Idei évben is kezeljük hatékonyan a mikotoxinokat!

Fontos tudnunk azt, hogy bármennyire is szép a takarmány, vagy a gabona-alapanyag és jelét sem látjuk a penészgombáknak, a toxinok jelenlétének lehetõségét nem zárhatjuk ki. Mindenképpen javasolt a takarmányok és az alapanyagok folyamatos vizsgálata a toxinszennyezettség megállapítására, mert sok késõbbi káros következményt elõzhetünk meg, ha idõben beavatkozunk.

Manapság már nem is fontos laborba küldeni minden mintát, hogy ott pontosan meghatározzák a toxintartalmat, hanem már telepi gyorstesztek is rendelkezésre állnak, amelyekkel maximum fél óra alatt megfelelõ eredményt kapunk, így idõben beavatkozhatunk. Ha laborba küldjük a mintát és onnan késve kapjuk meg a pozitív eredményt, addigra esetleg már megetettük a kérdéses takarmányt és csak bosszankodhatunk, hogy kellett volna valamit tenni a toxinszenynyezettség ellen. Ha az eredmény csekély szennyezettséget mutat, vagy a toxin a kimutathatósági szint alatt van a mintában, akkor is gondolnunk kell arra, hogy a takarmányokban elõforduló toxinokból nagyon keveset vizsgálunk. Több, mint 400 toxin lehet a gabonákban, amelyekbõl ismerünk 4 Aflatoxint, 4 Ochratoxint, 6 Fumonizint, 3 Zearalenont és 170 Trichotecént, amelyek közül általában csak párat vizsgálunk, tehát a vizsgálati eredmény messze nem ad reális képet.



Nagyon fontos az is, hogy a toxinok nem csak a toxinokra jellemzõ kórképeket okozzák – ez csak a jéghegy csúcsa, – hanem toxinok már igen kis mennyiségben képesek az immunrendszert károsítani, így a szervezet általános ellenálló képességét gyengíteni, ezáltal egyéb nem specifikus kórképeket idéznek elõ, vagy hajlamosítják a szervezetet egyéb betegségek fellépésére. Esetenként csak a termelési eredmények csökkenésében mutatkozik meg a hatásuk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy két vagy több csekély mennyiségben jelenlévõ toxin egymásra hatásából sokszoros hatások adódnak össze, akkor elmondhatjuk azt, hogy a toxinok elleni védekezés minden állattartónak szinte kötelezõ.

Ha valaki szerves savval tartósítja a gabonát, már elmondhatja, hogy tett valamit az ügy érdekében, de még õk se dõljenek hátra nyugodtan a karosszékben, mert kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a gabonában lévõ toxinok többségét a gombák már a gabonaföldön termelik és a savas tartósítással csak a gombákra tudunk hatni, de nem nyújt védelmet a már termelõdött toxinok ellen. Így mindenképpen fontos az, hogy a toxinok ellen specifikusan ható készítményt alkalmazzunk.



A toxinokkal az a nagy probléma, hogy kémiai szerkezetük igen változatos, tehát nincs egyetlen olyan stratégia, amelyik minden toxinra hatásos. Csak különbözõ stratégiák ötvözése hozhat 100%-os eredményt a toxinokkal szemben.

Sajnos azonban sokan megelégednek azzal, hogy valamilyen abszolút értelemben vett toxinkötõt tesznek bele a takarmányba, amelyek agyagásvány-, vagy élesztõ alapúak.



Az agyagásvány alapú termékek ugyan jó toxinkötõ tulajdonsággal rendelkeznek, de sajnos csak a poláros toxinokat kötik meg. A kötés feltétele ugyanis az, hogy a toxinok olyan funkcionális csoportokkal rendelkezzenek és azok a csoportok olyan pozícióban legyenek, hogy a toxin a toxinkötõhöz kapcsolódhasson. Ennek a feltételnek remekül eleget tesz az Aflatoxin, de sokkal csekélyebb mértékben az Ochratoxin és a Fumonizin, még kevésbé a Zearalenon és szinte egyáltalán nem köthetõek a Trichotecének. Számunkra pedig a két legfontosabb toxin ami ellen küzdenünk kellene, pont a Zearalenon, amely szaporodás-biológiai zavarokat okoz az állatfajoknál, valamint a Trichotecének, amelyek különbözõ hatásaikkal hatalmas gazdasági kártételeket okoznak.



