Növényvédelmi helyzet és elõrejelzés

Elõször a Nyírséget sújtotta természeti csapás (június 7.), a jégesõ házakat, autókat rongált meg, s letarolta a szántóföldi növényállományt és az ültetvényeket egyaránt. A folytatásban hasonló mértékû kárt okozó vihar és jégesõ pusztított Baranya, Somogy és Zala megye területén. Június elsõ felében általában 15–30 mm esõ esett, de Szabolcs-Szatmár megyében, júniusban (18-ig) ez az érték elérte a 100–150 mm-t, s a zivatar gócokban máshol is bõséges esõ áztatta a talajokat. A cikk írásakor újabb csapadékos hét ígérkezett.

A csapadék gyakorlatilag elkésett az õszi árpa számára, hiszen már június közepén megindultak a betakarító gépek a táblákon. A repce sem tudta hasznosítani a késõn érkezett esõt, június második felében megkezdõdött a betakarítása, illetve a legtöbb helyen elvégezték a deszikkálást. E kultúráknál nem változott jelentõsen a növényvédelmi helyzet, a gombabetegségek kismértékben szaporodtak, de a levelek felsülésével megállt a károsításuk. A kártevõk közül a vetésfehérítõ bogár lárvái és a levéltetvek „tartottak ki” az aratás kezdetéig, de rágásuk és szívogatásuk már nem befolyásolta a termés mennyiségét és minõségét. Az õszi káposztarepce táblákon az elsõ esõket követõen megjelent a fehérpenészes tõrothadás, majd a változékony idõjárásban lassan terjedt a betegség. Mellette a fómás levélfoltosság és szárrák tünetei is megjelentek, de éppen csak észlelési szinten. Az elõbbi két betegség terjedéséhez tartósan csapadékos idõjárás a kedvezõ, ennek hiányában már nem tudtak komolyabb kárt okozni. A becõket a repcebecõrontó támadta meg, s megjelentek a korompenész tünetei is. Ebben a szakaszban a védekezést az idõben elvégzett betakarítás jelenti. Ugyanezt igényli a rovarkárosítások és a jégesõ nyomán fokozott, idõ elõtti pergés is. Május végétõl tapasztaltuk a káposzta-levéltetû lassú felszaporodását az állományokban, de az érési folyamatok elõrehaladása megakadályozta a súlyosabb kár kialakulását.

Az õszi búza állományok a május végi, júniusi csapadék hatására megelevenedtek, így a szem fejlõdése kedvezõen alakulhat. A nedvesebb, páradúsabb környezet viszont aktivizálta a kórokozókat is, egyre több betegség okoz kései fertõzést, terjed az állományokban. A vörösrozsda tünetei gyenge-közepes mértékben terjedtek el a táblákon, a kórokozó fertõzése már a felsõ levélemeleteket fertõzte június közepén. A lisztharmat szintén jelen van a növényeken, a termõterület közel 50%-án okoz fertõzöttséget. A levélzet felsülése miatt a búza is egyre kevésbé tápnövénye a kórokozónak. A pirenofórás (helmintospóriumos) levélfoltosság és levélszáradás a csapadékos idõjárásban terjedt az állományokban, de a várható nyárias idõjárás nem kedvez további károsításának. Megjelent a kalászon a szeptóriás pelyvabarnulás, mely a szálkás kalászú fajták esetén a szálkán és pelyvalevélen is észlelhetõ. A kalászfuzáriózis tüneteit még csak Borsod megyében találták meg, de a kórokozó számára kedvezõ esõs idõjárásban a betegség terjedése várható.

A végsõ eredményt a szemtermés laboratóriumi vizsgálata mondja majd meg. A vetésfehérítõ bogarak nagy számban fordulnak elõ a táblákon, de az érés elõrehaladtával jelentõs kárt már nem okoznak. Hasonló megállapítást tehetünk a levéltetvekre is. Még kártétellel fenyegetnek a gabonapoloskák. Az általuk károsított, kifehéredett kalászokon a korompenész felszaporodása figyelhetõ meg. Június közepén megkezdõdött a gabonaszipolyok betelepedése is, egyes helyeken (Tolna megye) nagy számban károsítanak. Utóbbi két kártevõ ellen néhány helyen védekeztek a hónap második felében.

A kukorica fejlõdése a csapadék és a meleg hatására felgyorsult, az állományok közelítik az 1 m-es magasságot, a sorok általában már záródtak. Ennek ellenére még mindig sok helyen gyomosak. A Dunántúl déli megyéiben folyamatos és erõs mértékû az amerikai kukoricabogár lárvakártétele, bár a jellegzetes dõléses tünetek még kevés helyen jelentek meg. Máshol gyenge-közepes kártételt állapítottak meg, de ez várhatóan növekszik, fõleg szárazra forduló idõjárásban. A kártevõ fejlettsége széles skálán mozog, június közepén találtak L1-es stádiumú lárvát, Tolna megyében viszont ugyanekkor megjelent az elsõ imágó a szexferomon csapdában.

A kukoricamoly rajzása átlagos, lárvakelés a hónap közepétõl észlelhetõ. A csapadék hatására megindult a levéltetvek betelepedése. A fûbolha és a muharbolha egyedszáma nagy, kártételük az alsóbb leveleken jól látható. A vetésfehérítõ bogarak kikeltek, kukoricán is megfigyelhetõ jelenlétük.

A napraforgó állományok a csapadék hatására fejlõdésnek indultak, megkezdõdött a korai hibridek virágzása. Továbbra is a levéltetvek okozzák a legtöbb gondot. A gombabetegségek közül a csapadékos idõjárás (viharok, jég) hatására megjelent a fehérpenészes tõfertõzés. Egyéb betegség még nem jelentkezett. A mezei poloskák egyedszáma 1-2-(3) db kártevõ/növény körül alakul. Betelepedésüknek, károsításuknak a mérsékelten meleg és mérsékelten csapadékos idõjárás kedvezett. A bogáncslepke hernyója is károsította az alsó leveleket. A burgonya állományok elég vegyes fejlettségi képet mutatnak, de többségük június közepén virágzott. Az idõjárás sokáig nem kedvezett a burgonyavész fertõzésének, elsõként az alternáriás foltosság tünetei jelentek meg alacsony szinten. A csapadékos ciklus megérkeztével megjelentek a burgonyavész tünetei is, elsõként a Borsod megyei táblákon. A kedvezõ feltételek közepette a kórokozó további fertõzése, a betegség gyors terjedése várható. A nem megfelelõen védett állományokban folyamatosan károsít a burgonyabogár.

Tóth Miklós

MgSzH Központ NTAI