A nehéz helyzetben lévõ meggypiaci szereplõk uniós pozíciójának megõrzésérõl egyeztettek az FVM valamint a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakértõi június közepén Budapesten.
A megbeszélésén többek között szó volt arról, hogy az ültetvények szerkezetét át kell alakítani, mert a közvetlenül az ezredforduló utánra tervezett és idõszerûvé vált kivágások a korábbi kedvezõ árak miatt elmaradtak. Ezért a magyar termelés a piacon versenyhátrányba került, mivel alacsonyak a termésátlagok és magas az önköltség. Szükség van ugyanakkor a piacon jobban eladható, új, korábbi érésû, nagy gyümölcsméretû fajtákra és gyümölcsöskertekre is. Emellett a magyar piaci pozíciók megszilárdításának legfontosabb feltétele a kifogástalan, ellenõrzött és garantált minõség,.
Mert jó árut csak jó alapanyagból lehet gyártani. Ezért a feldolgozók segítséget kértek a gyártás és a készletezés finanszírozásához, valamint ahhoz is, hogy könnyebben igénybe vehessék a pénzintézeti forrásokat. A FruitVeB vezetõi kérték azt is, hogy az alkalmi munkavállalás feltételeit könnyítsék meg, hogy az ne akadályozza, hanem segítse a gyors gyümölcsszüretet és -feldolgozást. A minisztérium segítséget ígért a felvetett problémák orvoslásához. A tanácskozás résztvevõi szerint reális annak az esélye, hogy a meggybõl származó árbevétel – amely a múlt évben mintegy 5 milliárd forint volt – jelentõsen növekedjen. Az idei meggytermés a szakértõk szerint megközelítheti a múlt évi rekordszintet, azaz elérheti a 70 ezer tonnát. Az árak mintegy 15–20 százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. Egy üveg kompótért a tavalyi 55 eurocenttel szemben kevesebb mint 50 centet kínálnak. A jó termés továbbá a jelentõs magyarországi készletek híre a termelõknek kínált árat is lenyomta, amely alacsonyabb a tavaly fizetett 60–70 forint körüli átlagárnál.