A top agrar szakfolyóirat tesztcsapata alkalmazás közben több neves gyártó szántóföldi kultivátorának elõnyeit és hátrányait vizsgálta (melyek közül itt hét eszközt mutatunk be). A háromsoros szántóföldi kultivátorok univerzális eszköznek bizonyultak valamennyi talajmegmunkáló mûveletben, ezek osztrák tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be.
Az utóbbi években egyre jobban leváltották a háromsoros kultivátorok a hagyományos kétsoros, szárnyaskapás változatokat, ugyanis ezek jobban bedolgozzák a földbe a tarlómaradványokat, és kedvezõbben alakítják a talajfelszínt. A kapák kicserélhetõk vésõ alakú kapatestekre, amelyekkel mélyebb mûvelést lehet elérni.
Univerzális eszközök minden munkafázisra
Az ilyen talajmûvelõ géppel a gazda egy általánosan alkalmazható munkaeszközhöz jut minden egyes mûvelet elvégzésére, sõt, bizonyos esetekben az ekét is kiválthatja. Az egyes munkafolyamatokhoz, pld. a tarlóhántáshoz bizonyára vannak ennél alkalmasabb szerkezetek is, de Ausztriában, az átlagos területnagyságokhoz viszonyítva, a költségek szempontjából ez az univerzális eszköz, azaz a minden munkafázist elvégzõ talajlazító látszik a legjobb választásnak.
Egy gyakorlati összehasonlító tesztre többek között a dán Dalbo és Kongskilde, a német Lemken és Rabe, az osztrák Pöttinger, Regent, valamint Vogel&Noot cégek küldték el gyártmányaikat, amelyek egyébként itthon is beszerezhetõk. A vizsgálat lefolytatásáról és eredményeirõl kivonatosan adjuk közre a tesztcsapat beszámolóját Michael Deimel összefoglalásában (ennek teljes tartalma a top agrar Österreich tavaly februári számában jelent meg).
Nevezett cégek 2007 nyarán és õszén egyenként 3 méter munkaszélességû, három, illetve, négysoros kultivátorokat bocsátottak rendelkezésünkre. Feltétel volt, hogy a talaj egyengetéséhez tárcsákat is szállítsanak. Ezen kívül a cégeknek egy olyan hengert is kellett biztosítani, amelyrõl azt feltételezték, hogy a tesztterületekre ezek lennének a legalkalmasabbak. Mivel a tesztterület (Waldviertel) egy részén a talaj nagyon köves, ezért a gépekrõl nem hiányozhatott a kõ (túlterhelés) elleni védelem sem.
Így teszteltünk
A teszt során az egyes talajlazítók alkalmazhatóságát, és a köztük lévõ különbségeket szerettük volna megtudni alkalmazás közben. Ezen felül növénytermesztési és költségszempontok is szerepet játszottak. Ahhoz, hogy ezen kultivátorokról egy átfogó és minél pontosabb képet kaphassunk, illetve, hogy a megbízhatóságot is kimutathassuk (kopás), egy kultivátorral legalább 50 ha földet mûveltünk meg.
A teszt helyszínei a megmunkálandó talaj milyenségét tekintve különbözõek voltak. A talajminõség a nehéz agyagos talajtól a könnyû, vagy közepesen nehéz humuszos szántóföldeken át a homokos, vagy éppen a sok homokot tartalmazó, nehéz agyagos földekig változott. Különösen értékes tapasztalatokat szereztünk a nagyon csapadékszegény, száraz nyár folyamán. Ez mindenekelõtt a talajba történõ behatolásnál és a kapák kopásában volt észlelhetõ.
A talajmûvelés különféle kultúrák tarlóhántásával és különbözõ mennyiségû tarlómaradvánnyal kezdõdött. Ezeket szinte valamennyi kultivátornál kis méretû szárnyas kapákkal végeztük. Eközben, ahogy már említettük, nagyobb különbségek mutatkoztak a talajba történõ behatolásnál, a kopásban, és az aratási maradványok beforgatásában (részben jelentõs eltömõdések mutatkoztak).
A következõ talajmûvelési munkálatokhoz a követelményektõl függõen a már bevált kisméretû szárnyas kapákat, vagy a szélesebb, deltoid alakú fogakat, vagy a keskeny, vagy a vésõ alakú fogakat használtuk. A munka után repce került vetésre, és talajvédõ vetést is alkalmaztak. Õsszel a kultivátorokat vetõágy elõkészítésre használtuk, hogy a késõn aratott kultúrák után egy menetben a búzának, tritikálénak és a rozsnak megfelelõ magágyat biztosíthassunk.
A teszt során csapatunk egy kritériumlista alapján értékelte a munkavégzést, a gép felépítését és a mûvelõ elemeket. Ezek átlaga képezte az alapját az egyes kultivátorok megítélésének. Minden egyes kultivátort Steyr CVT 6195 típusú traktorral vontattunk, minden esetben azonos munkasebességgel. Mértük az üzemanyag-fogyasztást is (lásd: táblázatok).
