Az Agro Napló az idei évben is Dr. Mészáros Gyulát, az AT Kft. szaktanácsadóját és nyugalmazott fejlesztési igazgatóját kérte fel, hogy egy cikksorozat keretében ismertesse szarvasmarha állományunkban bekövetkezett változásokat, és annak hatásait.
Magyarországon a tejfogyasztás és a tejtermelés az utolsó 20–30 évben nagyon változatos képet mutat. Az utolsó 10 évben a hazai tej-, és tejtermék fogyasztás, 2009-re – az 1970-es évek színvonaláról „visszaküzdötte” magát a 160 kg/fõ szintre, amivel messze sereghajtók vagyunk Európában. (No, de a kilencvenes évek második felének 190 kg/fõ tejtermék fogyasztásával sem lehettünk nagyon büszkék!)
Tehéntej termelésünk – a KSH 2008 évi adatai alapján – alig haladja meg az 1,8 Mrd kilogrammot, ami 2001-ben még 2,1 Mrd felett volt. Az 1986–1990-es évek átlagához (658 ezer) képest, mintegy 50%-ra esett vissza. A két szektorban (egyéni gazdálkodók és gazdasági társaságok) együttesen, a bázis idõszakban 30 ezret meghaladó termelõt jelentett. Napjainkra az egyéni gazdálkodóknál 35%, a gazdasági társaságoknál 55%-os csökkenést mutatnak a számok.
Ugyancsak az 1986–1990-es évek bázisán megvizsgáltuk a két szektorban, a tehenek arányának változását, az összes szarvasmarhán belül. Országosan, a bázison ez a mutató 40% volt, és 15%-kal nõtt a tehenek aránya az állományon belül. Az adat azt is mutathatja, hogy kevesebb borjú születik, vagy azt is, hogy kevesebb növendéket nevelnek fel. A nagy termelõ egységekben ez a szám még roszabb, 25%-os növekedést mér a tehenek arányában.
A tejelõ tehénállomány az 1997-es 403 ezerrõl – négy év alatt 35 ezerrel – illetve, a 2001-es 368 ezerrõl – nyolc év alatt közel 70 ezerrel – alig 300 ezer körülire csökkent. A tejtermelés-ellenõrzésbe vont tehenek száma 264 ezerrõl, 192 ezerre csökkent, ebbõl nem több, mint 150 ezer a fejt tehenek száma. Ugyanakkor jó hír, hogy a tejtermelés-ellenõrzött „aktív tehén-populáció” aránya az összes tejtermelõ állományon belûli aránya 70–72% körül „stagnál” az elmúlt 30 évben, s ez azért is jót jelent mert ez a – havonta befejt – tehénállomány adja az országban elõállított tej mennyiségének 80–85%-át és a jövõt meghatározó tenyésztõ munka alapját is ezek a tenyészetek adják.
Az ellenõrzött tenyészetek – vagyis a piaci szereplõk – száma is drámaian csökkent: a 2001-es 832-rõl, 2009-re 566-ra csökkent. Az általuk tartott tehén állomány az elõbb bemutatott irányban és ütemmel csökkent. Ezen belül a fejt tehenek száma 191 ezerrõl 146 ezerre csökkent le, másképpen, 2009-ben az ország tejtermelésének 85%-át 146 ezer fejt tehén állította elõ. Az ellenõrzött állomány ellenõrzés-napi összes tejtermelése 2001-ben 4,2 millió kg, addig 2009-ben csak 3,8 millió.
Mindeközben a hazai ellenõrzött állományok mérete világszínvonalat meghaladó mértékben nõtt – már 2001-ben átlagosan 294 tehén volt egy tenyészetben, s ez világviszonylatban már akkor is meglehetõsen nagy termelõeszköz koncentrációt jelentett – további koncentráció nyomán, 2009 év végére 352 egyedre nõtt az egy átlagos magyar tejtermelés-ellenõrzött állomány nagysága. Következésképpen egyre kevesebb piaci szereplõ, viszont egyenként egyre nagyobb biológiai termelõeszköz koncentrációval szerepelnek a versenyben.
A fejt tehenek száma alapján 2001-ben átlagosan 229 állat/gazdaság adta a napi 4,2 millió kg napi tejet, míg 2009-ben ez a mutató gazdaságonként 284 egyed termelt naponta összesen 3,8 millió kg tejet. Az állomány koncentrációjának emelkedése a tenyészetenkénti tejtermelés növekedését eredményezte, de ez – a nagy állomány-csökkenés miatt – még a fajlagos mutatók növekedésével együtt sem állíthatta meg az ország összes termelésének csökkenését, ez logikus.
Amik nagymértékben nõttek a vizsgált idõszakban, azok a fajlagos mutatók. Az ellenõrzött tehénállományban az istállóátlag példamutatóan ( 47%-kal) emelkedett: 17 kg-ról, 21 kg-ra. Az ellenõrzött állomány fejési átlaga 21-kg körûlirõl 26 kg fölé emelkedett. Eze alapján azt mondhatjuk, hogy a fejlõdés óriási.
A kérdés csak az – amire most nem keressük a választ – hogy a 2001-es 21 kg milyen mértékben fedezte az akkori költségeket, illetve: a 2009-es 26 kg-os tehenenkénti tejtermelés árbevételében több volt-e a nyereség, mint a 2001 évi 21 kilóéban?
Az országos tendenciák bemutatásánál már volt szó. A tenyészetek és a tehenek számának változásáról, az összes tejtermelés és fajlagos hozamok változása megyénként és tulajdonságonként – esetenként – nagy eltéréseket mutat.
–lejegyezte: Keresztes Júlia–