MENÜ

Görögszéna antimikrobiális hatásának vizsgálata

Oldalszám: 60
Makai Péter Sándor 2014.03.17.

Napjainkban intenzív kutatásokat folytatnak olyan természetes (növényi) hatóanyagok feltárására, amelyekkel kiválthatók az utóbbi évtizedekben nagy mennyiségben elõállított és felhasznált szintetikus antibiotikumok. Ma már közismert, tudományosan bizonyított tény, hogy a szintetikus antibiotikumok a táplálékláncba belekerülve, a szervezetben számos egészségügyi kockázatot jelentenek.

 





A szigorodó élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályozások hatásaként az antibiotikumok számának csökkenése várható nem csak a gyógyításban, de az állati termék elõállítás során, a takarmányozási célú felhasználásában is.

Elõtérbe kerülnek a biológiai hatékonyság szempontjából is értékes takarmány-kiegészítõ anyagok, probiotikumok, enzimek, gyógynövény kivonatok, egyéb természetes hatóanyagok. Elvárásunk ezekkel az anyagokkal szemben ugyanaz, mint az antibiotikumokkal szemben volt: szermaradványok nélkül növeljék az állati termelést, tartsák fenn, és folyamatosan javítsák az állatok általános egészségi állapotát, javítsák a táplálóanyagok hasznosulását.

Az antibiotikumok felesleges alkalmazása egyrészt csökkentheti a szervezet védekezõ képességét, megváltoztatja a szervezet normális flóráját és nem utolsó sorban felelõssé tehetõ a növekvõ antibiotikum rezisztenciáért is.

Az egészséges szervezetben számos kórokozó él teljes békében a gazdaszervezettel. Ezek nagyon fontos szerepet töltenek be életünkben, számos élettani folyamatot, így például az immunvédekezést is hatékonyan segítik.

Vírus okozta fertõzés esetén orvosi javaslat nélkül beszedett antibiotikum, nemcsak hogy a vírust nem pusztítja el, de kiírtja a szervezetben az antibiotikumra érzékeny (hasznos és kórokozó) baktériumokat, melyek helyét a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumtörzsek foglalják el (ezek az úgynevezett antibiotikum rezisztens baktériumok).

Kísérleteink célja az volt, hogy megállapítsuk, vajon a görögszéna magjának humán és takarmányozási célú felhasználása során várható-e olyan pozitív hatás, mely az antibiotikum felhasználás csökkentését segítené?

Antimikrobiotikus tulajdonságokra teszteltük a görögszéna mag vizes, etanolos, hexános és éterikus kivonatainak hatásait nyolc baktérium (Bacillus subtilis NCAIM B.01095, Citrobacter freundii B.01468, Escherichia coli HNCMB 35035, Proteus vulgaris B.00642, Pseudomonas fluorescens B.01469, Sarcina lutea, Staphylococcus aureus HNCMB 112002, Xanthomonas campestris pv. campestris NCAIM B.01071), egy élesztõgomba (Zygosaccharomyces bailii NCAIM Y.00734), és öt fonalas gomba (Aspergillus wentii NCAIM F. 00167, Botrytis cinerea NCAIM F.00744, Fusarium oxysporum NCAIM F.00728, Penicillum expansum NCAIM F.00601, Rhizopus stolonifer NCAIM F.00654) felhasználásával. Az in vitro vizsgálatok agardiffúziós eljárással történtek. A liofilezett mikroorganizmus-törzsek a Mezõgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyûjteményébõl (NCAIM; Budapest, Magyarország) és az Orvosi Baktériumok Nemzeti Törzsgyûjteményébõl (HNCMB; Budapest, Magyarország) származtak.

A görögszéna mag alkoholos kivonata antibakteriális hatást fejtett ki az Escherichia colira, a Sarcinia luteára és a Pseudomonas fluorescens-re, és antifungális hatása volt a Fusarium oxysporumra és a Penicillium expan­sumra.

