Tarlómûvelés és talajvédelem zöldtrágyázással

A 2009/2010-es gazdálkodási évtõl az AKG integrált szántóföldi célprogramban részt vevõ gazdálkodók számára kötelezõ a zöldtrágyázás, az ötéves program alatt minden érintett területen legalább egyszer kell végrehajtani. Ezért a közeljövõben a zöldtrágyázott terület számottevõen növekedni fog. Érdemes áttekinteni a legfontosabb termesztés-technológiai tudnivalókat.

A zöldtrágyázás során olyan növényeket termesztünk, melyeket többnyire szárzúzást követõen, zöld állapotban a talajba dolgozunk. Ezzel vízben, ásványi anyagokban, mikro és makro elemekben gazdag biomasszát juttatunk a talajba. A zöldtrágyázás agronómiai haszna leginkább a talajok termõképességének fenntartásában, a szervesanyag-tartalmának szinten tartásában vagy növelésében, a talajszerkezet és a lazultság javításában nyilvánul meg. A mostanság kifejezetten indokolt talajvédelmi célokat is segíti, hiszen árnyékolja és védi a talajfelszínt a káros behatásoktól (napsugárzás, heves esõzések, erózió, defláció). E mellett élénkíti a talajéletet, segíti a beszûkült vetésváltás miatt kialakuló ún. talajuntság megszûntetését. A zöldtrágyanövények gyökérzete a fejlõdésük során intenzíven növekszik, repesztõ hatásával lazítva a talajt.



A növények bedolgozása után a gyökérzet elkorhad, helyükön pórusok maradnak vissza (a mûvelési mélységnél mélyebben is). Ezek a pórusok növelik a vízbefogadó és -raktározó képességet. A zöldtrágyanövények biológiai talajlazítást végeznek. Az agronómiai mellett növényvédelmi elõnyökkel is rendelkezik a zöldtrágyázás, hiszen több vethetõ növényfaj is fonálféreg gyérítõ (nematocid) hatású. Leginkább a keresztes virágúakhoz tartozó mustár és olajretek rendelkezik e jótékony tulajdonsággal. Valamennyi zöldtrágyaként termesztett növényfajra igaz, hogy kellõ növénysûrûség esetén visszaszorítják a gyomosodást.

A zöldtrágyanövény termesztést alapvetõen kétféle rendszerben végezhetjük: fõ- és másodvetésben. 



- A fõvetésû megoldással gyakran találkozni Nyugat-Európában, ahol a kötelezõ területpihentetések idején elõszeretettel alkalmazzák. Nálunk kevéssé elfogadott ez a mód, hiszen az aktív termõfelületet csökkenti és támogatást sem élvez. Vis maior károkkal érintett, pihentetett táblákon viszont javasoljuk a zöldtrágyákkal való hasznosítást, ily módon hozva kedvezõ kondícióba a területet. 



- Hazánkban a másodvetésû termesztés az elfogadott, melynek során a nyári betakarítású haszonnövény aratása után vetünk. Leginkább tarlóhántást követõen végezhetjük a vetést, de a modern tárcsás csoroszlyás (direkt) vetõgépekkel elképzelhetõ a közvetlenül tarlóba vetés is (1. kép). A vetésidõt alapvetõen két terminusban jelölhetjük meg és leginkább az idõjárás, a csapadék segíthet dönteni.

• Csapadékos idõszakban közvetlenül betakarítást követõen is vethetünk;

• míg aszályban javasolt augusztus második felére idõzíteni.

A sokéves tendencia alapján ez idõ tájt érkezik legalább kelesztõ mennyiségû csapadék. A termesztéstechnológia kulcsfontosságú eleme tehát a vetés. Különösebb növényápolási feladatokra nincs szükség, egyedül a rovarok (pl.: repcebolha) elleni védekezés válhat szükségessé a kezdeti fejlõdésben.

A zöldtrágyaként termesztett növényfaj megválasztása lényeges, hiszen a vetésváltásban számolni kell a másodvetéssel is, tehát a visszakerülési idõket befolyásolhatja. Ez különösen a keresztes és fészkes virágú olajos növények termesztésében okozhat gondot, figyelmesen tervezzük meg a vetésváltást és illesszük be a zöldtrágyázást!

A felhasználható növények közül a takarmányrepce zöldtrágya értéke igen magas, lédús, rendkívül nagy szervesanyag tartalmú. Gyökérzete a talajt egy méternél mélyebben intenzíven átszövi, lazító, humuszképzõ és szerkezetjavító hatása értékes. Az augusztusi vetésidõ biztosabb, mivel kezdeti fejlõdéséhez sok vizet igényel.

Jól megválasztott vetésidõ esetén nagyon gyorsan kel, majd erõteljesen fejlõdik a fehér mustár és árnyékolja, védi a talajt az eróziótól, a deflációtól. Kiváló gyomelnyomó hatású növény. Megfigyelések szerint késõi vetésben is nagy zöldtömeget fejleszt. A mustárral zöldtrágyázott területen kedvezõbb talajállapotot tapasztalhatunk és mérhetõen magasabb a talaj humusztartalma, kedvezõbb a szerkezete. Kimagasló a gyomelnyomó képessége és nematocid hatású. A zöldtermést legkésõbb virágzás kezdetén aprítsuk fel és dolgozzuk a talajba, hamar vénül.



Az olajretek az egyik legszívósabb és legnagyobb biomasszát produkáló zöldtrágya növény. Széles ­körû kül- és belföldi tapasztalatok igazolják, hogy az olajretek elõveteményként jelentõsen csökkenti a burgonya (vírus okozta) rozsdafoltosságát. Kitûnõ szervesanyag-pótló zöldtrágya. Másodvetésben a laza homoktalajtól a középkötött talajokig mindenütt termeszthetõ. Vízigénye mérsékelt. Igen jó gyomelnyomó és fonálféreg gyérítõ hatású. A talajt lazítja, a talajéletet élénkíti. Keresztesek kivételével szinte bármi vethetõ utána.



A facélia (mézontófû) nagy elõnye, hogy sem kórokozói, sem kártevõi nem ismertek. Ezért egyre inkább terjed a biogazdálkodás mellett integrált szántón is, mint talajfertõtlenítõ és zöldtrágya növény. Õszi alászántása jelentõs szervesanyag pótlást jelent, és ciántartalmú bomlástermékei távol tartják a fonalférgeket. A kezdeti fejlõdés nem túl gyors, de késõbb a tömött borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó. Kiváló méhlegelõ (2. kép). A vetésváltást nem befolyásolja, szinte bármi után és bármi elõtt vethetõ.

A pohánka napjainkra lett kedvelt zöldtrágya növény, gyors növekedésû, nagy biomasszát fejleszt. Kiváló gyomelnyomó és talajlazító hatással rendelkezik. Leginkább zöldtrágyakeverékekben vetik, facéliával, mustárral, olajretekkel, vagy hüvelyesekkel kombinálva. Természetesen önmagában is eredménnyel termeszthetõ és nem befolyásolja a vetésváltást sem.



A zöldtrágyanövényeket virágbimbós vagy a kezdeti virágzás állapotában kell lezúzni és azonnal leszántani vagy nehézkultivátorral a talajba keverni. Ne hagyjuk megvénülni az állományt, mert értékes tápanyagokat és nedvességet veszítünk el.

Junek Nikolett – Bottlik László • SZIE