A kalászosokban egyszikû gyomnövényei elleni vegyszeres védekezés

A gabonafélékben a kétszikû gyomfajok fertõzése csökkent, de megnövekedett az egyszikû gyomnövények jelentõsége. Az õsszel és tavasszal egyaránt csírázó nyáreleji egyéves (T2-es) életformájú gyomok közül a nagy széltippan jelentõsége erõsen fokozódott, borítása 20 év alatt csaknem megkétszerezõdött. A kalászosokban a nagy széltippan mellett, a héla zab is elõretört. Sajnálatos tény, hogy a héla zab az ország azon részein terjed rohamosan, ahol az alacsony termésátlagok miatt, a költségesebb gyomirtási eljárásokat az õszi búza már nem bírja el.



A kalászos gabonakultúrák vegyszeres gyomirtására jelenleg az jellemzõ, hogy a kétszikû gyomnövények elleni védekezés megfelelõnek mondható, de az egyszikû gyomnövények elleni védekezés nem olyan mértékû, mint ami a hazai elõfordulásukat indokolná. Ezért fontos, hogy ezen gyomnövényeket megismerjék a termelõk, tisztában legyenek a fontosságukkal, illetve megismerjék ezen egyszikû gyomnövények elleni védekezés lehetõségeit!

Kalászosokban elõforduló két leggyakoribb egyszikû gyomnövény jellemzése:



A nagy széltippan (Apera spica-venti):

Morfológiája: A nagy széltippan jellegzetes gabona gyomnövény, a gazdálkodók által széleskörûen ismert, amit bizonyít a köznyelvben, többféle változatban elõforduló neve is (palócfû, imola, selyemfû, rókafarok). A különbözõ gabonakultúrákhoz olyan mértékben alkalmazkodott ez a gyomnövény, hogy kalászhányásig a „tábla szélérõl szemlélve a kultúrnövényünket”, nem is vehetõ észre elõfordulása. Érés idejére azonban túlnövi a gabona állományát és jellegzetes, laza buga virágzatával már messzirõl megismerhetõ. Szára szalmaszár, sokkal vékonyabb, mint a búza szára és nagyon törékeny habitusú, ennek ellenére 1 méter magasra, sõt magasabbra is felnõhet, illetve a betakarítást is akadályozza. A növény rendkívül nagy magprodukcióra képes, növényegyedenként több ezres is lehet a magprodukció, amelyek a betakarításig be is érnek. A csírázási idejét hosszú évekre megõrzi a beérett mag, így egyetlen védekezés nélküli év, hosszú idõre biztosítja az utánpótlást a területünkön!

Kártétele: Kártétele a kultúrnövény kelésével egyidõben jelentkezik, mivel együtt csíráznak, és sûrû állományt alkotva, elvonja a kultúrnövény elõl a talaj vízkészletét, valamint a rendelkezésre álló tápanyagokat is. A nagy széltippan a káros jelenlétével a betakarítás végéig kísért. A közvetlen termésveszteségen túl, szára akadályozza a betakarítógépek mûködését, mivel gyakran felcsavarodik a gépek forgó részeire.

Elterjedése: A növény a mészkerülõ, laza szerkezetû talajokat kedveli, így elsõsorban a savanyú homoktalajok gyomja. Azonban elõszeretettel károsít az erõsen kötött, savanyú agyagtalajokon is. Mivel az utóbbi években a szántóföldjeink meszezése nem megfelelõ mértékû, így várható, hogy talajaink tovább fognak savanyosodni, ami megteremtheti a nagy széltippan újabb térhódításának alapját. A nagy széltippan õsszel és kora tavasszal is csírázik, így az õszi kalászosokban és az õszi káposztarepcében fordul elõ a legnagyobb egyedszámban.

Hazai elterjedésére jellemzõ, hogy az 1947-53-as gyomfelvételezések idején másodrendû fontosságú fajként a búzavetések gyomnövényei között a 37. helyen szerepelt. Felszaporodása összefügg a vegyszeres gyomirtás egyre nagyobb területen történõ elterjedésével. A kémiai gyomirtási eljárások a kétszikû gyomfajokat jelentõsen csökkentették, és az egyoldalú védekezés következtében az egyszikû gyomnövények, így a nagy széltippan élettere is megnõtt. Ennek köszönhetõ, hogy 1988-ban elvégzett szántóföldi gyomfelvételezéskor már az õszi búza 6. legjelentõsebb gyomnövénye lett.

