A napraforgó gyomirtási tapasztalatai

A lap olvasóinak nem mondok újdonságot azzal, hogy a 2009-es tavasz az elmúlt 30 év legszárazabbika volt.

Az ország nagy részén március vége és május vége között nem vagy csak minimális csapadék hullott. Ez a száraz idõjárás nemcsak az õszi és tavaszi kalászosok és a repce terméskilátásait rontotta le, de kedvezõtlenül befolyásolta a preemergens gyomirtási technológiák hatékonyságát. Az idén jól járt az, aki a napraforgó és a kukorica vegyszeres gyomirtását eleve posztkezeléses módszerrel tervezte.

A napraforgó esetében az utóbbi egy-két évben nyílott megnyugtató lehetõség az imidazolinon-ellenálló, valamint a granstar-ellenálló hibridek köztermesztésbe kerülésével, e technológia térnyerésére. Ma már a nagy nemesítõházak mindegyike rendelkezik jó termõképességû, a fenti hatóanyagokkal szemben ellenálló Clearfield technológiára alkalmas hibridekkel.



Az idei év tapasztalatai több száz hektár üzemi napraforgó terület figyelemmel kísérésére alapján az alábbiakban összegezhetõk. Az imidazolinon-ellenálló napraforgókban használt 1,2 l/ha dózisú Pulsar 40 (imazamox hatóanyagú) gyomirtó szer jó hatást mutatott. A siker alapja a megfelelõ kijuttatási idõ volt, azaz a gyomnövények 2-4 valódi leveles fejlettségi állapota. Esetenként tapasztalható volt, hogy a meleg idõjárás miatt gyorsan fejlõdõ – a kezelés idõpontjában 6-8 leveles – Fehér libatop (Chenopodium album) nem pusztult ki teljesen, esetenként csak visszaesett a fejlõdésben, de életben maradt. (1. kép).

Ennek kiváltó oka lehetett az is, hogy a hõség és a csapadékhiány következtében a hatóanyag nehezen szívódott fel és lassan áramlott a gyomnövény tenyészõcsúcsába, ez alatt a hatása csökkent. Összességében a szer gyomirtó hatása kielégítõ volt.

A gyártó által javasolt preemergens szer a lemosó csapadék hiányában hatástalan maradt, az a gazdálkodó járt jól, aki bízva a táblái jó kultúrállapotában és a Pulsar 40 kiváló hatásában csak az imazamox hatóanyagot juttatta ki, a gyomok érzékeny állapotában. Ez esetben a gyomirtás költségét megúszta 10 000 Ft/ha anyagköltségbõl.

A második mostanában terjedõ eljá­rás, hasonlóan a fentiekben elmondottakhoz használható a Granstar ellenálló napraforgó hibrideknél. A ki­juttatás idõpontja hasonló, de talán nagyobb késéseket engedhet meg a termelõ. Az alkalmazandó szer az Express 50 SX (tribenuron metil) 45 g/ha + 0,1 l/ha Trend dózisban. A szer csapadéktól függetlenül kiváló hatású a magról kelõ kétszikû gyomnövények ellen, köztük a nehezen irthatók ellen is, sõt jól irtja a mezei acatot (Cirsium arvense) is.

A gyártó ez esetben is javasolja a preemergens talajherbicidek alkalmazását a magról kelõ egyszikû gyomok irtására, de ezek az idei száraz tavaszon hatástalanok maradtak. Ennél a technológiánál ezen bizonytalan kimenetelû egyszikû gyomirtási eljárásra nincs is szükségünk, azt nem is kell terveznünk, mert az egyszikû évelõ vagy magról kelõ gyomok megjelenését, kifejlõdésüket követõen hatékonyan felléphetünk ellenük a szuperszelektív egyszikû irtószerek valamelyikével. (2. kép).

Nem szabad azonban a kijuttatással addig késlekedni, hogy a kultúrnövény árnyékoló hatása megvédje a gyomot a permetlétõl. Ez a teljes egészében posztemergens technológia, amely széles spektrumban hatásos az évelõ és nehezen irtható egy- és kétszikû gyomok ellen is, szintén hektáronként 10 000 Ft összeg alatt kivitelezhetõ.

Összefoglalva a jó kultúrállapotú tábláinkon bátran alkalmazhatók a tisztán állomány gyomirtási technológiák. Hektáronként költségük viszonylag alacsony, hasonlítva a leginkább elterjedt, sok esetben nagyobb anyagköltségû és erõsen bemosó csapadékfüggõ, talajon keresztül ható preemergens technológiákkal szemben.

dr. Gergely István