Talajmûvelési aktualitások: Határszemle és gondolatok a kora tavaszi talajmunkákról

Az õsz végi esõzések mellé karácsony elõtt és január folyamán az ország nagy részén jelentõs mennyiségû hó is hullott. A tömörödött területeinken van félnivaló az olvadás utáni belvíz miatt is. Figyelemmel kell kísérni e területek állapotát, a belvízfoltok megjelenésekor azokat lehetõség szerint le kell vezetni. A víz elvonulása után a felszínt célszerû átlevegõztetni, ami az õszi vetések esetében könnyû hengerezést, gyomfésûzést jelent.

Február 15. után megkezdõdik a tavaszi tápanyag-utánpótlás idõszaka. A repcék a vontatott kelés után jól fejlõdtek, majd kisebb fagykárokkal átvészelték a telet. Az õsz végi, téli csapadék kilúgozta a talajokat, a repcék és a kalászosok is nitrogén után kiáltanak. Január végén már lehetett szikleveles gyomokat látni, lassan elkezdhetjük tervezni a gyomirtást. Felfagyás sok helyütt tapasztalható, így a tél végével a tápanyag kijuttatás mellett a hengerezést is be kell ütemezni.

A téli fagyos idõszak lehetõséget kínál a táblákat szegélyezõ fasorok, erdõrészek átnézésére, a belógó ágak visszavágására. Szomorú tény, hogy az erdõsávok egyre vékonyabbak és mind több bennük a szemét. Ideje lenne felhívni a hétvégi üdülõsök figyelmét, hogy ne a hazafelé vezetõ úton váljanak meg a szemetüktõl, valamelyik tábla szélén vagy fasorban hagyva azt… Bosszankodhatunk a parcellaszéleket jelzõ karók, oszlopok eltûnésén is. Elgondolkodtató, hogy valakiket ez ment meg a kihûléstõl? Pótlásuk évrõl évre a földmûvelõk feladata. Vajon az új AKG program miatt kihelyezésre kerülõ jelzõkarókat is rendre keresgélnünk, pótolnunk kell majd, és az esetleges hiányuk miatt szankciókra is számíthatunk?

A fagyott õszi szántásokat szemlélve azon gondolkodunk, hogy adott táblán miként is fogjuk a szántásokat elmunkálni, magágyat készíteni a vetéshez. Az elmúlt években a tél hirtelen ért véget, szárazságot hozva. A nyitott, fagy omlasztotta szántásokból pedig gyorsan elszökött az a kis nedvesség, amit a tél adott. Nem túlzás azt állítani, hogy a szántáselmunkálás és a magágykészítés elsõdleges feladata a talaj nedvességveszteségének csökkentése. E mellett persze a vetésre alkalmas morzsás állapotot is létre kell hozni, ami nem mindig egyszerû. A mûszaki fejlõdéssel ma már rendelkezésre állnak olyan munkagépek, amelyekkel a visszatömörítés veszélye nélkül tudjuk a megpirkadt szántásokat lezárni. A korai elmunkálás legjobb eszközei a rugós simító-henger kombinációk (1. kép).

A simítólapok egyengetik a felszínt, a henger pedig kímélõ módon porhanyít és lezár. Jó szolgálatot tehetnek még a könnyû kombinátorok is. A nehéz kompaktorokat nem célszerû túl korán járatni, hiszen nagyobb tömegük miatt túlzottan visszatömöríthetik a még nyirkos, nedves alsóbb rétegeket. Használjuk õket késõbb, az elmunkált õszi szántások egy menetes magágykészítésére, vagy a kötött, agyagos talajokon, ahol a könnyebb eszközök csak „görgetik a rögöket”.

Egyre inkább terjedõben van a korai – akár február közepi, végi – szántáselmunkálás, ami után gyorsan kikelnek a gyomok, hiszen a megõrzött nedvesség elõsegíti csírázásukat. Ezért még a magágykészítés elõtt szükséges egy totális herbicides kezelés. Így a leperzselt gyomok nem nehezítik a vetõágy elkészítését és a kultúrnövény kelését, kezdeti fejlõdését is kevésbé nehezíti gyomkonkurencia. Évrõl évre többen alkalmazzák e technológiát a tavaszi vetésû növények alá.

Természetesen az idei tavasz még lehet csapadékos. Nedves körülmények között a könnyebb (henger nélküli) kombinátorokra, esetleg rugós simító-henger kombinációkra támaszkodhatunk és meg kell várni a mûvelhetõ állapotot. Ne kapkodjuk el a magágykészítést, mert a taposási, visszatömörítési károk már nem orvosolhatók a tenyészidõ során! Nem minden gazda rendelkezik korszerû munkagépekkel. Sokan járatnak még hagyományos sínvasból, gerendából, akácpadlóból, boronalevelekbõl készített simítókat. Tudni kell, hogy bár ezen eszközök is képesek „elhúzni” a szántásokat, a munkaminõség rendkívül talajállapot függõ. A szántáselmunkálás optimális idejében a felszín már felszáradt, míg 2-4 cm-rel ez alatt a talaj még nedves (2. kép). A sínvas, a padló, a boronafogak belekapnak a nedves rétegbe és a felhozott részek gyorsan röggé száradnak. Ezek késõbb már aligha elmunkálhatók.

Törekedjünk arra, hogy az elkészített magágy egy-két órán belül el is legyen vetve és vissza legyen zárva. A kora tavaszi talajmunkák idõzítésénél alkalmazkodjunk a talajnedvességhez és válasszunk szakszerûen mûvelõeszközt!

Bottlik László