A takarmányok mikotoxin-tartalmának hatása a sertések egészségére, termelésére és szaporodására

A szántóföldi penészek, a Fusarium, az Alternaria és a Claviceps fajok, a sertés takarmány alapanyagok közül fõképp a gabonaféléket fertõzhetik és termelnek mikotoxinokat.



A zearalenon egyes Fusarium penészek által termelt mikotoxin, amelynek hatását sokáig csak kocasüldõknél ismerték. Ösztrogénszerû hatása miatt tünetként duzzadt péra, vulvo-vaginitis valamint véres ivarzás jelentkezik. A hatás a tünetek elmúlása után is megmarad, így ezek a kocasüldõk nem vehetõk tenyésztésbe. Kocáknál a tünetek csökkent termékenység és nagymértékû embrió elhalás, emiatt csökken az alomszám. A zearalenon a placentán keresztül a fejlõdõben lévõ magzatokat is károsítja.

A fialás 2-3 nappal korábban következik be, emiatt a malacok csökkent életképességûek lesznek. A malacoknál lábszétcsúszás figyelhetõ meg, amelyhez az „ösztrogén szindróma” is társul, amelynek tünete nõivarú malacoknál ödémás vörös péra és duzzadt csecsbimbó. Malacoknál a máj is károsodhat, amely ilyen esetben sárgás-fehér színû. Fiatal kanoknál a kocákhoz hasonlóan súlyos termékenységi zavarokat idéz elõ a zearalenonnal szennyezett takarmány etetése. Ennek tünetei a kisebb méretû here, csökkent spermium termelés és libidó, valamint a spermiumok kisebb motilitása. A tünetek süldõknél az ivarérés elõtt 1–3 mg/kg, kocasüldõknél és üres kocáknál 3–10 mg/kg, vemhes kocáknál és kanoknál pedig 30 mg/kg zearalenon esetében jelentkeznek. A sertés takarmányok javasolt maximális zearalenon tartalmát az 1. táblázat mutatja.

A Fusarium gombák trichotecénvázas mikotoxinokat, így deoxinivalenol-t (DON), diacetoxi-szcirpenol-t (DAS) és T-2 toxin-t is termelnek. Ezek a gabona magvakban, ezek melléktermékeiben, valamint a pillangósokban és ezek szénáiban is elõfordulhatnak. A trichotecén-vázas mikotoxinok által okozott legjelentõsebb gazdasági kártétel oka, hogy hatásukra jelentõs mértékû termeléskiesés következik be a takarmány-visszautasítás (2. táblázat), illetve az ehhez társuló hasmenés és hányás miatt.

A takarmány-visszautasítás oka a mikotoxinok íz hatása, továbbá a T-2 toxin a szájüregben felmaródásokat, a nyelõcsõben és a gyomorban fekélyeket idéz elõ. A hányás, mint korai tünet elõidézõje elsõsorban a DON. Krónikus kis mennyiségben való felvételük hatására bélgyulladás, DAS hatására vérzéses bélgyulladás, illetve kocáknál a magzatok károsodása következik be. Másodlagos tünet az ellenálló képesség csökkenése, amelynek oka az immunrendszer károsodása. Ez utóbbi azért jelentõs gazda-sági kártétel, mivel a csökkent immun válaszkészséggel rendelkezõ állatok bármely kórokozó által elõidézett fertõzésre súlyos tünetekkel, illetve fiatal állatoknál jelentõs mértékû elhullással reagálnak.

A DON-nal szennyezett takarmány etetésekor a takarmány-visszautasítás 5–10 mg/kg mennyiségnél jelentkezik növendék és hízó állatoknál. Az ártányok toleránsabbak a DON terhelésre, mint a nõivarú állatok. A DAS-sal szennyezett takarmány etetésekor a takarmány- visszautasítás, hasmenés, valamint az immun válaszkészség csökkenése növendék és hízó állományokban 3 mg/kg szennyezés esetén jelentõs. A T-2 toxinnal szennyezett takarmány etetése során 2-3 mg/kg mennyiségnél jelentkeznek a klinikai tünetek. A sertés takarmányok javasolt maximális DON-tartalmát az 1. táblázat mutatja, a DAS és a T-2 toxin vonatkozásában ajánlati érték nem áll rendelkezésre.

Hazánkban fõképp a kukoricát fertõzhetik azok a Fusarium gombák, amelyek fumonizineket termelnek. A toxikus hatás kezdeti tünete a felvett mennyiségtõl és a szennyezett takarmány felvételének idejétõl függõen takarmány- visszautasítás.

A fumonizinek specifikus tünete sertésben a tüdõvizenyõ. Hazai vizsgálatok azt is feltárták, hogy a fumonizinek már a magzatok tüdejét is károsítják. Fiatal állatoknál emellett májelfajulás is kimutatható. A fumonizinek az emésztõtraktusból csak kis mértékben (kb. 1%) szívódnak fel. A klinikai tünetek, csökkent takarmányfelvétel és mérsékelt növekedési intenzitás, csak 75 mg/kg mennyiség fölött jelentkeznek, míg a tüdõvizenyõ megjelenését csak 100 mg/kg fumonizin tartalmú takarmány etetése során észlelték. A sertés takarmányok javasolt maximális fumonizin tartalmát az 1. táblázat mutatja.

A Fusarium gombák fuzarium-savat is termelnek, amelynek toxikus hatásai fõképp sertésben ismertek. A toxikózis fõképp import kukorica tételek etetésekor jelentkezik, amelynek tünetei hányás, hasmenés, letargia, csökkent immunválasz készség. Ezek azonban nem adnak lehetõséget pontos diagnózis felállítására, mivel ilyen tüneteket más Fusarium mikotoxinok is elõidézhetnek. A takarmányokban tüneteket még nem okozó mennyiségére még közelítõ adatok sem állnak rendelkezésre, hasonlóképpen nem ismert javasolt maximális mennyisége sem.

A gabonaféléket, különösen a rozst, károsíthatják a Claviceps gombák, így az anyarozs-fertõzést kiváltó Claviceps purpurea, amelynek mikotoxinjai az ergot alkaloidok (ergotamin, ergotoxin). Ezek toxikus hatása fõképp kocáknál, illetve malacaiknál jelentkezik. Kocáknál a fõ probléma az ergot alkaloidok által elõidézett tejhiány. Az agalactia egyúttal kihat a malacok fejlõdésére is, sõt súlyos tejhiány fokozott mértékû elhullást is okozhat. Nagy mennyiség esetén kocáknál vetélés is bekövetkezhet. Ma már követelmény, hogy a rozs (esetenként a búza) szemek 0,3%-át meghaladó mennyiségben nem lehetnek fertõzöttek, illetve a takarmány csak adott mennyiségben (1. táblázat) tartalmazhat sclerotia-t, azaz a Claviceps gomba vegetatív formáját.

dr. Mézes Miklós