Néhány gondolat a szója termesztéséhez

Az utóbbi években egyértelmûvé vált: a magyar agrártermelésnek csak az alapanyag-termelésben jut komoly szerep. A növénytermesztésben a gabonafélék és az olajos növények felvásárlási árait a kiszámíthatatlanság és az óriási ármozgások jellemzik. Hiú reményünk maradt, hogy az EU-ban minden kalkulálható, tervezhetõ lesz – ehelyett – a betakarítás elején még nem tudjuk, mi lesz a felvásárlási ár! Ma úgy tûnik, hogy a növénytermesztés hullámzó árai közül a szója az egyedüli kivétel. Évek óta aránylag jól tartja magát a 70-80 000 Ft közötti árszinten. Az önköltségi ár ma kukoricánál 9 ton- na/hektár körüli, napraforgónál, repcénél 3 tonna/hektár termésnél áll meg a nullánál. Ha nyereséget akarunk elérni, ennél magasabb szinten kell termelnünk, ezt pedig számos rajtunk múló tényezõ (talajmûvelés, tápanyag, vetõmag, növényvédõ szer stb.) és ugyanannyi nem rajtunk múló körülmény (pl: csapadék, napfény, hõmérséklet stb.) befolyásolja.

A gazda ahol az adottságok erre megvannak, szójából is meg tudja termelni a 2,8– 3 tonnát hektáronként. Ez pedig 150-160 E Ft termelési költségnél 200-220 E Ft árbevételnél már tisztes eredményt ad. Nem is beszélve a szója egyéb elõnyeirõl.

Nézzük át a szójatermesztés technológiáját, néhány új elemet (AKG támogatás, fajtahasználat stb.) kiemelve. 

Nem közvetlen technológiai kérdés, de sok gazdánál fontos szempont, hogy a 61/2009 (V.14.) FVM. rendelet a szóját is a támogatott növények közé sorolja. Ezen belül hüvelyes növényként a termelõ válogathat a szárazborsó, lóbab és a csillagfürt között is. A vetésszerkezetbe illeszthetõsége, gépesíthetõsége, jövedelmezõsége és agronómiai elõnyei egy aránt a szója mellett vannak. Korlátozó tényezõ lehet, hogy négy évenként (az ötéves támogatási ciklus alatt két alkalommal) és tíz százalékos vetésterületi részarányban termelhetõ a jogszabály szerint, a támogatott területen. (Üzemen belül lehet ezirányú kötelezettség vállalással nem érintett terület is ahol a szója ugyancsak termelhetõ, de nem ilyen szigorú korlátokkal.) A szójatermesztés technológiája sok tekintetben több gondosságot, nagyobb figyelmet igényel. 

Elõvetemény kérdés

Gabona és kapás növények is jók (szója, napraforgó, repce, lucerna nem jó elõvete

mény). 

 

Talajmûvelés

Gondos, jó minõségû õszi szántást kell végezni. Tavasszal csak ezen tudunk apró morzsás, egyenletes talajt készíteni a vetéshez. Ez a technológia egyik kiemelten fontos eleme! A jó kultúrállapotra nem csak a magnak van szüksége. Az egyenletes és gyors csírázáshoz, a megfelelõ gyomirtó hatás eléréséhez is szükséges. Az olyan talajon, ahol a

„rögárnyék” miatt nem mindenhol kap egyenletesen a gyomirtó szerbõl, zavartalanul kikelnek azok a gyomok, amelyek késõbb már nehezen irthatók. (Pl: parlagfû, selyemmályva.) A betakarítás során is „visszaköszön” a rögös, egyenetlen talaj, a kombájn folyton beletúr, a vágóasztalt kiemelve pedig nagy lesz a betakarítási veszteség. 

Tápanyag-visszapótlás

Jó tápanyag ellátottságú talajokon 1 tonna szója elõállításához 30 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 40 kg kálium szükséges. A tápanyag gazdálkodási tanácsot adó laboratórium ezt úgy is pontosan elõ fogja írni a termelõ részére, ennek betartása fontos (támogatási feltétel is.)

A gyakorlat a nitrogén mûtrágyázásban az, hogy a növény indulásához kell nitrogén mûtrágyát adni, a többit a tenyészidõ során a gyökérgümõk segítségével összegyûjti. 