A savanyú talajokon és a Nyírségben volt a leggyakoribb az elõfordulása, bár kisebb mértékben, az egész országban megtalálták, még meszes homoktalajon is. A legfertõzöttebb megyéknek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Veszprém, Vas és Somogy megyék bizonyultak, de jelentõs fertõzöttség volt tapasztalható Hajdú-Bihar és Pest megyében is.

Az utóbbi 20 évben tovább folytatódott a nagy széltippan elõretörése. Napjainkban már a 3. helyen szerepel, ezzel az õszi búza legfontosabb egyszikû gyomnövénye az országban. A megyék közül kiemelkedik Komárom-Esztergom megye fertõzöttsége. Erõsen fertõzött Vas, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. Jelentõs még a fertõzés Veszprém, Baranya, Gyõr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Pest megyékben.

A héla zab (Avena fatua):

Morfológiája: A héla zab (vadzab) a legjobban a gabonavetésekhez alkalmazkodott, ahol õsidõk óta elõfordul. A vetésekben akkor jelenik meg, amikor a kultúrnövény túl van a bokrosodáson. Ezt követõen gyorsan fejlõdik, és betakarításra elérheti az 50-120 cm-es magasságot. Maga a növény nagyon hasonlít a termesztett zabhoz: levelei nagyok, szélesek, virágzata buga. Jellegzetes bélyeg, hogy minden virág külsõ toklásza hátán pirosas-barna szálka található, amely alsó felében csavarodott, felsõ részében térdesen lehajlott. Virágzása június-júliusra esik.

Kártétele: Mivel a vadzab késõn csírázik a vetésekben, kártétele a gabona szárba indulásának környékén jelentkezik. Veszélyességét bizonyítja, hogy már csekély elõfordulás esetén is tetemes kárt tud okozni (5 db/m2-es egyedsûrûség mellett 5 %-os termésveszteséggel számolhatunk). A vadzab tápanyaghasznosító-képessége jobb mint a kultúrnövényé, a N-ellátottság javulásával szárazanyag-tömege nagyobb mértékben növekszik. Ahol felszaporodik, külön kell növényvédelmi technológiát alkalmazni ellene, amely nagymértékben megnöveli a termesztési költségeket. Magvai 15 évig is képesek a talajban elfeküdni, amely hosszú távon kényszeríti a termelõket az ellene való védekezésre.

Elterjedése: Hazánkban a héla zab gyakorlatilag az egész ország területén megtalálható, csak a fertõzés erõsségében van különbség. Legjobban a barna erdõtalajokat kedveli, homokon kevésbé elterjedt. A héla zab az elsõ két országos gyomfelvételezés idején is elterjedt növény volt hazánkban, bár a hatvanas évek végéig nem volt nagyobb mennyiségben. A gyors felszaporodása a hetvenes években kezdõdött. Két fõ fertõzési góc volt elkülöníthetõ. Az egyik Gyõr-Moson-Sopron megye, ahonnan Veszprém és Vas megye felé terjedt. A másik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahonnan rohamosan terjedt Hajdú-Bihar, Nógrád, Heves és Szolnok megye irányába.

A felszaporodás ütemét mutatja, hogy a borítása búzában 20 év alatt, 1988-ra, hétszeresére nõtt. 1988-ban már a 19., 1997-ben már a 16. legfontosabb gabona gyomnövény. A héla zab jelentõsége csökkent az utóbbi években, a hatékony gyomirtási technológiák bõvülésével. Ezzel a 22. helyre csúszott vissza a fontossági rangsorban. Mindemellett a gabonatarlón is megfigyelhetõ borításának növekedése.

A fent említett egyszikû gyomnövények elleni védekezés lehetõségei

A megfelelõ agrotechnika minden megjelenõ gyomnövény ellen alkalmazható fegyver, sõt, mivel a nagy széltippanról tudjuk, hogy a savanyú talajokat kedveli, így ha a talajainkat nem engedjük elsavanyodni, akkor már nagy lépést tettünk a visszaszorításában. Továbbá fontos a helyes növényi sorrend kialakítása, mivel ezzel megakadályozzuk minden magról kelõ gyomnövény magérlelését, terjedését. Az agrotechnikailag optimális vetési idõket is be kell tartanunk, mivel ezzel is tudjuk csökkenteni az õsszel csírázó gyomnövények életterét, így a nagy széltippan õszi csírázását is meg tudjuk nehezíteni!

