Búzapiac: ótermésû áruból sok maradt készleten

Becslések szerint a búza globális kínálata a 2010/2011. gazdasági évben 1 százalékkal nagyobb lehet, mint a 2009/2010. gazdasági évben. Ugyanis, míg a termelés várhatóan 2,8 százalékkal csökken, azaz 661 millió tonna körül alakul, a nyitókészlet közel 17 százalékkal meghaladja az elõzõ szezonét, eléri a 193 millió tonnát. Az Európai Unió, Dél-Amerika és a Közel-Kelet búzatermésének várható növekedése nem ellensúlyozza az egykori Szovjetunió utódállamai, Észak-Afrika, Dél-Ázsia és Kanada (ld. keretes írásunkat) kibocsátásának visszaesését. A 2011/2012. gazdasági év 187 millió tonna átmenõ készlettel nyithat, ami a globális felhasználás 28 százalékával lesz egyenlõ. Tekintettel a szabad árualap bõségére, elemzõk azzal számolnak, hogy a búza árára nem csak 2010-ben, de a következõ két naptári évben is nyomás nehezedik.

A világ búzatermelése az elõrejelzések szerint, a 2008/2009. gazdasági évi 683 millió tonna körüli rekordhoz képest, 5 százalékkal nõ az elkövetkezõ tíz évben. A fontosabb búzatermelõ és -exportáló térségek közül az Európai Unió és az egykori Szovjetunió utódállamainak kibocsátása e bázison elõreláthatóan alig változik középtávon: elõbbié valamivel több, mint 150 millió tonna, utóbbiaké együttvéve 115 millió tonna körül alakul. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Kanada összesített búzatermelése a 2008/2009. gazdasági évi 96,6 millió tonnáról 88 millió tonnára esik vissza. (Megjegyzendõ: a 2009/2010. gazdasági évben csupán 86,8 millió tonna búzát takarítottak be az észak-amerikai országokban, míg az idén alig több, mint 80 millió tonna búzatermésre van kilátás.) Ezzel szemben Indiában 78,6 millió tonnáról 91 millió tonnára ugorhat a kenyérgabona termelése egy évtized alatt.

A globális búzaexport mennyisége a 2010/2011. gazdasági évben 2 százalékkal nõhet, meghaladhatja a 131 millió tonnát. A várakozások szerint elsõsorban az USA, az EU, Argentína és Ausztrália szállít majd többet a külpiacokra, míg Oroszország, Ukrajna és Kanada kivitele valamelyest csökken. A Független Államok Közösségének (FÁK) búzakészletei a 2009/2010. gazdasági év végén rekordot döntöttek, 23,8 millió tonna körül alakultak, ami az elõzõ szezonhoz képest 17,4 százalékos növekedést jelent.



Az iráni mezõgazdasági minisztérium közlése szerint az ország, amely 9,3 millió tonna behozatallal még a világ legnagyobb búzaimportõre volt a 2008/2009. gazdasági évben, közel 15 millió tonna rekordtermést takarít be a 2010/2011. szezonban. Ebbõl elõreláthatóan 2 millió tonnát a közel-keleti térségbe exportál. Fontos megemlíteni, hogy Észak-Afrika búzaimportja elérheti a 22,3 millió tonnát a 2010/2011. gazdasági évben, ami 3,3 millió tonnával több, mint a 2009/2010. szezonban. Középtávon a dél-mediterrán térség legnagyobb búzaimportõrei, Egyiptom, Algéria, Marokkó behozatala nõ, de az egész észak-afrikai és közel-keleti térség összesített behozatala 2,5 millió tonnával csökken az elõttünk álló tízéves idõszakban. Ez elsõsorban Irán búzatermelésének és -exportjának várt növekedésével magyarázható. Az európai búza pozícióját a térségben – a fekete-tengeri áru kínálata mellett – az euró-dollár árfolyam alakulása igen erõsen befolyásolja.



