A repcetermelés lépést tart a kereslet növekedésével

Az olajnövények globális termelése a 2008/2009. és a folyó, 2009/2010. gazdasági évben egyaránt rekordot döntött. Ugyanez igaz a repcetermelésre: az elõzõ szezonban közel 58,4 millió tonna magot takarítottak be, míg a 2009/2010. gazdasági évben – ha hihetünk a becsléseknek – közel 60 millió tonna került le a táblákról. A világ repce iránti igénye az elmúlt egy évtizedben töretlenül nõtt, a 2009/2010. gazdasági évben felhasznált mennyiség elérheti az 60,5 millió tonnát.

(Ez egyetlen év alatt meglehetõsen nagy, közel 9 százalékos ugrást jelent, így a zárókészletek csökkenése valószínûsíthetõ.) A zárókészletek felhasználáshoz viszonyított aránya a 2008/2009. gazdasági évi 12,6 százalékról a 2009/2010. gazdasági évben 10,8 százalék alá eshet.

A termény feldolgozása az elmúlt év júliusa és decembere között, azaz a folyó gazdasági év elsõ felében számottevõen megugrott, elérte a 27,8 millió tonnát. Ez 6 százalékos növekedést jelent az elõzõ gazdasági év ugyanezen idõszakához képest. A 2009/2010. gazdasági év második felében, 2010 januárja és júniusa között további 29 millió tonna, az elõzõ gazdasági év ugyanezen idõszakában feldolgozottnál 3,55 millió tonnával több repcemag kerülhet az olajütõkbe.



A repceolaj termelésének növekedése elsõsorban az Európai Unióban, Kínában, Indiában és Kanadában várható, de elemzõk szerint Pakisztán, Törökország, Ausztrália és Fehéroroszország is több repceolajat sajtolhat.

A repcemag feldolgozásának növelése a szezon második felében meglehetõsen szokatlan. A kereslet legerõsebb mozgatórugója a fejlett országokban a biodízelipar, míg a kevésbé fejlett világban a népesség növekedése és – a gazdasági fejlõdéssel párhuzamosan – a fogyasztói szokások, igények változása.



Az Európai Unió a világ legnagyobb repcetermelõje (1. ábra) és egyben meghatározó importõre. A terménybõl 2009-ben több mint 21,5 millió tonnát (egy esztendõvel korábban kevesebb, mint 19,1 millió tonnát) takarítottak be, míg a repcemag behozatala 2,4 millió tonna körül alakult (2008-ban a Közösség 3,2 millió tonnát vásárolt harmadik országoktól).

Az importált mennyiségbõl 1,4 millió tonna Ukrajnából (2008-ban 2,4 millió tonna), 420 ezer tonna Ausztráliából (egy esztendõvel korábban 650 ezer tonna) származott. Az olajütõk tavaly 22,8 millió tonna repcemagot használtak fel, 11 százalékkal többet, mint 2008-ban. Ha a 2009/2010. gazdasági évet nézzük, az EU 2009 júliusa és decembere között 7 százalékkal több repceolajat gyártott, mint az elõzõ év ugyanezen idõszakában. Elemzõk szerint a feldolgozás növekedése az elõttünk álló gazdasági évben nem valószínûsíthetõ.



Az Európai Unióban a repceolaj kereslete részben a biodízel elõállításának további növelése (kötelezõ bekeverés arányának megemelése), részben a szójaolaj és egyéb növényi olajok egyelõre viszonylag szerény kínálata miatt élénk. Az EU repceolaj-felhasználása a folyó gazdasági évben újabb rekordot dönthet, elérheti a 10 millió tonnát. Ez a világ összes felhasználásának több, mint 40 százaléka.

A repcefeldolgozás terén az Európai Unió után Kína következik a sorban: a délkelet-ázsiai országban a folyó gazdasági évben várhatóan 14,7 millió tonna magot sajtolnak (a 2008/2009. gazdasági évben 13,4 millió tonna mag került az olajütõkbe). A harmadik helyen India áll, ahol iparági becslések szerint 5,6 millió tonna repcemag préselésével lehet számolni a mostani szezonban (korábban 4,7 millió tonnát dolgoztak fel). A repceolaj elõállítása a világ vezetõ repcemag-exportõrénél, Kanadában is egyre jobb üzletnek tûnik: az észak-amerikai ország ilyen célú felhasználása 4,3 millió tonnáról becslések szerint 4,7 millió tonnára emelkedik a 2009/2010. gazdasági évben.