A vegyszeres védekezést minden esetben táblaszintû gyomfelvételezés elõzze meg! Mára már el lehet mondani, hogy az õszi búza táblákban, akár õsszel, akár tavasszal is végezzük a vegyszeres gyomirtást, a megjelenõ egyszikû gyomnövények ellen létezik megfelelõen hatékony herbicid! Ami viszont sokszor probléma, hogy nem megfelelõ a védekezésünk ütemezése, és sok esetben a kijuttatás-technológiánk! Tehát nem kellõen apró cseppmérettel permetezünk, aminek eredménye, hogy nem érjük el a gyomirtó szerrel az egyszikû gyomnövényeket, tehát nem is tudjuk kellõ mértékben elpusztítani azokat! A másik nagy probléma, hogy a legtöbb termelõ akkor veszi észre az egyszikû gyomnövényeket a gabonatáblában (ezen gyomnövények ellen még körültekintõbben kell bejárni a gabonatáblánkat a vegyszeres védekezés elõtt, mivel nagyon „hasonlít” a megjelenése a kultúrnövényhez!), amikor már hatékonyan nem is tud védekezni ellenük. Ez pedig abból adódik, hogy az észleléskor már megtörtént a tervezett gyomirtás, a „kiigazítás” pedig már túl drágának tûnik, és a legtöbb esetben ezért el is marad!

Általánosságban igaz, hogy a legtöbb herbicid, amely nagy széltippan ellen tökéletesen hatékony, az a vadzab elleni hatékonyságban csak jónak mondható! A vadzab ellen az õszi búzában (általánosságban minden egyéb õszi kalászosban is), preemergensen nem célszerû védekezni, mivel a vadzab kisebb csírázási eréllyel rendelkezik, mint a kultúrnövény, így a korai vadzab gyomosodása nem okoz olyan kárt, amelyet orvosolni kellene preemergensen. A vadzab ellen a posztemergens technológiákat kell alkalmazni! Ez a megállapítás viszont már nem teljesen igaz a nagy széltippannal fertõzött területeken, mivel ott célravezetõ a preemergens gyomirtás is, mivel optimális gyomirtási feltételek teljesülése esetén, az a teljes õszi idõszakra meggátolja a gyomnövény megjelenését! Továbbá a preemergens kijuttatás kiegészíthetõ a posztemergens technológiákkal (õszi és/vagy tavaszi), illetve vannak olyan gabonatermesztõ területek, ahol a preemergens technológiákat egyáltalán nem lehet alkalmazni a területi, meteorológiai adottságok miatt, így ott egyedüli lehetõség a posztemergens védekezés.

Preemergens gyomirtás: Az alkalmazás elõfeltétele a gondosan elõkészített magágy (aprómorzsás talajszerkezet), és az átlagosnál néhány centiméterrel mélyebb vetés. A magágy minõsége befolyásolja a készítmények hatékonyságát (rögárnyék kiküszöbölése, tökéletes herbicid fedettség), a mélyebb vetés biztosítja, hogy a fitotoxikus tünetek ne jelenjenek meg a kultúrnövényen! Alkalmazható hatóanyagok (készítmények): a pendimetalin (Stomp 330, Stomp 400 SC, Pendigan 330 EC), a klórszulfuron (Glean 75 DF), a triaszulfuron (Logran 20 WG). A megfelelõ hatékonysághoz bemosó csapadék szükséges, ami ha megérkezik, akkor a kijuttatott készítmények mindegyike megfelelõen hatékony. Ezen hatóanyagokat, készítményeket nemcsak preemergensen, de õszi posztemergensen is kijuttathatjuk, a posztemergens kijuttatás aranyszabályai mellett.

Õszi posztemergens gyomirtás: A kezeléskor az egyszikû gyomnövények 1-3 leveles fenológiában legyenek. Ha a permetezéskor az egyszikû gyomok már túl vannak ennél a nagyságnál, a gyomirtásunk hatékonysága nem lesz megfelelõ! Használható hatóanyagok (készítmények), az elõbb felsoroltakon kívül: a klórtoluron (Lentipur 500 SC), az izoproturon (Izoron 500 SC, Protugan 50 SC), az izoproturon+beflubutamid (Herbaflex), a metszulfuron-metil (Ally 20 DF, Mezzo).