A görögszéna mag kivonat Escherichia colira gyakorolt gátló hatása további tisztázó vizsgálatok lehetõségét (és szükségességét) teremti meg. A görögszéna használható továbbá táplálék-kiegészítõként az E. coli visszaszorítására, vagy néhány más bakteriális fertõzés, ill. gyomorral és belekkel kapcsolatos betegség megelõzésére. Ajánlott kezelés lehet az urológiai tünetek enyhítésére is.





A görögszéna antibakteriális tulajdonsága az Escherichia coli két törzse ellen

 

 






Több, az iráni népi orvoslásban használt növény etanolos kivonatait vizsgálták egy kísérletben az Escherichia coli két törzse ellen. E növények között szerepelt a Trigonella foenum-graecum is.

 


 



A levegõn szárított mintákat három alkalommal vonták ki etanollal 70°C-on 4 órán át, majd a kivonatokból koncentrátumot készítettek alacsony nyomáson, hogy sûrû üledék keletkezzen.

A tesztorganizmusok a PTCC gyûjteménybõl (Teherán, Irán) származtak: Escherichia coli PTCC 1330 és Escherichia coli PTCC1338. A baktériumokat Mueller-Hinton agaron szaporították fel, és altenyészeteket hoztak létre. A baktériumtenyészettel beoltott agarlemezeket steril lyukfúróval kilyukasztották, és a lyukakba a különbözõ gyógynövények etanolos kivonatait cseppentették. A tenyészeteket inkubálták 37°C-on 48 órán át, majd megvizsgálták, hogy mely növények gátolták az Escherichia coli szaporodását.

A Trigonella foenum-graecum csak az E. coli PTCC 1330-as számú törzse ellen mutatott aktivitást.

 


 


 


 



A baromfi-fajokban egyre növekszik az E. coli ellenállásának gyakorisága. A bakteriális kórokozók gyógyszerekkel szembeni ellenállásának terjedése azt mutatja, hogy az alkalmazott antibiotikumok hatása csökken, amely tény a gyógyszerek csökkentett hatásperiódusához vezet. Ez a szituáció maga után vonja az új és biztonságos antimikrobiotikumok szükségességét, hogy felváltsák a hatástalan antimikrobiotikumokat, vagy antibiotikus rotációs programban használják õket. Annak ellenére, hogy az elõzõekben leírt kutatásban szereplõ kivonatoknál az antibakteriális hatóanyagok természete és száma nem tisztázott, számos növénykivonat, köztük a görögszéna aktivitása E. coli törzsek ellen új kapukat nyit további tanulmányoknak (Shahidi Bonjar, 2004).



Következtetések



Az általunk elvégzett kísérletek, az áttanulmányozott szakirodalmi adatok egyértelmûen bizonyították a görögszéna magból készített kivonatok antimikrobiális hatását (táblázat).

 


 



Nagyon értékes eredménynek tartjuk, hogy gátló hatást mutattunk ki a Fusarium oxysporum (NCAIM F.00728) gombánál, mely penészgomba-faj köztudomásúlag nagy problémát jelent a gabonafélék humán célú felhasználásánál és a gazdasági állataink takarmányozásában is. A görögszéna kivonat szintén gátló hatást mutatott a Penicillum expansum (NCAIM F.00601) és az Aspergillus wentii (NCAIM F.00167) penészgomba-fajok esetében.

Elvégzett kísérleteinkbõl az is egyértelmûen kiderült, hogy a pörkölés során a görögszéna mag elveszíti antimikrobiális hatását. Ez azért fontos és új eredmény, mert a görögszéna magot az arab országokban elsõsorban fûszerként, de teaként történõ felhasználása során is megpörkölik az intenzívebb aromaanyag- és illatanyag-képzõdés érdekében. A pörköléssel valóban kellemes aromájú tea készíthetõ, viszont elveszítjük azt a gyógyhatást (antimikrobiális hatást), amellyel a natúr mag rendelkezik.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a hexános kivonatok (sem a natúr, sem a pörkölt) nem gátolta az általunk vizsgált baktériumok, és élesztõk szaporodását, ugyanakkor egyes penészgomba-fajokra, melyeknek gyakorlati jelentõsége is van, gátlóan hatott.



Prof. dr. h. c. Makai Sándor

Makai Péter Sándor

dr. habil. Varga László

makais@mtk.nyme.hu