarország élelmiszertermelõ potenciálját.

• Több új munkahelyet teremt, mint a lágyszárúak.

• A hátrányos térségekben és a lakossági csoportok számára is tartós jövedelemszerzés.

• Növeli a helyi foglalkoztatást.

• Növeli a kistérségek versenyképességét.

• Kedvezõ a hatása a regionális fejlõdésre.

• Használatukkal nem korlátozzuk a jövõbeli lehetõségeket.

• Lehetõvé teszi az energetikai szuverenitás növelését.



Társadalmi hátrányok

• Az energetikai szakemberek elõítéletei hátrányt növelõk.

• A társadalom közvélekedése lassan változik a zöldenergia elfogadása terén.

• Az olaj-, földgáz- és a szén-érdekelt érdekcsoportok túlerejét nem kompenzálja a közérdek.





Lágyszárúak



Környezetvédelmi elõnyök

• Defláció és erózió elleni védõhatásuk nem éri el a fás szárúakét.

• A pillangósok, valamint a gabonafélék, defláció és erózióvédõ hatása közepes. A széles sortávolságúaké pedig gyenge (kender).

• A pillangósok gyökerén szimbiózusban élõ baktériumok megkötik a levegõ nitrogénjét.

• A sûrû vetésû lágyszárúak gyökérzetének talajvízre gyakorolt hatása közepes.

• A lágyszárúak oxigéntermelõ képessége fele-harmada a fás szárúakénak.

• A lágyszárúak CO2-megkötõ képessége fele-harmada a fás szárúakénak.

• A lágyszárúak pormegkötõ képessége fele-harmada a fás szárúakénak.



Környezetvédelmi hátrányok

• Nem jelentõs bennük a biodiverzitás.

• Termesztésükhöz jelentõs mennyiségû kemikália kell.



Gazdasági elõnyök

• Rendszeresen újraképzõdik, újratermelhetõ.

• Tömörített formában kereskedelmi áruvá tehetõ.

• Melléktermékként igen kedvezõ a hõegységre vetített önköltsége.

• Módot ad a nem központosított helyi hasznosításra.

• Termelése viszonylag egyenletes területi elosztásban le-hetséges.



Gazdasági hátrányok

• Viszonylag nagy a fajlagos beruházási költségük.

• A lágy szárúak térbeli sûrûsége kisebb, mint a fás szárúaké.

• Összegyûjtése viszonylag költséges.

• Nedvességtartalma nehezíti az eltüzelést.

• Komfortfokozata alacsonyabb színvonalú, mint a fás szárúaké.

• A hektáronkénti energiahozama kisebb, mint a fás szárúaké.

• Égetés technológiája hatékony.



Társadalmi elõnyök

• Teremt új munkahelyeket, de kevesebbet, mint a fásszárú.

• Növeli a helyi foglalkoztatást, de kisebb mértékben, mint a fás szárúak.

• Kedvezõ a regionális fejlõdésre kifejtett hatása, de az nem éri el a fás szárúakét.

• Lehetõvé teszi az energetikai szuverenitás növelését.



Társadalmi hátrányok

• Konkurensei az élelmiszer alapanyagok elõállításának.

• A társadalom közvélekedése lassan változik a zöldenergia elfogadása terén.

• Az olaj, földgáz és a szén ér-dekcsoportok túlerejét nem kompenzálja a közérdek.

Amint az elõnyök és hátrányok összevetésébõl kiderül, hogy a fás szárú zöldenergia hordozók termesztése és hasznosítása elõnyösebb, mint a lágyszárúaké. Azonban a lágyszárúak melléktermékként ke-

letkezõ elõfordulásait kifejezetten kívánatos mielõbb és minél nagyobb mennyiségben energetikai célra felhasználni. A felsorolt elõnyök tömeges hasznosításának alapvetõ feltétele egy nemzeti stratégiára alapozott energetikai stratégia kidolgozása és megvalósítása, amely elõnyös helyzetbe hozza a zöldenergia hordozókat és a fás szárúakat.



Dr. Gergely Sándor