Tavaszi posztemergens gyomirtás: A kijuttatásnál minden esetben figyelemmel kell lenni a gabona és a gyomnövény fenológiai korlátaira, amelyet a készítmény engedélyokirata is rögzít! Általánosságban elmondható, hogy a készítmények a 2-4 leveles egyszikû gyomnövények ellen a leghatékonyabbak, de forgalomba vannak olyan herbicidek is, amelyek még a szárba indult egyszikû gyomnövények ellen is hatékonyak, és a kultúrnövényen sem okoznak fitotoxikus tünetet! Errõl minden esetben az alkalmazni kívánt gyomirtási technológiánál, és a gyomirtó szer választásánál tisztába kell lennie a termelõnek, annak érdekében, hogy a lehetõ leghatékonyabban tudjon a megjelenõ gyomnövények ellen védekezni! Alkalmazható hatóanyagok (készítmények): Az elõbb már ismertetett hatóanyagok közül a klórszulfuron, a triaszulfuron, a klórtoluron, az izoproturon, az izoproturon+beflubutamid tavasszal kijuttatva is hatékony az egyszikû gyomnövények ellen is! További hatóanyagok (készítmények), amelyek tavaszi posztemergens kijuttatással alkalmazhatóak az egyszikûek ellen (és még kétszikûirtó hatással is rendelkeznek a készítmények!): a szulfoszulfuron (Athos), jodoszulfuron+mefenpír-dietil (Huszár OD), és az aminopiralid + piroxszulam + floraszulam + kloquintocet-mexil (Genius WG). A fenoxaprop+mefenpír-dietil (Puma Extra) csak egyszikûirtó spektrummal rendelkezik, továbbá csak önmagában juttatható ki (sem gombaölõ, sem rovarölõ szerrel ne kombináljuk a fitotoxikus tünetek, illetve a hatékonyság csökkenése érdekében!). Az utóbbi két készítmény (Genius WG és a Puma Extra) szárbaindult gabonában is kijuttatható, a már szárbaindult egyszikûek ellen is, mivel ekkor is hatékony és nem fitotoxikus a kultúrnövényre nézve!

Tarlókezelés: A kalászos gabonaféléknél, így az õszi búzánál is, a gyomirtási lehetõségek közül kiemelkedõen fontos a vegetáció végén (betakarítás után) a vegyszeres tarlókezelés alkalmazása, mivel az õszi búza betakarítása után elvégzett herbicides tarlókezelés a herbicides gyomirtás leghatékonyabb eljárásainak egyike, azzal együtt, hogy a viszonylag költségtakarékosabb gyomirtások közé tartozik. Ennél a technológiánál a gyomnövények ellen a glifozátokat és azok sóit alkalmazzuk (Magyarországon jelenleg közel harminc glifozát tartalmú készítmény van engedélyezve!). Ezzel a technológiával elsõsorban az évelõ gyomnövények ellen védekezünk, de tökéletesen hatékony gyomirtási mód a magról kelõ gyomnövények ellen is, így az egyszikû nagy széltippan ellen és a vadzab ellen is, ha jelen vannak a kezelés idõpontjában!

Termelõi tapasztalatok, észrevételek, vélemények az egyszikû gyomnövényekrõl, és az ellenük való védekezésrõl

Gayer Péter, növénytermesztési ágazatvezetõ (Csele Delta Mezõgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Görcsönydoboka):

Az általunk 700 hektáron mûvelt õszi búza területünkön az egyszikû gyomnövények közül 200 ha-on fordul elõ a nagy széltippan. 2009 õszén sikerült a nagy széltippannal fertõzött területeket posztemergensen lekezelni, hogy milyen sikerrel az még nem tudható a megkérdezés idõpontjában. A felhasznált gyomirtó szer neve Logran 20 WG, a kijuttatott mennyiség 66 gramm/ha. Eddigi tapasztalatunk a Huszár Pack-kal volt, amit tavaszi posztemergensen jutattunk ki a nagy széltippan ellen, kedvezõ tapasztalatokkal (85-90%-os gyomirtási hatékonysággal).

