MENÜ

Szántani kell!

Oldalszám: 71
Keresztes Júlia 2014.03.10.

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gép- és Terméktervezés Tanszékén – ahol mezõgazdasági gépészmérnököket is oktatnak - került sor július közepén a Magyar Szántóverseny Szövetség (MSZSZ) sajtótájékoztatójára.
A XIX. század elején Írországban, illetve Új-Zélandon indult mozgalom mára világméretûvé nõtte ki magát, a nemzetek, köztük hazánk versenyei mellett idén 56. alkalommal kerül sor a Szántó Világbajnokságra, és a 26. Európai Bajnokságra.

 

Eljött a szántóversenyek szezonja – kezdte Dr. Jóri J. István egyetemi tanár, az MSZSZ elnöke, a magyar VB-csapat vezetõje a szántóversenyek történetérõl és céljáról szóló elõadását. A talajmûvelésre szükség van, ennek hiányában nincs megfelelõ termés, nincs haszon. Szántani tehát kell! Említésre méltó, hogy Kambodzsa a Föld egyetlen országa, ahol a szántás nemzeti ünnep. A mindenkori herceg a palota kertjében maga által húzott barázdával nyitja meg a szántási idõszakot.

A magyarországi kezdeményezésekre a Pallas Lexikonban találunk utalást, amely szerint az elsõ gyapjúkiállításra és ekeversenyre 1841-ben került sor. Az elsõ igazi versenyszántást azonban 1866-ban Enyingen szervezték meg, ekkortól számíthatjuk a hazai versenyeket.

A szántóversenyek világversennyé szervezésérõl a Szántó Világszövetség (World Ploughing Organization – WPO) 1952-ben történt megalakulása óta beszélhetünk. Az alapszabály szerint a szövetség célja a következõk szerint foglalható össze: fejlessze a szántás tudományát és gyakorlatát; népszerûsítse a szántó világversenyeket; segítse a bemutatók és kiállítások szervezését; nyújtson támogatást és segítséget a mûszaki fejlesztéshez; alapozza meg az élelmiszertermelést a világ növekvõ népessége számára; valamint segítse a barátságot és a megértést a tagországok népei között és támogassa az együttmûködést mindazon szervezetekkel és csoportokkal, amelyek ugyanezen célokért dolgoznak. Az alapelvek tisztázása után az elsõ szántó világbajnokságra 1953-ban Kanadában került sor.

A világversenyek mindenütt nagy érdeklõdés mellett zajlanak, néhol az országos versenyeket is hozzákapcsolják, és a kiegészítõ programként szervezett gépbemutatók növelik a nézõközönség számát.

A népünnepély jelleg sem marad el: a szokásos kulturális bemutatók mellett muzeális gépek kiállítása, répadobó, bálaemelõ és egyéb ügyességi versenyek is részei az eseménynek.

A minõségi igények (pl.:talaj- és környezetkímélõ mûvelés) növekedésével a szántás technológiája és technikája is változott, bevezetésre került a váltvaforgató ekék használata, különösen Európában. Ma már a világbajnokságon is kötelezõ országonként legalább egy váltvaforgató ekés versenyzõt indítani. Európában külön rendeznek már váltvaforgató ekés bajnokságokat is.

A világversenyeken alkalmazott bírálati módszerek az évek során gyûjtött tapasztalatok alapján fejlõdnek-finomodnak.

A Világ- és Európa Bajnokságokon tarlón és gyepterületen is folyik a verseny. Az általános bírálati szempontok a következõk: a nyitóbarázda minõsége, az összevetés tökéletessége, a növényi maradványok alátakarása, a szántás minõsége, a záróbarázda tökéletessége, az összbenyomás, egyenesség, az ekeleeresztés és -kiemelés pontossága.

