Vetõmag-helyzet több szemszögbõl

Kutatói vélemény

Az idei évben a vetõmag-szaporító, -feldolgozó és forgalmazó cégek teljes körûen felkészültek az igények kielégítésére. Ez igaz a fajtaválasztékra, a mennyiségre és magas biológiai értékû minõségi fémzárolt vetõmagra is. Így elegendõ vetõmag áll majd rendelkezésre ez év õszén a gazdálkodók számára. A kereslet és a fémzárolt vetõmag használata azonban elsõsorban nem a szakma felkészültségén múlik, hanem a termelõk, azaz a vevõk hozzáállásán, illetve a rájuk ható mikro- és mikro-ökonómiai (közgazdasági) hatásokon.

A fajtaoltalmi jogok módosításáról szólva a szakember elmondta: a szabadalmi törvény növényfajta-oltalmi kérdéseiben történt változásoknak az idei évben még nem lesznek komoly átütõ hatásai a vetõmag forgalomban. Ennek oka az, hogy a törvény adta lehetõségek, illetve elvárások megismertetése, értelmezése nem megy egyik napról a másikra, annál is inkább mivel nem kis mennyiségû jogosulatlan fajtahasználatról (saját vetõmag) van szó a búza és egyéb növényfajták vonatkozásában is. Ez az állapot viszont már az elsõ – több évtizede – szabadalmaztatott fajták megjelenése óta fenn áll.

A vetõmagtermelés Magyarországon sokszereplõs. Ebbõl adódóan rengeteg vélt és valós érdekellentét ütközik egymással, amelynek egyedüli vesztesei a szabadalomi jogok birtokosai. Azzal mindenki egyetért, hogy szükség van újabb és újabb fajtákra, hiszen a változó termelési, ökológiai és ökonómiai, továbbá a kereskedelmi és fogyasztói elvárások ezt igénylik. De ahhoz, hogy új fajták kerüljenek termesztésbe, pénz kell – többek között a nemesítés, a technológiai kutatások, a fajtaminõsítés és a vetõmag-elõállítás finanszírozására –, amit a fajtahasználat utáni licenc díjak biztosíthatnak. A szabadalmi törvény módosítása nem tiltja a fajta vetõmagjának újbóli használatát, de csak akkor, ha a jogos licenc díjat a fajta szabadalmasa – azaz a nemesítõ – megkapja.

Ha például egy erre a célra alakított társaság – például Fajtaoltalmi Non Profit Kft. – mûködtetné a rendszert, mint Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, olyan jogos bevételekhez juttatná a nemesítõ házakat, intézményeket, amelyek növelnék azok hatékonyságát és rövidebb idõ alatt több és jobb fajta kerülhetne forgalomba, köztermesztésbe.

Ez közvetve, de közvetlenül is a termelõk javát és biztonságát szolgálná, hiszen a megváltozott termelési viszonyok, évrõl évre más és más, újabb és újabb (minõség, abiotikus és biotikus rezisztencia, megfelelõ hozam és költségarányos fajták stb.) fajtákat igényelnek.

A gyakorlati oldal

Balikó Sándor, a Bólyi Mezõgazdasági és Termelõ és Kereskedelmi Zrt. vetõmag ágazatának vezetõje a jelenlegi helyzetet értékelve úgy látja, hogy azokat a vetõmagokat termeli a társaság elsõsorban, amelyeknek Magyarországon kultúrája és piaca van. Termelnek ugyan exportra is, de ez az ágazatvezetõ szerint nem jelentõs mennyiség. A bólyi gazdaság legnagyobb tételben hibrid növényeket – kukoricát, napraforgót – és az õszi kalászosok vetõmagjait, így árpa-, búzavetõmagot is termel.

A részvénytársaság élén 2007-ben menedzsmentváltás volt, ez jelentõs profiltisztítással is járt. Mivel a tulajdonosoknak fõként tejre és húsra van szüksége, így az ezekhez szükséges terményekkel foglalkozik a társaság elsõsorban. Ezért a hüvelyes növények vetõmagjának termesztésével, amely korábban igen jelentõs tétel volt Bólyban, felhagytak, és ebbõl a terménycsoportból szinte kizárólag szójavetõmag-termeléssel foglalkoznak. Ezen kívül a termékpalettán megjelent újdonságként a repcevetõmag, amellyel a közelmúltban kezdtek a cégnél foglalkozni.

Az új, megváltozott fajtaoltalmi jogszabály, amely augusztus 1-jével lépett életbe, csak késõbb érezteti majd tényleges hatását a szakember szerint. Jelzi egyben azt is, hogy kezdettõl fogva tagja a Vetõmag Terméktanácsnak, és részt vett a szóban forgó jogszabály elõkészítésében is. Ennek a kovásza a Vetõmag Szövetség volt – teszi még hozzá magyarázatul.