Pávkovits András, növényvédelmi mérnök (Dalmand Zrt.):

A gazdaságunk õszi kalászos gabonát 2600 hektáron termeszt. Ebbõl mindössze néhány tíz hektáron történik az egyszikû gyomnövények ellen vegyszeres védekezés. A vegyszeres gyomirtásra kipróbáltuk a Puma Extrát, de árutermelésre ez igen drága technológiai elem, mivel csak az egyszikû gyomok ellen használható a készítmény. Kipróbáltuk a Genius-t, aminek kedvezõ a hektárköltsége, és mind az egy-, mind a kétszikû gyomokat jól írtja.

Tóth Tibor, családi gazdálkodó, Szügy

A kalászosaink jelenlegi vetésterülete 200 hektár. A gazdálkodásunk barna-erdõtalajon, gyenge tápanyag-ellátottságú területen, középkötött és laza talajokon történik! Nálunk csak a nagy széltippan fordul elõ, közepes fertõzöttséggel! Évekkel ezelõtt vegyszeresen is védekeztünk a gyomnövény ellen, az utóbbi években azonban megpróbáltuk elkerülni azokat a táblákat, ahol elõfordul, mivel a hatékony vegyszeres védekezéseket drágának találtuk, így "olcsóbb" megoldásnak tûnt inkább elkerülni a gyomnövényt, mint védekezni ellene kalászos gabonában! Ez az eddigi években, amikor nagyobb területeken gazdálkodtunk, sikerrel megoldható volt! Az idei évtõl kezdve viszont nagy valószínûséggel védekeznünk kell a nagy széltippan ellen, mivel nem állt módunkban a mûvelt területek jelentõs csökkenése miatt elkerülni a nagy széltippannal fertõzött területeket! Azt, hogy milyen készítményt fogunk tavasszal használni, azt még nem tudjuk, mivel a hatékonyság mellett a hektárköltség is lényeges szempont! Az azonban biztos, hogy olyan herbicidet fogunk választani, aminek a felhasználása a kultúrnövényre nézve is rugalmas (akár szárba indult gabonában is felhasználható), illetve fejlettebb nagy széltippan ellen is hatékony védelmet nyújt, továbbá egyszeri kijuttatással tudunk védekezni a megjelenõ kétszikû gyomnövénye ellen is!

Tüskés György, termelésirányító (VASI STAR Kft., Vasvár)

A területeink többsége Zalaszentgrót környékén található. A kalászos gabonáink gyomirtási technológiáját alapvetõen meghatározza, hogy a területeink döntõ többségén a nagy széltippan komoly fertõzésével kell számolnunk. A gyomirtást ezért a kritikusabb helyeken igyekszünk õsszel elvégezni. A korábban használt szulfonil-karbamid típusú készítményeknél a gyomirtást követõen évrõl évre jelentõs problémát okozott a kék búzavirág fertõzése, ezért gondolkodtunk egy teljesen új technológia kipróbálásán. A Herbaflex-et õszi kezelésben 400 ha õszi búza gyomirtására használtuk 2 l/ha dózisban. Nagyon pozitív tulajdonsága a készítménynek, hogy az egyszikû gyomokon túl kiváló hatékonysággal bír a klasszikus magról kelõ kétszikû gyomok ellen is. Gyakorlatilag a kezelést követõen tavasszal kiegészítõ védekezést nem kellett alkalmaznunk. A Herbaflex kezelés teljesen gyommentes, tiszta területet eredményezett és még a kék búzavirág sem okozott gondot.

Hadarits Kálmán (Növény Kft., Nagylózs):

