Dinamikus fejlõdés - a lehetõségek kihasználása Léhben

Az ország egyik legnagyobb húsmarha tenyésztõ cégénél Jancsó István vezérigazgató úrral beszélgetünk a múltról, jelenrõl és jövõrõl.

Mutassa be kérem a gazdálkodás elõzményeit Léhen!



Az abaúji Charolais Mezõgazdasági Zrt. 1993. június 30-án alakult léhi központtal. Az egykoron 8000 ha-on gazdálkodó Szikszói Állami Gazdaság alapjain hozták létre. A „darabolás” szerencsés módon nem a növénytermesztés és az állattenyésztés elválasztásával, hanem állattenyésztõ telepenként, az azokat övezõ földterületekkel együtt ment végbe.

A SZÁG kedvezõtlen termõhelyi adottságú területen gazdálkodott, ezért a legelõre alapozott juhtenyésztés és a húsmarha tenyésztés volt a meghatározó ágazat. Az ZRt. 2200 ha-on gazdálkodik, de kapcsolt vállalkozások révén közel 5000 ha-ral rendelkezik, amibõl 600 ha a legelõ. Húsmarha-tenyésztési, növénytermesztési, és kertészeti ágazataink vannak, melyeket ágazat- és telepvezetõk irányítanak Papp Sándor termelési igazgató koordinálásával.

Az állami tulajdonú részvénytársaság alapítását a charolais törzstenyészet fenntartása indokolta, hogy az 1971-ben megkezdett tenyésztõi munka eredménye ne vesszen el. A ZRt-t 2004-ben privatizálta a dolgozókból és a menedzsmentbõl, valamint egy helyi vállalkozásból – HORDEUM 2000 Kft. – alakult befektetõ társaság.

Azóta eltelt öt év alatt az állomány mérete háromszorosára nõtt és számottevõen javultak a tenyésztési mutatók. Húsmarhával két telephelyen foglalkozunk, ezek szerencsés módon legelõvel és szántóval vannak körülvéve. 600 db anyatehenünk van, telepenként 300-300 db.

Ebbõl 400 db tiszta vérû pedigrés charolais és 200 db pedig charolais-val keresztezett egyéb húshasznú. Ehhez jön még 250 db szûz, illetve 2 éves vemhes üszõ, plusz tehenenként egy borjú.

A tenyészbikákkal együtt éves szinten 1500 db állatot kell eltartanunk.

Borsod-Abaúj Zemplén megyében a Csereháti dombvidéken gazdálkodunk, kedvezõtlen termõhelyi adottságú, átlagosan 12,5 AK/ha értékû területen.

A legrosszabb termõképességû területeket és a kitett domboldalakat gyepesítettük.

Hogyan történik az állatállomány takarmánnyal való ellátása? 

Az alapvetõ bázis a 600 ha-os telepített gyepterület, mely esetünkben válogatott fajokból tevõdik össze: nádképû csenkesz, magyar rozsnok, csomós ebír, réti csenkesz, angolperje, fehérhere, szarvaskerep. Elõfordulhat egyik-másik faj nem áll rendelkezésre, azt késõbb pótolni kell, mert az üdébb helyekre, vagy a kitett száraz dombtetõkre más összetételû flóra szükségeltetik.

Az erjesztett tömegtakarmány-igényt nyáron bálaszenázzsal, télen kukoricaszilázzsal elégítjük ki. A csomagolt bálaszenázs különösen elõnyös tavasztól õszig, amikor csak a hízlaldában található marha, és a saját teljesítményvizsgálatra beállított állatokat kell takarmányozni. A nagy létszámú állatállomány szálastakarmány igényét lucerna és füveshere szénából elégítjük ki. Társaságunk benne van az agrár-környezetgazdálkodási programban, és a pillangós növénytermesztési kötelezettségünk jól hasznosul az állattenyésztésben. A korábbi években korszerûsítettük a szalma és szálastakarmány betakarító vonalat: olyan gépeket kerestünk, amelyek tömör, stabil bálákat készítenek és a késõbbiekben ezt a szenázs bálák készítéséhez szeletelõvel kiegészített változatban is megvásároltuk. 2009-ben sokat tettünk a minõség megóvása érdekében, mert kettõ darab szálastakarmány tárolót is építettünk.

A hízlalás folyamán az abrak komponensek milyen összetevõkbõl állnak?

A Tendre Takarmányipari Kft. a kizárólagos beszállítónk borjú és hízómarha koncentrátumból. Elégedettek vagyunk a termék minõségével, amit versenyképes áron kapunk. Saját takarmánykeverõnk van, ahol az üzemünkben elõállított szemes terményekbõl készítjük a takarmánykeverékeket.

2009-ben a száraz idõjárás megviselte a legelõink állapotát. Ahhoz, hogy a borjak fejlõdésében az alacsonyabb tejhozam ne legyen érzékelhetõ, ad-libitum kapják a legelõn a borjúóvodából a Tendre Takarmányipari Kft. koncentrátumával készített borjútápot.

Milyen szakmai irányelveket követnek a tenyésztõi munkában?

Az elsõ charolais állatok Szlovéniából érkeztek vemhes üszõként. Majd késõbb a 70-es évek végén már Franciaországból folytatódtak a szállítások és néhány tenyészbika is segített megalapozni a fajta magyarországi bázisát.