E piacon csak nagy volumenû, standard áruval lehet érvényesülni, és elengedhetetlen a tõke a több tíz-, illetve százezer tonna nagyságrendû üzletek finanszírozásához (ld. keretes írásunkat), amire egyedül a nemzetközi kereskedõcégek képesek. A magyar gabona esélyei itt egyelõre igen korlátozottak.

Ami a középtávú kilátásokat illeti: a legnagyobb búzaexportõrök közül Argentína kivitele közel másfélszeresére nõhet, megközelítheti a 10 millió tonnát az elkövetkezõ években, míg Ausztrália 17 százalékkal többet, 17,3 millió tonnát visz ki. Az Európai Unió a 2008/2009. évi rekordmennyiségnél bõ 40 százalékkal kevesebbet, 14,4 millió tonnát ad el a harmadik országoknak, miközben behozatala 16 százalékkal nõ, 9 millió tonna körül alakul. Az Egyesült Államok és Kanada folyamatosan teret veszítenek a nemzetközi búzapiacon: elõbbi kivitele 11 százalékkal, csökkenhet, és így Oroszország (ld. keretes írásunkat) mögött a második helyre kerülhet a 24,5 millió tonnával, utóbbi kivitele 13 százalékkal eshet vissza 16,4 millió tonnára, amivel Ausztrália mögött a negyedik helyre kerül.

A búza globális készleteinek és felhasználásának aránya a mélypontot jelentõ 2007/2008. gazdasági évi 19,5 százalékkal szemben 24 százalék körül alakul tízéves távlatban, ami aligha gyakorol húzó hatást az árakra. A búza átlagára az Európai Unióban az elõrejelzések szerint éppen meghaladja a tonnánként 200 USD szintet (145 EUR) a 2019/2020. gazdasági évben. Ez alig 7 százalékos növekedést jelentene a 2010. június végén a franciaországi Rouen kikötõjében jegyzett átlagárhoz (135,7 EUR/tonna) képest, illetve körülbelül megfelelne a 2009. május végén jelentett átlagnak (146,3 EUR/tonna). Két esztendõvel ezelõtt lényegesen, 21 százalékkal magasabb árszintet valószínûsítettek az évtized második felére (ábra).

Visszatérve az idei terméskilátásokra: az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban, Lengyelországban és Olaszországban a tavalyinál kevesebb búza betakarításával lehet számolni, ugyanakkor a szomszédos Romániában a 2009. évinél többet arathatnak 2010-ben (2. táblázat).

Magyarországon az õszi búza betakarítható területe az MgSzH végleges becslése szerint 1,026 millió hektár. Ez közel 120 ezer hektárral elmarad az elõzõ évitõl. Helyenként, ahol nem volt tartós a vízborítás, viszonylag magas hektárhozammal lehet számolni; az országos átlag elérheti a 4,4 tonnát hektáronként. Ez a 2009. évi eredményt 14 százalékkal múlná felül. E számok alapján az összes termést 4,533 millió tonna körül valószínûsítették. Ez 3 százalékkal több az egy esztendõvel ezelõtt betakarított mennyiségnél. A szakemberek azonban óvatosságra intenek: a betakarításra váró terület egy jelentõs része július közepén még megközelíthetetlen vagy munkagépekkel járhatatlan volt, ezért a ténylegesen betakarítható volumen elõreláthatóan nem éri el a 4 millió tonnát. A szokatlanul sok szennyezõdés és a károsodott szemek nagy aránya miatt azonban a már megtisztított búza ennél is kevesebb lehet, így a hasznosítható termés mennyiségét 3,5 millió tonna felé kell korrigálni.



A Magyar Agrárkamara becslése szerint a 2009/2010. gazdasági évet 500 ezer tonna körüli búzakészlettel zártuk, ami – a globális helyzettel ellentétben – bõ 180 ezer tonnával kevesebb, mint az elõzõ szezon végén még raktárakban lévõ mennyiség.



Iparági szakértõk szerint a hazai malomipari cégek többsége 2010 második felében sem tud egy-kéthavi búzakészletnél többet finanszírozni.

Potori Norbert (AKI)