A 2009-es gazdasági évben 913,77 ha-os területen gazdálkodott a társaságunk, ebbõl a kalászosok közül õszi árpát 25,77 ha-on, õszi búzát 394 ha-on, tavaszi árpát 113 ha-on termesztettünk. Szántóföldi növénytermesztésünk célja a vetõmag elõállítás, kalászosok közül az õszi árpa és tavaszi árpa teljes területén és az õszi búza terület jó részén vetõmag elõállítás történik, így a kalászos gabonák termesztésénél a kétszikûek gyomirtásán felül nagyon fontos, mondhatni elengedhetetlen feladat, az egyszikû gyomok elleni védekezés is. A területeinken a nagy széltippan gyakori gyomnövényünk, de valamennyi területünkön a vadzab is elõfordul. Vetõmag elõállítás követelménye az egyszikû gyomoktól való mentesség biztosítása, amit társaságunk a Puma Extra gyomirtó szer 0,8-1 l/ha dózisának tavaszi kijuttatásával biztosít. Ez a gyomirtási mód, a csak kétszikûirtó spektrummal rendelkezõ gyomirtásokhoz képest 13-14.000 Ft/ha plusz költséggel jár, ami emeli a csak kétszikûek elleni védekezésnél az általában elõforduló 5-7 ezer forintos gyomirtási költségeinket, de e nélkül vetõmag elõállítási célkitûzéseinket nem tudjuk megvalósítani. A gyomirtó szer kijuttatásánál nálunk fontos kritérium, hogy az egyszikû gyomok jól láthatóak legyenek, valamint a kultúrnövény fedettsége ne akadályozza a gyomirtó szerrel történõ találkozást. Megfelelõ idõben történõ kijuttatás az eredményes gazdálkodás lehetõségét biztosítja, a többi feltételrendszer megteremtésével együtt.

Hütter Csaba ügyvezetõ, Hunland Kft, Borsosberény:

A kalászosok vetésterülete társaságunknál jelenleg 220 hektár. A gazdálkodásunk középkötött barna-erdõtalajon, közepes humusztartalmú táblákon folyik, amit kompenzálunk, kiemelten magas színvonalú talajmûveléssel, tápanyag-utánpótlással és növényvédelemmel. Az általunk mûvelt területeken a vadzab nem fordul élõ, de a nagy széltippan közepes-erõs fertõzöttségi szinttel jelen van, továbbá alacsony a fertõzöttsége a puha rozsnoknak is! Rendszeresen védekezünk a nagy széltippan ellen, mert ha a védekezés elmarad, a mennyiségi veszteségen túl, a gyomnövény továbbterjedését is nagymértékben elõsegítjük. A vegyszeres védekezésnél az õszi posztemergens technológián kívül, a tavaszi posztemergens technológiát is alkalmazzuk. A korábbi években õsszel a Logran 20 WG-t használtuk, majd váltottunk a jobb gyomirtó hatás reményében, az Ally 20 DF-re. Sajnos a legutóbbi (2009) õszi posztemergens kijuttatásnál kedvezõtlen tapasztalataink lettek a gyomirtóhatás tekintetében, mivel nem megfelelõ a gyomirtás hatékonysága a nagy széltippan ellen a készítménynek, holott a mi véleményünk szerint a kijuttatás optimális idõpontban, és módon történt! A vegyszeres védekezésnél meg vagyunk gyõzõdve arról is, hogy eredményes védekezést csak úgy lehet folytatni a nagy széltippan ellen, hogy az õszi kezelést kiegészítjük a tavaszi herbicides védekezéssel, így a bokrosodás végéig a nagy széltippan ellen is védekezünk, mégpedig egy – és kétszikûirtó spektrummal is rendelkezõ gyomirtó szerrel! A korábbi évekig a Huszár-t használtuk, de 2009-ben kipróbálásra került a Genius WG, amit tökéletes megelégedéssel fogjuk ezek után is használni, mivel számunkra egy új dimenziót nyitott a nagy széltippan elleni védekezésben, mégpedig úgy, hogy a kétszikû gyomnövények ellen is tökéletes eredményt biztosított a kezelésünk!

Réthy Balázs fõágazatvezetõ (Hubertus Agráripari Bt., Kéthely, Sáripuszta):

Mûvelt kalászos területünk nagysága 4-500 hektár. Az egyszikû gyomnövények elõfordulnak a területünk nagyobb részén, egyes táblákon az erõs fertõzöttség a jellemzõ. A megjelenõ egyszikû gyomnövények ellen minden esetben védekezünk vegyszeresen. Elsõdlegesen õszi gyomirtással, amit a korai vetésidõ, a részben repce-elõvetemény és a forgatás nélküli, kultivátoros alapmûvelés õszi gyomosító hatása indokol. Az elõzõ években kipróbáltuk a klórtoluron, az izoproturon, a metszulfuron, a triaszulfuron és a klórszulfuron hatóanyagú készítményeket. A repce utóvetemény tervezhetõségét nyitva tartva, mindig kisseb dózisú szulfonilkarbamidot kombinálunk hagyományos, repcére nem veszélyes egyszikûirtóval. A kombinációk mindegyike megfelelt, az utóbbi 2 õsszel a Lentipur + Mezzo kombinációt a kedvezõ hektárköltsége miatt részesítettük elõnyben. Tavasszal abban az esetben szoktunk kiegészítõ védekezést alkalmazni, ha a kalászos tábla fertõzött borostyánlevelû veronikával és ragadós galajjal, mivel ezen gyomnövények ellen egy tavaszi gyomirtás elengedhetetlen számunkra! Csapadékos március esetén az erõs nagy széltippan fertõzöttségû táblákat tavasszal is megerõsítjük egy csökkentett dózisú kijuttatással, ebben az esetben a klórtoluron vagy az izoproturon hatóanyagot szoktuk alkalmazni.