A személyes véleménye pedig az, hogy a termelõknek fogalmunk sincs az egészrõl. Õk nem tudják, hogy majd meg fogja õket keresni egy nonprofit szervezet búzavetés után és be fogják kérni az adatokat, hogy milyen fajtákat és milyen területen vetett. A most elfogadott jogszabály ugyanis elõírja, hogy meg kell hirdetni az árat, a nem fémzárolt, és utána jogdíjat nem fizetett utántermesztett vetõmag után is. Így a licencdíj 50 százalékának megfelelõ összeget akarnak, illetve fognak beszedni a termelõktõl a tervek szerint.

A szakember úgy véli: ezt az értesítést kezdetben a mezõgazdasági termelõk figyelmen kívül hagyják majd, és csak néhány precedens értékû próbaper után tudatosodik majd a gazdálkodókban, hogy a törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettségük van. Be kell vallaniuk egyebek mellett, hogy az elõzõ évben vásárolt fémzárolt vetõmagból például visszavetettek 25 hektárt (20 hektár alatt nem foglalkoznak vele). Ennek a bevallásnak alapján fog kapni a termelõ egy számlát, amelyen az augusztusban kihirdetett vetõmagár licencdíj-vonzatának az 50 százaléka szerepel. Ez az összeg hektáronként fajtáktól függõen 7-800 forint lehet. Általában a végfelhasználói ár 10 százaléka a licencdíj. Ennek a felét fogják befizettetni önbevallásos alapon a gazdálkodókkal.

A törvény betartásában segítséget fog nyújtani az MgSzH, ahol nyilvántartják ezeket az adatokat, és pontosan tudják, ki mit vetett, hisz a földalapú normatív támogatásoknak a feltétele a pontos és precíz adatszolgáltatás.

Balikó Sándor azonban nyomatékosan aláhúzza: kétség nem fér hozzá, hogy ezt a díjat be fogják hajtani. Úgy véli, hogy ezt követõen a nemesítõk ebbõl leghamarabb õsszel, az elvetett kalászosok után március-áprilisban már pénzt is láthatnak.

A Bólyi Mezõgazdasági és Termelõ és Kereskedelmi Zrt-nél az árbevétel mintegy 10 százalékát adja a vetõmag-termelés, és a szántóterület 13,2 százalékán folytatnak Bólyban vetõmag-termelést.

A nonprofit szervezet ügyvezetõjének véleménye

Seprenyi István, a megalakult Fajtaoltalmi Nonprofit Kft ügyvezetõje az új, megváltozott fajtaoltalmi jogszabályhoz – amely augusztus 1-jével lépett – fûzött magyarázatában emlékeztetett: ennek jogszabályi hátterét a 2009/XXVII-es törvény tartalmazza. Ez módosította az 1995/XXXIII-as szabadalmi törvényt, azt kiegészítette a visszavetett vetõmagvak jogdíjigényének témakörével, és meghatározta, hogy melyik fajoknál lehet ezzel élni. Ezek egyes takarmánynövények, gabonafélék, a burgonya és az olajos növények.

Hozzátette: ezek a változások illeszkednek az EU jogszabályi környezetébe, azaz teljes egészében harmonizál vele, ugyanis a magyar jogalkotás ebben elmaradásban volt. Ezért Magyarországon törvényben kellett szabályozni a fajtaoltalmi jogokat és kötelezettségeket.

Az új szabályozás semleges. Ugyanis a nemesítés helyzetét javítja, mivel az állam kivonul a nemesítés, illetve a vetõmag-termesztés támogatásából. Ezért az új jogszabály a hazai vetõmag-nemesítõk számára a túlélést jelenti, így számukra mindenképp pozitív a hatása.

A gazdálkodó pedig, ha az oltalmazott vetõmagfajták – összesen 21 fajta tartozik ebbe a körbe – vetõmagját visszaveti, vagyis korábban megvásárolta a fémzáras vetõmagot, akkor a visszavetés után 50 százalékos licencdíjat kell fizetnie önbevallás alapján – erõsítette meg az ügyvezetõ a bólyi szakember korábbi információját.

Gabonapiac és a vetõmag-forgalom kapcsolata

A Gabonatermesztõk Országos Szövetségének vezetõ testületei kezdetektõl támogatták a fajtaoltalmi szabályozás megoldását és aktívan részt vettünk az új jogszabály megalkotásában. Mondhatnánk mi termelõk, hogy magunknak csináltunk egy új adót, de ez nem így van, mert a szakmaiság megtartása-növelése kell, hogy elsõdleges szempont legyen ebben a kérdésben. A vetõmag-felújítást növelni kell, a termékpálya vetõmaggal foglalkozó szereplõi sem mehetnek tönkre.

Szövetségünk a minõségi gabonatermesztés elkötelezett élharcosa, több éve mûködõ két országos projektünk is ezt segíti. Az egyik a Pannon Búza Minõségi Védjegy és a posztregisztrációs búzafajták kísérleti rendszere. A Pannon minõség egyik alapkövetelménye a nyomon követhetõség mellett a fémzárolt vetõmag használata, egy magas minõségû végtermék elõállítása céljából. A kísérleti rendszer a fajtaválasztásban segít, amelyben az idén 10 helyszínen 33 – már köztermesztésben engedélyezett – õszi búzafajta vett részt. Az eredmények kiértékelése folyik, publikálásuk a vetési szezon elõtt meg fog történni.

