Gazdákat segítõ törvénykezés

Módosította a közbeszerzési törvényt, amely augusztus 1-tõl hatályos. E szerint az új jogszabály lehetõvé teszi, hogy a közétkeztetést végzõ intézmények (bölcsõdék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelõtõl megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.



A kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelõk piacra jutási esélyei jelentõsen javulnak, emellett a közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-elõállító, -feldolgozó és értékesítõ vállalkozások és közétkeztetõ intézmények.

Az illetéktörvény módosításának kihirdetését követõ 3. naptól – összhangban az európai vidék- és agrárpolitikával – a családon belüli (közeli hozzátartozók esetében, pl. házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbe fogadott mostoha, illetve nevelt gyermek, testvér) ún. gazdaságátadás illeték- és adómentessé válik. Mindez segíti – a tradicionálisan mezõgazdasági tevékenységbõl élõ családokban többletteher viselése nélkül – az egymást követõ generációk kapcsolatának erõsödését, a családon belüli élethivatásszerû gazdálkodás folytatását, ez által annak folytonosságát, stabilitását.

A vízgazdálkodási törvény módosítása jövõ év január 1-tõl megszünteti a mezõgazdasági termelõk által a vízgazdálkodási társulásoknak hozzájárulás címén fizetett járulék átutalási kötelezettséget.

A Kormány a Nemzeti Földalapkezelõ 2010. szeptember 1-jei létrehozásával megteremti a közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, földhöz juttatja a fiatal gazdákat. A termõföldrõl szóló törvény módosításával megakadályozza a földspekulációt és a zsebszerzõdésekkel való

visszaéléseket.

Az új törvényben változik az elõvásárlási jog sorrendje. Elsõ helyen a magyar állam jogosult élni elõvásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelõen „piaci szereplõként” tudjon fellépni.



A földpiac aktív szereplõjévé elõlépõ állam elõvásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelybõl tartós, örökölhetõ földbérleti jogot ad elsõsorban a gazdálkodó családoknak, valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2–3 gyermeket felnevelnek.

Fontos tudnivaló, hogy a törvény újraszabályozza a „helyben lakó” fogalom meghatározását. „Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ vagy egyéni mezõgazdasági vállalkozó magánszemély minõsül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termõföld vagy tanya fekszik.”

Varga Gábor