A társaság jelenleg kizárólag Franciaországból származó charolais genetikára alapozza a tenyésztõi munkát. A korábbi években szûz és vemhes üszõt is importáltunk, de jelenleg csak tenyészbikákat és nagy tenyészértékû bikáktól származó spermát vásárolunk, amelyekkel a legkiválóbb teheneinket termékenyítjük. A tenyészcélnak leginkább megfelelõ háremeket hozunk létre, ami általában 40-50 egyedet jelent, és ehhez egy vagy két tenyészbikát osztunk be a legelõn, attól függõen, hogy mennyi a kihajtásig inszeminálással termékenyített egyed.

Rendszeresen szerepelnek a különbözõ állattenyésztési kiállításokon, seregszemléken. Milyen szerepet töltenek be ezek az alkalmak a mindennapjaikban?

Fontos számunkra, hogy tenyészetünk minél na­gyobb nyilvánosságot kapjon, hi­­szen a tenyészállat-értékesítésnek elengedhetetlen része a jó marketing munka. Minden évben részt veszünk Hódmezõvásárhelyen, mint kiállítók az Alföldi Állattenyésztési Napokon, valamint a debreceni Farmer Expo-n. A kiállításokon való jó szereplés egyenesen arányos a tenyészbika értékesítésünk fejlõdésével.

A húsmarha tartás rendkívül költségigényes ágazat, és egyetlen hozama a borjú. Pótciklus alkalmazásával szinte 100%-os a borjúszaporulat, amit elenyészõ kiesés mellett fel is nevelünk. 5 éve minden tenyésztésre alkalmas üszõborjút meghagytunk, amelyeket 2 éves korukban vemhesítettünk és leellettünk. Így fejlesztettük fel az állományt a jelenlegi, 600 db-os anyatehén létszámra. 2009-tõl már csak a tenyészcélnak leginkább megfelelõ vemhes üszõket hagyjuk meg állomány utánpótlásra, a többit értékesítjük.

Hogyan alakul az ágazat árbevétele a társaság egészében és ami a legfontosabb, megéri-e a marhahízlalással foglalkozni manapság?

Minden leválasztott bikaborjút 650–700 kg-os súlyra meghízlalunk. A legkiválóbb egyedeket saját teljesítményvizsgálat után továbbtenyésztésre értékesítjük.

A tenyészbikáink 20–25%-a külföldön kerül értékesítésre. Tenyészüszõket egyelõre csak belföldre adtunk el. A 600-700 kg-osra felhizlalt hízott bikáknak biztos görög és olasz piaca van.

A rendkívül költséges tenyésztõi munka csak nagy létszámú tenyészállat értékesítés mellett térül meg.

Az ZRt. teljes ágazati eredményének 20–25%-át, az árbevétel 20–30%-át a húsmarha tenyésztés adja. A marhahizlalás jövedelmezõségét jól reprezentálja az 1,36 kg/takarmányozási napra jutó tömeggyarapodás, 759 Ft/takarmányozási napra és 552 Ft/ élõsúly kilogrammra vetített önköltség.

Milyen lépéseket tettek az elmúlt években és jelenleg is az eredmények további javítása érdekében?

Folyamatosan törekszünk a tartástechnológia fejlesztésére, az élet- és munkakörülmények javítására, és a környezetvédelemre. A csobádi telepünkön már befejezõdött a telepi rekonstrukció. Felújítottuk a szociális épületet, trágyatárolót és szénatárolót építettünk, lebetonoztuk a kifutókat és a karámokat.

A dicházai telepünkön is részben készen vagyunk, illetve jelenleg is folynak a felújítások. Az elmúlt három évben a teljes takarmánybetakarító gépsort lecseréltük korszerû Kuhn és New Holland gépekre. Az állattenyésztésben keletkezõ nagy mennyiségû értékes szerves trágya kiszórásához Annaburger szórókocsikat és Manitou rakodógépet vásároltunk.

Az elkövetkezõ évek feladata a gépi takarmánykiosztás feltételeinek a megteremtése, etetõút kialakítása, kiosztókocsi vásárlás. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon jól ismert a tenyészetünk, de elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a környezõ országok szakemberei is megismerjék charolais tenyésztésünk színvonalát. Õsszel a romániai szarvasmarha tenyésztõkkel szervezünk szakmai találkozót. A Magyar Charolais Tenyésztõk Egyesülete által kidolgozott „kiváló minõségû hús” programban részt veszünk, hogy a hazai fogyasztók is megismerjék ezt a prémium kategóriás terméket. Jó együttmûködést alakítottunk ki szlovákiai húsmarha tenyésztõkkel, rendszeresen visszatérõ vevõink közé tartoznak.

Összességében elmondható, hogy a társaság a minõségi árualap – tenyész és hízó egyaránt – elõállítására tette le a voksát. Ebben a szektorban csak hosszú távon gondolkodva lehet elõre lépni.

A takarmánybázis biztosítása, célszerû legelõ használat, gondos tenyésztési program kialakítása, a telepek folyamatos korszerûsítése, a fajta áldozatos népszerûsítése mind mind reméljük még nagyon hosszú ideig feladatot jelent az elkötelezett marhatartók számára az észak-borsodi tájakon.



Jancsó István András, elnök-vezérigazgató,

Éliás Dávid, szaktanácsadó