Körtvélyesi András, Dejtári Mezõgazdasági Szövetkezet, Dejtár:

A kalászosaink jelenlegi vetésterülete 380 hektár. A gazdálkodásunk barna-erdõtalajon, gyenge-rossz tápanyag- és vízellátású, levegõtlen középkötött és laza talajokon történik! Az általunk mûvelt területeken csak a nagy széltippan fordul elõ, erõs-közepes fertõzöttséggel! A nagy széltippan ellen vegyszeresen is védekezünk, az idõjárás és az anyagi lehetõségeinket figyelembe véve, õsszel és/vagy tavasszal. A területi adottságaink miatt õsszel csak a posztemergens technológiát tudjuk alkalmazni, a tavaszi posztemergens technológiánál pedig olyan készítményt szoktunk választani, amely a nagy széltippan mellett a kétszikû gyomnövények ellen is tökéletes biztonságot nyújt! Az eddigi években az idõjárástól és a nagy széltippan megjelenésétõl függõen õszi posztemergens gyomirtásra a Logran 20 WG-t használtuk, évjárattól függõen, változó hatékonysággal! Tavaszi posztemergensen használtuk a Huszár-t, és 2009-ben a Genius WG-t is, mégpedig teljes megelégedéssel! 2009-ben mindkét készítmény tökéletesen irtotta a nagy széltippant, de a megjelenõ kétszikû gyomnövényeket is! Azt hogy milyen készítményt fogunk használni 2010 tavaszán még nem tudjuk, mivel a hatékonyság mellett a szerköltség is lényeges szempont! Az azonban biztos, hogy olyan herbicidet fogunk választani, aminek a felhasználása a kultúrnövényre és a nagy széltippanra nézve is rugalmas, tehát bokrosodás után is kijuttatható és a nagyobb gyomnövények ellen még ekkor is tökéletesen hatékony a védekezés!

Kapocsi Imre növénytermesztési ágazatvezetõ, növényvédelmi szakirányító (Sombereki Mezõgazdasági Zrt., Somberek):

A kalászosok vetésterülete társaságunknál évente általában 500-600 hektár. Somberek körzetében barna-erdõtalajon, erodált dombvidéken gazdálkodunk. Siklós térségében a laza, alacsony humusztartalmú, savanyú pH-jú öntéstalajok a jellemzõek, és az utóbbi termõhelyen jelentenek gondot a kalászosokban elõforduló magról kelõ egyszikû gyomok, elsõsorban a nagy széltippan. Rendszeresen védekezünk ellene, mert ha a védekezés elmarad, a mennyiségi veszteségen túl, nagyon megnehezíti az aratási mûveletet, jelentõsen hátráltatva a kombájnok teljesítményét. Olyan gyomirtó szert használunk, amely nemcsak a magról kelõ egyszikûeket, hanem a kalászosokban õsszel kelõ, majd áttelelõ, illetve tartós talajhatása eredményeként a tavasszal kelõ egyéb egy- és kétszikû gyomokat is teljes biztonsággal – a kultúrnövényre (õszi búza, õszi árpa) nézve fitotoxicitás nélkül – képes kiirtani. Az általunk alkalmazott megoldás a triaszulfuron hatóanyag õszi használata, (Logran 20 WG 60 gr/ha), búza esetében preemergensen, õszi árpa esetében kelés után, 3 leveles korban kijuttatva. Az õsszel elvégzett gyomirtás egyéb elõnyei mellett, számunkra elsõdleges szempont az is, hogy a következõ évben, a kalászos után, az õszi káposztarepce teljes biztonsággal vethetõ legyen.