A vetõmag mennyisége

Erõsen fajtafüggõ. Az általunk javasolt fajtáknál 350-450 000 termõtõ elegendõ. 160–240 % gramm/1000 szem súly esetén ez fajtától függõen 80-100 kg/hektár vetõmagot jelent. Sortávolság: 45 cm. Ekkor az állomány kultivátorozható. A szellõztetés, talajmozgatás jó hatású az állományra, az gyorsabban fejlõdik, hamarabb záródik. Alap gyomirtásnál a filmréteget képezõ gyomirtó szer pl.: Pledge hatása a talaj mozgatásakor megtörik, károsodik, itt a post kezelésre kell nagyon odafigyelni. A 15 cm-es gabona sortávra vetett szójánál értelemszerûen nincs mód kultivátorozásra. Itt az állomány tõeloszlása viszont egyenletesebb. A szója vetés elõtti oltóporos kezelésének ott van jelentõsége, ahol eddig még nem termeltek szóját.

A maggal a talajba bevitt Rhizobium japonicum évekig megmarad a talajban, így a késõbbi oltópor használatnak már nincs akkora jelentõsége, mint az elsõnek. Igaz, költsége nem jelentõs (1300 Ft/hektár).

A szója növényvédelme

A szója gyomnövényei egy és kétszikûek, ezen belül egyévesek vagy évelõek. A szója az a növény, amelynek a növényvédelmi technológiája az utóbbi években a legkevesebbet változott, illetve fejlõdött. Ezért aztán a fokozódó gyomnyomás mellett nem rendelkezünk igazán minden igényt kielégítõ megoldásokkal. A hatályos növényvédelmi jogszabályok parlagfûrõl rendelkezõ szakaszai – hogy csak egy példát emeljünk ki – folyamatos stresszben tartja a gazdákat, és növényvédõ mérnököket: néhány szál parlagfû a táblán már erõsen büntetendõ cselekmény! (elvileg még a földalapú támogatás is megvonható.) A szójában engedélyezett gyomirtó szerek száma 2009 tavaszán 42 féle volt, 2010-re még nem ismert.

A szója gyomirtása számos gyakorlati problémát vet fel. Alapvetõ, hogy a gyomirtó szert és a gyomirtás idõpontját a gyomflóra összetételéhez kell igazítani. Ideális megoldás a preemergens kezelés, mert lehetõvé teszi hogy a hosszan kelõ szója gyommentes környezetben erõsödjön. A szójának fõ konkurenciát a magról kelõ kétszikûek egyidejû tömeges kelése jelent. Ennek a problémának költség és biológiai szempontból is hatékony megoldása a Pledge 50 WP gyomirtó szer. (A Pledge természetesen kombinálható engedélyezett preemergens egyszikû irtóval is, de a fûfélék gyomirtására a szója kelése után is sok posztemergens lehetõség adódik.) A nehezen irtható gyomok elleni készítmények - bizonyos körülmények között – a szójára is fitotoxikusak. A teljes dózis helyett post kezelésben (pl: Pulsar 1 l/ha + Refine 10 g/ha) célszerû osztott, kétszeri kezelést alkalmazni a gyomirtó szer megosztásával. Így a dózisok emelhetõk is (pl: Pulsar 0,7 + 0,5 l/ha Refine 7 g/ha + 5 g/ha) A gyomirtó szerek esetleges kultúrnövényre gyakorolt tünetei: a növekedés visszafogása, csúcsi rész sárgulása, levelek hólyagosodása stb. Az állomány ezt 6-8 nap alatt kinövi, és zavartalanul fejlõdik tovább. A gyomok viszont elpusztulnak. A túlfejlett gyomok viszont túlélhetik a kezeléseket. Ezért is fontos a gyomirtás idejének szakszerû megválasztása. Fentiekbõl adódóan kimerítõ részletességû gyomirtási technológiai megoldásokat itt nem tudunk adni.