A repceolaj gyártásához kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy a szójadara árának a bõséges dél-amerikai szójatermés miatt várható csökkenése 2010 közepén, illetve második felében elõreláthatóan magával húzza nem csak a halliszt, de az európai feldolgozóktól a 2009/2010 gazdasági évben igen nagy mennyiségben kikerülõ napraforgó- és repcedara árát is.

Az Európai Unió a 2009. naptári évet rekordmennyiségû, 12,6 millió tonna körüli repcekészlettel zárta. A magas készletszint a gazdasági év ezen idõszakában meglepõ. A jelenség döntõen azzal magyarázható, hogy a termelõk közül sokan nem voltak hajlandók értékesíteni a repcemagot az elõzõ két szezonhoz képest viszonylag alacsony áron. Ennek következtében számottevõen megnõtt a repcemag behozatala a FÁK országokból. Elemzõk szerint a termény árára térségünkben elsõsorban a napraforgómagból rendelkezésre álló készletek megcsappanása, valamint Ukrajna repcetermelésének drasztikus, 35 százalék körüli visszaesése gyakorolhat húzó ­hatást az év második felében.



Az Európai Unióval nem számolva, ebben a szezonban Kína és Japán jelentkezik számottevõ, egyenként 2,3 millió tonna körüli importigénnyel a világpiacon. Mellettük mindenekelõtt Mexikó, az Egyesült Államok, Pakisztán és Törökország behozatalának növekedése vetíthetõ elõre, többek között a napraforgómag és -olaj viszonylagos drágasága miatt.

A repce globális termõterülete a várakozások szerint 4 százalékkal lesz nagyobb 2010-ben, mint egy esztendõvel korábban, meghaladja a 32 millió hektárt. Kanadában 6,8 millió hektáron vetették a növényt (4 százalékot meghaladó növekedés), az EU-ban 6,8 millió hektáron terem a repce (2009-ben 6,5 millió hektárról takarították be), míg Ukrajnában csupán 1,1 millió hektáron (a kemény tél miatt bõ 430 ezer hektáron pusztult ki). Elemzõk a rendelkezésre álló adatokra és információkra alapozva a 2010/2011. gazdasági évre 60,4 millió tonna körüli globális repcetermést jósolnak. Az EU kibocsátását 20,9–21,5 millió tonna között becsülik.



Magyarországon a repce igazi slágernövény lett az EU-csatlakozás óta eltelt években, vetésterülete évrõl évre folyamatosan nõtt. Tavaly mintegy 290 ezer hektáron vetették a repcét, 8,6 százalékkal nagyobb területen, mint egy esztendõvel korábban. (Az állomány a kedvezõtlen õszi és téli idõjárás miatt 20,5 ezer hektáron pusztult ki.) A kibocsátás 2008-ig töretlenül emelkedett, ekkor elérte a 655 ezer tonnát, de 2009-ben 581 ezer tonnára esett vissza.



A versenyképes és jövedelmezõ repcetermelés feltétele Magyarországon a legalább 3 tonna hektárhozam elérése és szinten tartása (2. ábra). A hozambiztonság azonban erõsen kétséges, ugyanis a növény vetésterülete már messze meghaladja a termõhelyi adottságok szempontjából optimális maximumot.

Magyarország 2009 júliusa és decembere között 507 ezer tonna repcemagot adott el külföldön, 42 százalékkal többet, mint az elõzõ év ugyanezen idõszakában. Kivitelünk a jövõben a hazai feldolgozóipar várhatóan gyorsan növekvõ alapanyagigényétõl függ: középtávon a fõleg Ausztriába és Németországba irányuló magyar repcemagexport (3. ábra) erõs visszaesése valószínûsíthetõ.

Potori Norbert (AKI)