A borsó és szója termését meghatározó tényezõk hazánkban

A Magyarországon viszonylag nagy gyakorisággal bekövetkezõ kedvezõtlen, de nem feltétlenül szélsõséges idõjárási hatásokra is jelentõs terméscsökkenéssel válaszolnak. A szója és borsó termését természetesen számos tényezõ határozza meg, ezek közül most az ökológiai tényezõket szeretném bemutatni.

A szója Észak-Kína keleti felébõl származik. A vad szója ma is óriási területen él Kelet-Ázsiában, Kínában az északi és északkeleti régiókban, Tajvantól a Jangce völgyéig, valamint Japánban, Koreában és Oroszországban. (Elgondolkodtató, hogy fekete magjainak 46-52% a fehérjetartalma és 9-10% az olajtartalma.) A fajra széles ökológiai tûréshatár jellemzõ, de az egyes fajtacsoportok, fajták szûk optimummal rendelkeznek. Mindenképpen ajánlott hazai körülmények között adaptálódott fajtát termeszteni.

A szója melegigényes növény, de virágzási idejét és érését elsõsorban nem a hõmérséklet határozza meg, hanem a nappalhosszúság, mivel erõs fotoperiodizmus jellemzi, ebbõl a szempontból sokkal érzékenyebb, mint a többi hüvelyes. A nappal hosszúsága a szélességi körökkel változik, a legtöbb szójafajta ezért egy viszonylag szûk, körülbelül 230-250 km széles észak-déli sávban hoz jó termést.



A hajtás hosszát, ezzel együtt a virágok számát jelentõsen befolyásolja a hõmérséklet és a csapadék mennyisége. A száraz, meleg idõjárásra a virágzás idõszakában, általában június második felétõl július végéig a legérzékenyebb. A megkötött hüvelyek számát, így a termés mennyiségét alapvetõen meghatározza az ebben az idõszakban hulló csapadék mennyisége és annak eloszlása, a levegõ relatív páratartalma.



A szója jól alkalmazkodik a különbözõ talajokhoz, de nagy termés és jó minõség csak kiváló víz- és levegõgazdálkodású, élénk talajélettel rendelkezõ talajokon - pl. csernozjom - várható.



Ajánlott Rhizobium kultúra felvitele a vetõmag felületére, ha a táblán 4-5 éve nem termesztettek szóját. A gyors és egyöntetû csírázás a sikeres termesztés alapvetõ feltétele, ezért ehhez megfelelõ körülményeket kell teremtenünk a talajelõkészítéssel, a megfelelõ hõmérsékletû talajba történõ, gondosan végrehajtott vetéssel.

A borsó számára hazánk klimatikus adottságai, származása következtében, jobban megfelelnek, mint a szójának. A megvilágítás hosszára kevésbé érzékeny, a szójával ellentétben hosszúnappalos növény, de számos nappalközömbös fajta is van. Gyakorlati szempontból ez annyit jelent, hogy korai vetésre elsõsorban a nappalközömbös fajták alkalmasak, melyek fejlõdésében nem okoz problémát a rövid megvilágítás. A magas hõmérséklet és alacsony páratartalom a borsónál is jelentõsen ronthatja a termékenyülést, bár erre a szójánál kevésbé érzékeny. Egyes években, (pl. 2009) a száraz áprilisi-májusi idõjárás következtében, a borsónál is igen nagyszámú eldobott virág figyelhetõ meg a talaj felszínén. Egyenletes vízellátást kíván, melynek oka részben sekély gyökerezése, illetve a gyökérgümõiben élõ Rhizobium baktériumok szûk nedvesség optimum intervalluma.



A jól szellõzött, jó tápanyag gazdálkodású, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású talajokat kedveli, kalcium-igényes növény. A hüvelyesek termesztése során fokozottan kell számítani arra, hogy amennyiben ökológiai igényüket az adott termõhely nem elégíti ki teljesen, a technológia fegyelmezett és szakszerû megvalósításával sem tudjuk a terméscsökkenést elkerülni.

Dr. Csajbók József