Tavaszi zabfajták Martonvásárról

Magas fehérje-, keményítõ- és zsírtartalma, valamint a benne lévõ oldható dietikus rostnak köszönhetõen kitûnõ az étrendi hatása, ami nagyban elõsegíti az emésztést, és ezzel javítja a takarmány tápanyag hasznosulását. Nemcsak magas fehérjetartalma, hanem annak biológiai értéke is a legkedvezõbb a gabonafélék között. Kanadában, ahol nagy menynyiségben termesztenek zabot, elsõsorban a baromfi és a sertéstápokban a szójadarát zabdarával helyettesítik és az ilyen abrakkal  etetett állatoknál jobb súlygyarapodást értek el. Minden lehetõségünk adott arra, hogy a takarmányozási célra importált szójadara egy részét zabdarával váltsuk fel. A zab diétás rosttartalmának körülbelül 40%-a oldható, s ezen belül a ß-glukán tartalom 75%-ra tehetõ. V lószínû ez az egyika legértékesebb beltartalmi összetevõje a zabszemnek, mely egészségesebbé és kitartóbbá teszi a zabbal etetett állatokat. Az elmúlt években egyre több gazdaságban ismerték fel a zab szemes- és szálas takarmányként történõ hasznosításának pozitív hatását.

KUTATÓINTÉZETÜNKBEN 1992-óta foglalkozunk a zab kutatásával és nemesítésével. Az Állami Fajtaminõsítõ Tanács 2006 tavaszán Mv Pehely néven állami elismerésben részesítette az elsõ martonvásári nemesítésû tavaszi zab genotípust. A minõsítés során e fajta bizonyította kiváló termeszthetõségi tulajdonságait és alkalmasságát a humán célú felhasználásra is. Azóta a gyakorlati üzemi termesztésben is igazolta kiváló tulajdonságait és felzárkózott a korábban minõsített Kwant, Komes és Hetman martonvásári honosítású zabfajták mellé.

Termesztésre ajánlott zabfajták 2010 tavaszára

Az MV PEHELY termõképessége meghaladta a standard fajtákét az elmúlt nyolc évben a különbözõ termõhelyeken végzett kísérletek átlagában. Jó termõképessége kiváló beltartalmi értékekkel párosult. Fehérjetartalma 13,8% és 17,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,7% és 5,0% között alakult (táblázat).

Erõsen bokrosodó, jó állományképzõ, kiváló alkalmazkodóképességû fajta. A jelenleg köztermesztésben lévõ fajtáknál kissé alacsonyabb növényállományt fejleszt. Kísérleteinkben még a 160 kg/ha N hatóanyagú fejtrágyázás hatására sem dõlt meg. Erõs szára miatt a keverék zöldtakarmányokban jó támasztónövény.

Megfelelõ termesztéstechnológia és kedvezõ agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával lehet egységnyi területen a legtöbb fehérjét tartalmazó szemtermést elõállítani úgy, hogy az állomány nem dõl meg. Nagy elõnye a zabnak, hogy zöldtakarmányban nem vénül el, még bugahányás után is szívesen fogyasztják az állatok. A különbözõ kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelõ termesztéstechnológia és kedvezõ agroökológiai körülmények között potenciális termõképessége 6-7 t/ha.

A KWANT lengyel származású tavaszi zab- fajta, melynek egy évtizedes köztermesztésbe vétele óta évrõl-évre kiváló termõképessége és hl-tömege teszi az egyik vezetõ fajtává.

Termesztési javaslatok

Intenzív típusú, nagy szemtermés elérésére képes zabfajtáink genetikai termõképességének jobb kihasználása érdekében a következõket javasoljuk figyelembe venni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek a fajták hazánkban mindenütt sikeresen termeszthetõk. A szárazságot és a meleget bírják, de a csapadékosabb éghajlatot és a mérsékelten hûvösebb fekvést nagyon meghálálják. Annak ellenére, hogy valamennyi gabonafélénk közül a zab a legigénytelenebb, humuszban és nitrogénben gazdag talajon jelentõsen többet teremnek és mûtrágyázás hatására sem dõlnek meg.

A zab az elõveteményre általában nem érzékeny, de önmaga után nem tanácsos vetni. Lucerna vagy gyeptörésbe is vethetõ, de napjainkban leggyakrabban kukorica után következhet. A talajelõkészítési, vetési, növényápolási tennivalói nagyban megegyeznek a tavaszi árpáéval.

Vetésénél arra kell törekedni, hogy tavasszal mielõbb földbe kerüljön a vetõmag, mert csak a korai vetéstõl várhatunk teltszemû, nagy hektoliter tömegû, bõ termést. Valamivel mélyebbre kell vetni, mint az árpát, mert csírázásához több vizet igényel. Gabona sortávolságra, folyóméterenként 55–60, hektáronként 4,0–4,5 millió csírát vessünk. Ez ezermagtömegtõl függõen hektáronként 150 kilogramm körüli vetõmagszükségletet jelent. A fajtáink potenciális termõképességének jobb kihasználása és a nagyobb fehérjetermés elérése érdekében a bokrosodás kezdetén 80–120 kg/ha N hatóanyag kijuttatását ajánlunk.

A zab a levélbetegségekkel (koronarozsda, lisztharmat) szemben általában ellenállóbb, mint a többi gabonaféle, a vetésfehérítõ viszont jobban kedveli. A vetésfehérítõ tömeges megjelenése esetén vegyszeres védekezés szükséges. A zab a nyári melegben gyorsan érik, ezért ha a külsõ, legfejlettebb szemek érettek, meg kell kezdeni a betakarítást. Az idõben elvégzett aratással megelõzhetõ a szeles idõben elõforduló szemkiverõdés, valamint a szalma is jó minõségû szálastakarmányként takarítható be és adható a kérõdzõ állatoknak.

A fajta vetõmagjának kereskedelmi forgalmazását az Elitmag Kft. végzi. 2010 tavaszán az Mv Pehelybõl és a Kwantból minden szaporulati fokon rendelkezésre áll minõsített vetõmag.



• Veisz Ottó – Vida Gyula