Az átgondolt fajtaválasztás kifizetõdik

 



Az országos búza eredményeket tekintve volt már jobb búzás év, igaz ennél sokkal rosszabb is. Az pedig egy másik tény, hogy az árakat tekintve, volt már ennél jobb évünk is. A jelenlegi búza árak ebben az évben jelentõs különbségeket (erre eddig nem igen volt példa) mutatnak a különbözõ minõség kategóriákban, illetve a durum búza esetében (+20%) is. Ezek a tények a minõségi búzák relatíve kedvezõbb helyzetét, piacosságát eredményezték, ami az elkövetkezendõ vetések elõtt az átgondoltabb fajtaválasztást, a potenciálisan jobb minõségi lehetõséget adó fajták elõtérbe való kerülését motiválhatja.

Igaz, hogy 2009-ben a termesztési eredményekbõl inkább azt láthattuk, hogy sok esetben a földrajzi értelembe vett termõhely és az ott uralkodó idõjárási viszonyok (szárazság, idõben jött csapadék, esetenként a késõn jött esõk) hatása nagyobb volt, mint maga a fajta; de a nagy átlagokat tekintve, a kiváló vagy jó minõségû, abiotikus stresszekkel szemben toleránsabb fajták, lényegesen kedvezõbb, piacosabb mutatókat hoztak.



Kiváló és jó minõséget, relatíve kedvezõbb termést sok termelõ a GK Békés és GK Csillag esetében könyvelhetett el. A körülményekhez képest, az esetek többségében nem okozott csalódást és versenyképes volt a GK Kalász, GK Petur, és javító minõségû GK Ati is, míg a lokálisan még kisebb területeken termesztésben lévõ GK Hunyad, GK Szala és a korai GK Fény és Garaboly is megállta a helyét.

A durum búzák minõsége és önmagukhoz illetve környezetükhöz képest is átlagos hozamokat produkáltak (3,8 t/ha), de a felvásárlási áraik illetve a biztos piaci háttér jogosan felértékelte pozíciójukat.



Beke Béla