IKR - hagyományos év eleji vevõtalálkozók

A társaság által szervezett fórumokon szóba kerültek a terménykereskedelem és a növénytermesztés aktuális kérdései, valamint a vetõmag-ellátás és -kínálat, különös tekintettel a kukoricatermesztésre. Emellett az elõadók ismertették még a növényvédelem aktuális feladatait és lehetõségeit, továbbá a tápanyag-visszapótlás és a technológiai fejlesztés kérdésköreit is.

Vámosi Gábor, a társaság terménykereskedelmi üzletágának igazgatója a terménykereskedelem aktuális kérdéseit elemezve arra a megállapításra jutott, hogy például amikor a kukorica ára magas volt, akkor a kõolaj ára is az egekbe szökött. Tavaly december közepétõl ugyanakkor a kukorica ára csökken, és ez a mérséklõdés a mai napig tart.

Az unió gabonamérlegérõl szólva pedig megállapította, hogy az az úgynevezett termésfordulóban nagy zárókészlettel rendelkezik majd. Szerinte ezért a harmadik országokba mintegy 18 millió tonna gabonát kellene kivinni az uniós államokból. Erre szerinte reális esély van, de a túlzott készletek miatt az árak stagnálni fognak.

A magyar viszonyokat úgy összegezte, hogy a múlt évben megtermelt búzából mintegy 1,7–1,8 millió tonnát kellene kivinni az országból. Amennyiben ez a búzaexport megvalósul, még akkor is jelentõs búzakészletek lesznek az országban.

Takács Géza, az IKR vetõmag-elõállítási és kereskedelmi üzletág-igazgatója elõadásában a pénz, az éghajlat és a globális felmelegedés összefüggéseinek taglalását tartotta az egyik legfontosabb kérdéskörnek. Szerinte a precíziós gazdálkodás arra ad választ a gazdálkodóknak, hogy a befektetett pénzük milyen formában térül meg a leghatékonyabban.

A globális változás Magyarországon három növényt érint leginkább. Ez a napraforgó, az õszi búza valamint a kukorica. A napraforgó a változó éghajlatra a tapasztalatok szerint a legkevésbé reagál. Az õszi búza a hõingadozásokat általában elviseli, míg a kukorica a legérzékenyebb az éghajlati változásokra. Jelezte: Magyarországon az idõjárási szélsõségek nem ritkák, ezért azt nem szabad megengedni – ha valaki hatékony termelést kíván folytatni – hogy több víz kerüljön ki a termelési rendszerbõl, mit amennyi oda bekerül.

Beszélt arról is a szakember, hogy a hibrid vetõmagokra egyre nagyobb az igény. Aláhúzta: az IKR-nek az eladásnál az lenne a fontos, hogy az általa elõállított terméket a lehetõ legdrágábban adja el, viszont a termelõk a lehetõ legolcsóbban szeretnének vásárolni. Lényegesnek mondta, hogy a termelõ olyan vetõmagot válasszon, amely számára a legoptimálisabb. A cégnek van egy speciális kukoricahibridje, amely normál vetési idõben elvetve a víztartalom tekintetében nagyon jó helyen szerepel. Ha a termésátlagokat vesszük alapul, akkor az IKR 11 hibridjének a hozama volt hektáronként 9,5 tonna alatt, ha a nedvességtartalmat veszik tekintetbe, akkor 13 volt 18 százalék alatt. Ezt az eredményt 38 hibridre vonatkoztatva 13 termõhelyi éréscsoportot figyelembe véve hozták a cég elemzései.

Horsa István, az alkatrész-kereskedelmi üzletág-igazgató szerint az általa irányított részleg célja, hogy a vevõk igényeit maradéktalanul teljesítsék, a készletezési és az úgynevezett kiszállítási rendszer pontosan mûködjön. A rendszer jó mûködésének alapja a szakember szerint a szezonális igények alapos felmérése, a szezonban esetlegesen ritkábban felmerülõ alkatrészeknek pedig a leggyorsabb beszerzése és a vevõkhöz való gyors eljuttatása. Megjegyezte: a teljes körû mûszaki igényfelmérés az átalánydíjas partnerek számára ingyenes. Ez év januárjától bevezették az éjszakai árukiszállítást, azaz aki délután 5 óráig megrendeli az alkatrészt, annak számára a rendelt tétel másnap reggel 6 óráig az IKR területi raktárába kerül. A cég raktáraiban 87 000 féle alkatrész található. Az éves átlagkészlet értéke eléri az 1,9 milliárd forintot.

Nagy Lajos termelési és kereskedelmi vezérigazgató-helyettes a jelenlévõknek elmondta: a tápanyag-visszapótlás területén tavaly 28 milliárd forintos forgalmat bonyolított le az IKR, ami 6 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Annak ellenére növekedett a forgalom – húzta alá – hogy a múlt év õszén nem volt mûtrágya-elõvásárlás. A vevõk többsége ugyanis a csökkenõ olajárak miatt arra várt, hogy a mûtrágya ára is mérséklõdni fog, ám ez nem következett be.

A szakember szerint az idén a termelõknek minden valószínûség szerint nitrogénmûtrágya-hiányra kell számítaniuk és felkészülniük. Emellett az árak is magasak maradnak, amit csak korszerû technológiával és a hatékony gazdálkodásra való törekvéssel lehet ellensúlyozni.

–a.n.–