Gazdag a választék a hazai kalászos gabona fajtákból

Blandl József az Agro-Lippó Zrt. elnök-igazgatójának tájékoztatójából hallhattuk, hogy cégük 2000 hektáron gazdálkodik. A vetésszerkezet 43%-a kukorica, 29%-a kalászos, 11%-a repce, 17%-a szója. Gazdálkodásuknál korszerû GPS-es technológiát használnak, nyomon követési rendszert is kiépítettek.



Tevékenységi körük egyik igen fontos területe a vetõmagtermesztés. A szegedi fajták közül forgalmazzák a GK Bétadurt, GK Csillagot és a GK Békést, a martonvásári fajtákból az Mv Suba, Mv Lucilla, Mv Mazurka, Mv Verbunkos, Mv Ködmön, Mv Marsall és az MV Walzer található meg kínálatukban.

A Szegedi fajták sorában az érdeklõdõk megtekinthették a kiváló minõségû és ma már egyik legelterjedtebb korai éréscsoportba tartozó GK Békést, ami az elmúlt évek köztermesztési és kísérleti eredményei alapján nem csak a Pannon Prémium kategóriába való tartozásával, hanem magas terméshozamaival sokat tett népszerûségéért. A korai sort gazdagította a javító minõségû GK Ati, és GK Tisza, valamint a megbízható és kiszámítható, évjárattól függetlenül stabil kiegyenlített termést biztosító GK Kalász is. A korai sorba tartozó GK Garaboly, ami az egyik legkorábbi szegedi fajta szintén bemutatásra került, amelyrõl nagyon sok termelõ tudja, hogy sikértartalma magas, és koraisága mellett kiemelkedõ termésekre is képes.

A nem mai fajták közé sorolható GK Élet, ami kimondottan intenzív fajta, és kedvezõ körülmények között nem egyszer bizonyította már, hogy magas színvonalú agrotechnika mellett rekordtermésekre is képes, nem ritkán megközelítve a 10 tonna/ha-t is. A kevésbé ismert korai érésû, malmi 1-es minõségû GK Fényt többen itt láthatták elõször, ami kedvezõ betegség ellenállóságának köszönhetõen (bele értve a fusarium toleranciáját is) a következõ évek sikeres fajtájává nõheti ki magát. A GK Csillag pedig a magas termõképességével, jó állóképességével és a gyakorlatban mutatott szárazságtoleranciájával, az egyik legdinamikusabban feltörekvõ korai fajtája a szegedi intézetnek. A középkorai szegediek közül kiemelkedõ a GK Petur, amit a jelenlévõ baranyai és somogyi gazdák is már több éve sikeresen termesztenek, hiszen kedvezõ agronómiai és minõségi bélyegeinek köszönhetõen, évek óta nem okozott csalódást a termelõk körében. A több éve elismert GK Hattyú, ami szintén középérésû fajta és a malmi kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy magas termõképességû és jó betegség ellenállósággal rendelkezik (nem véletlen, hogy évek óta az OMMI hivatalos standardja) sajnos hazánkban csak lokálisan került köztermesztésbe, de annál népszerûbb Romániában és Szlovákiában. Az elõzõekhez tartozó GK Hunyad a mutatós és nagy kalászaival vonza a termelõk szemét, bár nem kimondottan a déli régiók fajtája, elsõsorban Észak-Magyarországon és Kelet-Szlovákiában került köztermesztésbe, elsõsorban magas ezerszem-tömegével és kimondottan piros szemének köszönhetõen a klasszikus tisza vidéki fajtákra emlékeztet, ami a minõségi mutatóiban is hasonló. A kései csoportba tartozó és bemutatásra került GK Piacos fajta kiváló állóképességével és átlagosnál jobb bokrosodó képességével (650 – 700 kalász/m2) képes a magas és megbízható termésekre, amit elsõsorban a jó mezõségi talajokon már számtalanszor és sok helyen bizonyította.

A lippói fajtasor végén került bemutatásra a GK Bétadur durum búza ami a kiváló malmi és tésztaipari minõségével (magas karotintartalmú tészta sárga színe innen van) és a zártrendszerû termesztésbe vonásával, biztos piaci hátterével, Magyarország legelterjedtebb durum búzája, a hazai vetésterület közel 70%-át adja.

Képgaléria