A gombaölõ szerek száma 17 volt 2009 tavaszán. A szója legfontosabb levélbetegsége a peronoszpóra ellen még nem általános gyakorlat a védekezés. Ha a körülmények úgy hozzák, van lehetõségünk a lomb védelmére. A rovar és atka kártevõk elleni védekezés helyzete viszont igen szomorú. 2009 tavaszán sem talajfertõtlenítõ szer, sem rágó és szívó kártevõk elleni készítmény nem volt engedélyezve. Ha szükséges a védekezés, eseti engedélyt kell kérni a hatóságtól. (pl. atkák ellen Nissorun 10 WP eseti engedélyezése kérhetõ). Betakarítás elõtti állományszárításra (desszikálásra) 9 készítmény állt rendelkezésre. A glifozát és diquat tartalmú szerek teljes skálája engedélyezett. A szója növényvédelem komoly szakismeretet, alapos felkészültséget és területismeretet igényel. Ezért javasoljuk, hogy a gazdálkodó forduljon a bizalmát élvezõ növényvédõ mérnökhöz. 

Szója fajtakérdés

Nálunk kizárólag a GMO mentes fajták termesztése engedélyezett. A kor követelményeinek megfelelõ szója fajtaváltás napjainkban zajlódik. A szójafajták piacán nagy a választék. Többnyire régiek, de emellett megjelentek már az új, a fenti követelményeknek megfelelõ fajták is. Mi új, de már gyakorlatban bizonyított, korszerû, nagy termõképességû fajtákat ajánlunk, amelyek vetõmag szaporítását és vetõmag forgalmazását is végezzük. 

A szója betakarítása

Az egyik kritikus pont az aratás idõpontjának megválasztása. Az egyenlõtlen kelés, egyenlõtlen beérést is okoz. Aratásra kész a szója, ha a levelét lehullatta, a csúcsi hüvelyek is teljesen kifejlõdtek. A szója víztartalma ilyenkor 14–18%-os. Gyomos szóját feltétlenül desszikálni kell. A kombájn beállítását szakember végezze, dobfordulat, motolla sebességét össze kell hangolni. A szója betakarítása nem rohammunka.

A szója szárítása, tárolása

A 14-15%-nál magasabb víztartamú szóját szárítani kell. A szárító levegõ hõmérséklete ne haladja meg a 60°C fokot. Túlszárítani sem szabad a terményt, mert a szabványos 14% alatti súlyveszteséget a vevõ nem szereti megfizetni. A terményt mindenképpen olyan szárítóba kell szállítani, ahol a szója szárításával kapcsolatos tapasztalatok megfelelõek.

A szója elsõdleges feldolgozása

Az állati takarmányozásban a keveréktakarmányok fehérje pótlására az extrahált (zsírtalanított) szójadarát használják. Ezek többnyire tengeren túli szóják, szinte biztosan GMO eredetûek. (USA, Brazilia) A magyarországi szójadara-felhasználás mintegy 600 000 tonna/év. Ennek jó, ha 10%-át 60–65 000 tonna mennyiséget termelünk meg, ezt is szójababként. Örvendetes az a hazai gyakorlat, hogy egyre több üzemben végzik a teljes értékû szójabab extrudálását. Magas nyomáson a mag felmelegszik, tárcsán átpréselik, és teljes értékû szójaként felhasználják, vagy értékesítik. A benne maradó olajtartalom miatt rövid ideig tárolható (avasodás).

A hidrotermikus feldolgozásnál a szóját héjtalanítják, roppantják, 100°C fokon 25 percig hõkezelik, hûtik. „Full fat” szója- ként felhasználják vagy értékesítik. A szója feldolgozásáról azért teszünk említést, mert a hazai szójababból készült, feldolgozott áru garantáltan GMO mentes. Humán célú szója felhasználása, feldolgozása hazánkban jelenleg nincs, bár vélemények szerint mérsékelt igény lenne rá. 

ÖSSZEFOGLALVA 

- A hazai termelésû szója garantáltan GMO-mentes és értékesíthetõ. 

- Az állattenyésztés jó felvevõ piac. 

- A szójatermesztés 2,8–3 tonna/hektár hozam esetén már gazdaságos.

- A korszerû fajták a termeléshez rendelkezésre állnak, azok vetõmagjai megvásárolhatók. 

-  A szójatermesztés technológiája könynyen elsajátítható, de a technológiát pontosan be kell tartani. 

-  A szója termesztése a hazai gazdaságok vetésszerkezetébe tökéletesen beilleszthetõ.

Zubek Lajos, üzletágvezetõ

(Sumi Agro Hungary Kft., Budapest)

Dr Bárány Sándor, ügyvezetõ

(Agroméda Kft., Szentlõrinc)