MENÜ

A homoki szántóföldek helyzete

Oldalszám: 55
2014.03.18.

A hazai szántóföldi termõhelyek közül a homoktalajokon a növénytermesztés helyzete az utóbbi években egyre kedvezõtlenebbül alakul. A gazdálkodónak itt több termést befolyásoló tényezõhöz kell igazodni, mint jobb talajokon.

 


 

 





A károsító homokverés (defláció), a szélsõségesebb hõingadozás, a rossz víztartó képesség, a változó talajvízmélység, a csapadék eloszlásától függõen a rosszabb tápanyagszolgáltató képesség külön-külön is, de együttesen még inkább nehezítik az egyes növények termesztését.



Gyengén humuszos homokon a felsoroltak közül az eredményesebb és biztonságosabb termésért a fõ tennivalók a következõk:

• biztosítani a homokvédelmet,

• elõsegíteni a talajban a víz megmaradását,

• szervestrágyázásról is gondoskodni,

• talajmûvelés igazodjon a homok sajátosságaihoz.





Ez a négy tényezõ egymással kölcsönhatásban van, ami azt jelenti, hogy a homokvédelem határozza meg a talajmûvelések idejét, a tápanyagellátást és a vetésváltást függõen a termõréteg nedvességtartalmától.

Homokon (fõleg a gyengén humuszos „futó” homokon) elmarad az õszi szántás, ami meghatározza a nyári és a nyár végi gyommentesen tartó talajmûvelést.



Idõrendben elõször a kalászos betakarítása utáni munkákról és a másodvetésekrõl:

• az aratást kövesse 1-2 napon belül a tarlóhántás (de legjobb lenne az aratás nyomában a szalma lehúzása is), hogy a beárnyékolási érettségét a termõrétegnek a sekély tarlóhántás és a henger a homok felszínt tömörítse.



Ez segíti elõ:

• az elpergett magvak és a gyomok pár napon belüli kelését,

• a kizöldült talajon az árvakelés, a gyomok, a magkötés elõtt hasznosak, mert élõ zöld szerves anyag,

• ez a kizöldült hántott tarló gondosan talajba aláforgatva kultúrállapot fenntartó megoldás, ami lehetõvé teszi homokon a másodvetést, annak kelését és biztonságát,

• következhet másodvetésû csalamádé, tarlóburgonya (amennyiben a feltételei megvannak és a kockázatok nem zárják ki), de köles, szudánifû, vagy egyéb takarmány is,

• következhet zöldtrágya növény, ami a következõ év alapozó szerves trágyája a szántóföldi zöldségnek, vagy tavaszi ültetésû burgonyának,

• homokon újnak számító zöldtrágya növény az olajretek, amit napszak igénye miatt kell augusztus elsõ felében Közép-Európában vetni.





A másodvetésû olajretek gyors fejlõdése és zárt állománya szeptember végén kezd virágzani, s ezután kell alászántani és zárni a talajt. Virágzás kezdetétõl az olajretek kiváló juhlegelõ késõ õszig. Állománya -13°C-ot is elvisel. Elõnye továbbá nematicid hatása is, amiért elterjedt Nyugat-Európában az 1950-es években. Lelegelt tarlója maradjon felszántatlanul, mert télen és tavasszal jól védi a homokot.



A homoktalajok szervestrágyája az istállótrágya. A gazdaságok nagy része viszont az istállótrágyát szõlõben, gyümölcsösben és a zöldségtermesztéshez használja elsõsorban. Ez is indokolja zöldtrágya növény vetését nyáron betakarított növény után.

Homokon a víz megõrzéséhez a talajmûvelés szorosan kapcsolódik. A szántást, a tarlóhántást, a magágykészítõ, vagy egyéb talajfelszínt megmozgató beavatkozást – mintegy nyomában haladva – zárni kell a felszínen könnyû, vagy félnehéz hengerrel.



Sima felületû henger erre nem alkalmazható, mert a legkisebb levegõ mozgás a homoktalaj felületét kikezdi. Hátrány az is, hogy a homok sima felületérõl a levegõmozgás szárítja a termõréteget. Vetés után sem lehet a homok felszínét sima hengerrel zárni, veszélyezteti az egyöntetû kelést, a mûtrágya homogén hatását. Kora tavaszi munka után a böjti szél ún. homokvetést okoz. Megoldás a gyûrûs henger, körméretével csak lassított menetben tömörít a kívánt mértékig.



A felsorolt munkák és tennivalók homoktalajokon hátrányosabb helyzetben tartják az ott gazdálkodókat szemben a jobb termõhelyi adottságokon élõknél. Ideje lenne ezeket méltányolni és figyelembe venni az államigazgatás illetékeseinek is.



Dr. Antal József