Fontos tény az is, hogy a piacon lévõ toxinkötõk nagy többsége nem csak a toxinokat köti meg, hanem a takarmány egyéb fontos alkotóelemeit is: tápanyagokat, vitaminokat, antibiotikumokat, amelyek így megkötve ugyancsak nem lesznek képesek felszívódni. Ez több 10 százaléknyi veszteséget jelenthet egyes takarmányalkotókból, amit nekünk drágán pótolnunk kellene, de mivel ezt sokan nem tudják, így nem is pótolják.

A Bécsi Egyetem vizsgálatokat végzett arra vonatkozóan, hogy milyen arányban képesek a különbözõ toxinkötõk megkötni az egyes toxinokat. A vizsgált kb. 80 anyag eredményei azt mutatják, hogy két pH értéken az Aflatoxint a piacon lévõ agyagásvány alapú toxinkötõk 20–100%- ig képesek kötni. A kötés fõleg pH 3-on erõs, viszont a pH 6-on lévõ kötési kapacitás sokkal csekélyebb mértékû, pedig nekünk a vékonybélben való kötés a fontosabb, a felszívódás megelõzése végett. A mostanában terjedõ élesztõ alapú termékek kötési kapacitása csupán 30% alatti, tehát még az Aflatoxinnal szemben is csekély hatásúak.



A számunkra sokkal fontosabb toxinokkal szembeni kötõkapacitást is vizsgálták és azt tapasztalták, hogy a vizsgált 80 minta közül csak 12 volt képes kötni valamilyen szinten a Zearalenont, átlagosan 20%-ban, de a legjobb is csak 55%- ban (1. ábra). Ez a hatás a Zearalenon leküzdésével szemben nem kielégítõ.

Sokkal megdöbbentõbb volt az, hogy a Trichotecének köthetõségének vizsgálatánál a 80 vizsgált anyagnak csak 8%-a adott pozitív eredményt és azok is maximum 6%-os kötési szinttel (2. ábra)!

Tehát kijelenthetõ az, hogy a toxinkötõk alig hatékonyak a Zearalenon ellen és szinte hatástalanok a Trichotecénekkel szemben!



A Biomin® azonban megtalálta a megoldást és kifejlesztette a Mycofix® Plus 3.E terméket, amely hatékonyan tudja kezelni nem csak a megköthetõ toxinokat, hanem a számunkra gazdasági veszteséget jelentõ Zearalenont és Trichotecéneket is.



A termékben jelen van egy szinergista ásványkeverék, melynek kötõfelülete többszöröse a piacon lévõ legtöbb toxinkötõének, így megköti a köthetõ poláros toxinok mintegy 100%-át. A kötés azonban specifikus, az egyéb anyagok (vitamin, tápanyag, antibiotikum stb.) kötése 2% alatti, ami a piacon rendkívül jó értéknek számít.

A termék ezenkívül tartalmaz 2 enzimet, amelyek inaktiválják a számunkra lényeges Zearálenont és Trichotecéneket (3. ás 4. ábra). Az egyik enzim egy észteráz, amely a Zearalenont bontja el inaktív formává, így ez a forma már nem tud kapcsolódni a receptorokhoz és nem tudja az ösztrogénszerû hatást kifejteni, ezáltal pedig szaporodás-biológiai zavarokat okozni. A másik egy epoxidáz enzim, amely a Trichotecéneket bontja el inaktív formává, így nem kell félnünk a DON, T2, HT2 és más Trichotecén toxinok káros hatásaitól.

Köztudott az is, hogy a toxinoknak a szervezetben két fõ támadási pontjuk van.

Az egyik az immunrendszer, a másik pedig a máj.

A BIOMIN CÉG által gyártott Mycofix® Plus 3.E termék ezért tartalmaz egy olyan szilimarin tartalmú növényi adalékot, amely régóta használatos a humán gyógyászatban a máj különbözõ megbetegedéseinek kezelésére és bizonyítottan jelentõs védelmet nyújt a hepato-toxikus anyagok káros hatásaival szemben. A termék ugyanakkor tartalmaz egy olyan algakivonatot is, amely támogatja a szervezet természetes immunválaszát, így kompenzálja a toxinok immunszupresszív hatását.



A Mycofix® Plus 3.E ezzel a három stratégiával – toxinkötés, biotranszformáció (észteráz és epoxidáz enzim) és biovédelem (növényi- és algakivonat) – hatékonyan tudja felvenni a harcot a toxinokkal és azok káros hatásaival szemben.

Nem elég, ha azt gondoljuk, hogy tettünk valamit a toxinok ellen, hanem fontos, hogy tudjuk: olyan kiegészítõt alkalmaztunk, amely nem csak a toxinok egy részét képes kezelni, hanem a számunkra fontos összes toxin káros hatását ki tudja küszöbölni.

Dr. Jakab Gábor