A Magyar Szántóverseny Szövetség újbóli megalakulása és a WPO-hoz történõ ismételt csatlakozása után 1995-ben indult újra a hazai szántóverseny mozgalom, mégpedig a nemzetközi versenyprogramot folyamatosan bõvítve elõször a nagygépekkel (4-6 vasú ágyekékkel), majd a váltvaforgató ekékkel (2-3 és 4-6 vasúakkal) és végül a fogatos szántással.

Hazai versenyeink a világversenyek szabályai szerint a következõ kategóriákban kerültek idén is meghirdetésre:

I. kategória: 2 - 3 testû ágyekék, II. kategória: 4-6 testû ágyekék, III. kategória: 2-3 testû váltvaforgató ekék, IV. kategória 4-6 testû váltvaforgató ekék, V. kategória: fogatos ekék. A hazai versenyek szervezését és a lebonyolítását, valamint a nemzetközi versenyeken való részvétellel kapcsolatos intézkedéseket az MSZSZ irányítja és végzi. Az ehhez szükséges költségek biztosítására létrehozta a Szántóverseny Alapítványt és kidolgozta a szántóverseny mozgalom támogatói rendszerét.

A Szántóverseny Alapítvány Arany-fokozatú aktív tagjai az IKR Zrt., a KITE Zrt. és az AXIÁL Kft., Ezüst-fokozatú tag az FVM MGI. Az MSZSZ hivatalos Arany-fokozatú támogatója az FVM, Ezüst-fokozatú pedig a Michelin Hungária Kft. illetve a ZTR Agro Kft.

A szántóversenyek szervezése természetesen nem öncélú tevékenység, hanem mezõgazdaságunk fejlõdésének alapja. Gazdaságos és természetbarát mezõgazdasági termelés ugyanis nem képzelhetõ el – ha nem is mindig évente – minõségi szántás nélkül, amelynek feltétele a megfelelõ szintû traktor és eke mellett a jól képzett és kellõ gyakorlattal rendelkezõ gazdálkodó. Az elméleti képzettség az oktatási intézményekben megszerezhetõ, a minõségi szántás gyakorlatához járulhat hozzá a szántóversenyeken való részvétel. A szántó ember munkáját általában egyedül végzi, ezért nem áll módjában munkájának minõségét másokéval összevetni. A fejlõdés egyik legfontosabb feltétele viszont éppen a szaktudás bemutatása és bírálatra bocsátása, valamint mások (az esetleg jobbak) munkájának alapos megfigyelése, és a tapasztalat gyûjtése. A szántóversenyek erre adnak lehetõséget és nem véletlen, hogy azokban az országokban a legmagasabb a szántási kultúra színvonala, ahol évtizedek óta rendszeresen vannak versenyek.

Sajnálatos, hogy nálunk a szántás, és egyáltalán a mezõgazdasági munka nem kellõen elismert, ellentétben az angolszász országokkal, ahol apáról fiúra száll a mesterség és a szántás fontos feladatuk, hiszen ha jól szántanak, jól vetnek, és jól is aratnak!

Az idei hazai események a regionális versenyekkel vették kezdetüket: augusztus 1-jén Farmoson, 8-án Vépen volt, 22-én Baktalórántházán, majd 28-án Kaposváron zajlanak a megmérettetések. Az országos döntõre szeptember 19-én, Bábolnán, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok rendezvényeinek keretében kerül majd sor. Az idei Szántó Világbajnokság szeptember 4–5.-én zajlik a szlovéniai Moravske-Toplicen, míg az Európa Bajnokság Csehországban, Zabrehben lesz szeptember 25–26-án. Mindkét helyszín közelsége lehetõvé teszi, hogy a hazai érdeklõdõ számára elérhetõvé válik valamelyik világverseny megtekintése.

Reményeink és törekvéseink alapján várhatóan mi is azon országok közé tartozunk majd, ahol a legmagasabb lesz a szántás színvonala, és büszkén vallhatjuk majd a WPO Tibullus római költõtõl kölcsönzött jelmondatát: „pax arva colat”, azaz „a béke mûvelje a földeket.”

Keresztes Júlia