Rövid értékelések
A Dalbo Triplex a mûködési elve alapján egyaránt alkalmas a sekély és a mély talajmûvelésre. A tarlómaradványokat illetõen nagyon jó bedolgozási mutatói vannak, jól egyengeti a talajt, és talajlezárása is kiváló. A második henger porhanyító hatása megfelelõen biztosítja a hiánymentes kelést. Hátránya a nagyobb vontatási teljesítményigény, és ezzel összefüggésben a magasabb üzemanyag-fogyasztás, de ez a fogak elrendezése és szögállása miatt lép fel.
A Kongskilde Vibro Flex ideális szerkezet az õszi talajmûveléshez. A tarlóhántásnál azonban gondok merültek fel. Véleményünk szerint a legjobb benyomást a Lemken Thorit tette. Nagyon jó minõségû munkát végzett minden területen, a felszíni sekély és a mély mûvelésnél is. Különösen kiemelnénk a kopóréteggel ellátott fogak által elért mintegy 150 ha területteljesítményt, amellyel minden más versenytársat nagy különbséggel megelõzött.
A Rabe Blue Bird rugós túlterhelés elleni védelemmel (kõvédelemmel) volt ellátva, amely viszonylag problémamentesen mûködött. Kemény, száraz, agyagos talajnál azonban nagyobb rugóerõre lenne szükség a folyamatos munkavégzés érdekében. Egyébként nagyobb munkasebességnél is eltömõdés nélkül dolgozik, és a tarlómaradványokat kielégítõen bedolgozza a talajba.
A Vogel&Noot Terra Cult kultivátorának súlypontja közelebb esik a felfüggesztéshez. Ennek a talajmûvelõ gépnek nagy elõnye a csekély karbantartási igény, csak a pálcáshengerek és a küllõskapák csapágyait kell kenni. Pozitív dologként értékeltük a kultivátorra utólag szerelhetõ közúti világítást.
A legfontosabb tapasztalatok
Összességében szinte valamennyi kultivátor teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket. Legtöbbjük általánosan alkalmazható, egyedüli talajmûvelõ gépként is bevethetõ.
Szembetûnõ volt azonban nagy tömegük, így a traktorok függesztõ szerkezetének nagy megterheléseket kell kibírni, és ez kihathat a hidraulika rendszerre is. A háromsoros kultivátorok természetesen hosszabbak is a kétsoros változatoknál, ezért a közúton való közlekedésre nagyobb figyelmet kell fordítani.
Álljon itt röviden valamennyi vizsgált kultivátor elõnye és hátránya.
Lemken: a legjobban dolgozik minden körülmény között, jók a kopási tulajdonságai a legjobban egyengeti a talajt, kettõs lezáró hengere jó megoldásnak bizonyult.
Rabe: szinte eltömõdés nélkül dolgozik, kiválóan forgatja a talajba a tarlómaradványokat, nagy hozzá a kapaválaszték, viszont gyorsan kopnak. Nem tartjuk megfelelõnek az elmunkáló tárcsák felfüggesztését és a közúti világítóegység rögzítését.
Pöttinger: a tarlómaradványokat kiválóan dolgozza be, jó a talajegyengetõ képessége, és a talajfelszín visszatömörítése. A kapái viszonylag gyorsan kopnak. Ez volt a legnagyobb tömegû gép.
Vogel&Noot: karbantartást nem igénylõ eszköz, jónak mondható az utólagos talajtömörítés. Küllõs kapái ugyan jól boronálnak, a talajfelszínt azonban nem dolgozzák el egyenletesen. Magas a vonóerõ igénye.
Regent: szintén jó a tarlómaradvány bedolgozása, és jónak ítélhetõ a talajfelszín tömörítése. Mûvelõelemei nehezebben hatolnak a talajba és gyengébb a kések élettartama. Üzemeltetéséhez ugyanakkor kevesebb üzemanyag szükséges a többiekéhez képest.
Dalbo: hidraulikus túlterhelés elleni védelemmel rendelkezik, ugyanakkor nehezen vontatható, és magas az üzemanyag-felhasználása. Hengerkombinációjának azonban jó a talajtömörítõ hatása.
Kongskilde: az elõbbiekkel ellentétben könnyû gép, így kisebb a vonóerõ igénye, ugyanakkor hajlamos eltömõdésre, gyengébb a talajegyengetõ hatása, és talajlezárása is. A traktorra könnyen csatlakoztatható. Azoknak a gazdáknak, akik ilyen rendszerû kultivátort szeretnének vásárolni, azt tudjuk ajánlani, hogy ne az ár legyen a döntõ. Sokkal fontosabb a jó gép a termõtalaj megfelelõ mûveléséhez, a bõ termés megalapozásához.
Forrás: top agrar Österreich 2/2008
Fordítás: -an-