Nagy István termelési igazgató (Bóly-Töttösi Zrt.):

Kalászos területünk nagysága évente nagyságrendileg 700 ha, melybõl 600 ha-on õszi búzát, 100 ha-on õszi árpát termesztünk, ahol elõfordul a nagy széltippan, illetve a hélazab is. Ezen gyomnövények gyakorisága azonban csekély mértékû, de megakadályozván elterjedésüket, szükség esetén védekezünk ellenük, de csak foltkezeléssel. Gyomirtó szerként a fenoxaprop-p-etil + mefenpir-dietil hatóanyag-tartalmú Puma Extrát alkalmazzuk. A kezelést tavasszal, a kultúrnövény 3-4 leveles fenológiai stádiumában 1 l/ha dózisban végezzük. Védekezünk továbbá totális gyomirtással a betakarítást követõen, a tarlóhántás után, Roundup Mega gyomirtó szerrel 4 l/ha dózisban.

Összefoglalás

Elmondható, hogy az õszi búzánál és természetesen a többi kalászos gabonánál, az egyszikûek elleni harcot több módon, a leírt, felsorolt módszerek valamelyikével, illetve több lehetõség párhuzamos alkalmazásával meg lehet és meg kell oldani.



Látható, hogy a nem kellõ odafigyeléssel végzett védekezés oda vezet-vezetett, hogy egyre nagyobb mértékben jelent problémát a termelésben az egyszikû gyomnövények jelenléte, holott léteznek megoldások, csak nem aknázzuk ki azokat teljes mértékben!



Az is látszik a termelõi hozzászólásokból, hogy nem használjuk ki teljes egészében az egyszikûek elleni harcban a lehetõségként rendelkezésre álló technológiákat, mivel nem minden gazdálkodó érzi fontosnak a védekezést, illetve nem tartja mindenki kifizetõdõnek az egyszikûek elleni védekezést! Szerencsére azonban léteznek olyan vegyszeres technológiák, amelyek nemcsak az egyszikûek ellen hatékonyak, hanem egyszeri kijuttatással mind az egyszikûek, mind a kétszikûek ellen hatékonyak, és ennek költsége nem olyan drága, mint azt a tartalma feltételezné. Továbbá a hazai talajadottságok, a meteorológiai viszonyok és a termesztéstechnológiánk figyelembevételével, a jelenleg engedélyezett herbicideknél, már attól sem kell minden esetben tartani, hogy káros tartamhatása lenne (például õszi káposztarepcénél) a gyomirtásunknak! A hazai tapasztalatok alapján, amit a nyilatkozatok is megerõsítettek, lehetne szélesebb körben kihasználni az egyszikû gyomirtóspektrummal (is) rendelkezõ herbicideket.



Jelenleg hazánkban a tavaszi gyomirtás alkalmazása a döntõ az õszi vetésû kalászosokban, így a gyomirtó szereket fejlesztõ-gyártó cégek is itt fejlesztettek leginkább az utóbbi években, aminek eredménye, hogy mára már több olyan készítmény is van, akár késõ tavaszi posztemergens kijuttatásnál is, ami tökéletes védelmet nyújt az egyszikûeken kívül, a kétszikû gyomnövények ellen is! Ezeket maradéktalanul ki kellene használni a termelõknek annak érdekében, hogy az egyszikû gyomnövényeket, és minden egyéb kétszikû gyomot is, kellõen alacsony szinten tudjunk tartani a gabona tábláinkban!



Szerencsére hazánkban, a mezõgazdaságban is, jelentõs számú azon szakemberek jelenléte, akik idõben felismerve a problémákat, tudnak válaszlépéseket tenni, így bízhatunk abban, hogy az egyszikû gyomnövények további térnyerését odafigyeléssel, a megfelelõ technológiák alkalmazásával meg tudjuk akadályozni. Mégpedig úgy, hogy az egyszikû gyomnövények visszaszorítása nem lesz egyoldalú, tehát a csökkenéssel a kétszikû gyomnövények borítási értékei is csökkeni fognak, ezáltal pedig a hatékonyság növekedni fog, ami remélhetõleg a nyereséget is növeli majd a gazdálkodóknál!



Hornyák Attila herbológus

Nógrád Megyei MgSzH NTI