Visszaemlékezve a két évvel ezelõtti kezdeti megbeszélésekre teljesen más volt a gabonapiaci szituáció. A jelenlegi pangó búzakereslet, már reményeim szerint az írás megjelenésére megváltozik. „A kevesebb termés – alacsonyabb árakkal – piac nélkül” hármas nagyon kedvezõtlen helyzetbe hozta tagjaink többségét. Kicsit vitatkozva Balikó úrral, szerintem a termelõk ismerik a kötelezettségeiket, csak a jelenlegi pénzügyi környezetben

(nincs hitel és közraktári finanszírozás) a megmaradt pénzünk elköltésére sorrendet fogunk felállítani, ahol pl. a gázolaj beszerzés meg fog elõzni több fontos kötelezettséget, azért hogy az õszi betakarítást meg tudjuk csinálni.

Várhatóan a vetõmagpiacot is eléri a gabonaágazatot sújtó gazdasági válság. Idén nem növekszik a fenti okokból a vetõmag-felújítás, emlékezzünk vissza júniusra, hogy minden kalászos bemutatón rekord számú érdeklõdõ volt, amikrõl ezen médium hasábjain is olvashattunk.

GOSZ – jön a Pannon búza

Több éves elõkészítõ munka után néhány hete jelentette be – a gabona termékpálya három meghatározó szakmai érdekképviselete (Gabonatermesztõk Országos Szövetsége, Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedõk Szövetsége, Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) a kutatói ajánlások alapján – bejegyeztette a Pannon Búza tanúsító védjegyet. A védjegy azt a célt hivatott szolgálni - a rendszer kidolgozói szerint –, hogy mindazok az elsõsorban külföldi vásárlók, akik Magyarországon búzát kívánnak vásárolni, mindig kaphassanak magyar búzát a legjobb minõségben.

Pillanatnyilag a Pannon Búza vetéséhez szükséges vetõmagmennyiség rendelkezésre áll az országban – mondta az Agro Napló kérdésére Vancsura József, a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: az újonnan bevezetett védjegyes gabona vetõmagjának a minõségi vizsgálta jelenleg folyik. A Pannon védjegyû búzát vetni szándékozó 16 gazdaság akkreditációját most végzik a szakemberek.

Vancsura József úgy vélte, hogy a Pannon Búza sikere borítékolható, mivel ez nem egy zárt rendszer, hanem minden érdeklõdõ gazdálkodó vethet ilyen védjeggyel ellátott búzát. Ennek elõfeltétele, hogy tagja legyen a rendszernek.

A GOSZ elnöke jelezte egyben azt is, hogy a kenyérgabona vetéséhez szükséges teljes vetõmagmennyiség szintén rendelkezésére áll a gazdálkodók számára. Jelenleg a gazdák 65-70 ezer forintért juthatnak tonnánként a vetõmaghoz. Emlékeztetett: így a Pannon Búza vetõmagjához is minden termelõ hozzájuthat a közforgalomban, mivel minden vetõmagtermesztõnek van olyan fajtája, amely megfelel a Pannon Búza védjegy által támasztott kritériumnak.

A Pannon Búza rendszerben való részvétel feltételeinek részleteirõl több szakmai honlapján is tájékozódhatnak az érdeklõdõk, így a Gabonatermesztõk Országos Szövetségétõl is szerezhetnek a gazdálkodók további ismereteket. De a www.pannonbuza.hu honlapra is ráklikkelhetnek a rendszer iránt érdeklõdõk. Emellett a nemesítõk is informálják azokat a gazdákat, akik ebben a rendszerben szeretnének Pannon védjeggyel ellátott búzát termelni.

A GOSZ elnöke úgy vélte: az idén, a kísérleti idõszakban mintegy 5000 hektár körül lehet a Pannon Búza vetésterülete, amelyrõl mintegy 30 ezer tonna termést lehet majd betakarítani. Jövõre pedig már a Pannon búzából akár 100 ezer tonna is kerülhet a magtárakba.

Általánosságban a GOSZ elnöke úgy vélte, hogy az idén a gazdálkodók mintegy 1 millió hektáron vetnek majd õszi búzát. A vetésterület némileg azért csökken – mondta Vancsura József – mivel jelenleg igen alacsonyak a gabona-felvásárlási árak, tonnánként alig haladják meg 20 ezer forintot. A fémzárolt vetõmag használatának aránya a búzatermelésben pillanatnyilag Magyarországon mintegy 30 százalékos a szakember szerint. Ehhez a GOSZ elnöke hozzátette: a kívánatos arány 50 százalék körüli volna. A fajtaoltalmi jogokban, a közelmúltban bekövetkezett változás a termelõket kedvezõtlenül is érinti – mondta a GOSZ elsõ embere. Jelezte, hogy az újabb költségeket a gazdálkodók lényegében újabb adónak tekintik.

– an –