A szabványnál is szigorúbban

A Hód-Mezõgazda Zrt. növénytermesztési ágazatának kiemelt jelentõségû területe a vetõmag-elõállítás, a kútvölgyi üzem folyamatos fejlesztésével pedig a cég minõség iránti elkötelezettségének újabb jelét adja. Az ünnepélyes üzemindító vendégeit köszöntõ Antal Gábor, a vállalat vezérigazgatója emellett azt hangsúlyozta: a velük partnerségben álló fajtatulajdonosok és a vetõmagvásárlók közös érdeke az ellenõrzött hátterû, garantált minõségû szaporítóanyagok térnyerése. Különösen a kalászos gabonák esetében ugyanis vegyes képet mutat a hazai vetõmag-felhasználás: továbbra is riasztóan alacsony a fémzárolt vetõmagok használatának aránya, és országosan elterjedt gyakorlat a saját, „Padlás II” jellegû vetõmagok használata. Valahol meg kellene húzni a határt a fajtatulajdonosoknak az értékesítésben is – hívta fel rá a figyelmet Antal Gábor –, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy magasabb szaporítási fokú anyagok is gyakran kerülnek olyan kezekbe, amelyekben további felhasználásuk ellenõrizhetetlen.

A minõségi vetõmagok iránti igény világszerte hosszú ideje folyamatosan nõ, és jelenleg több, mint harminc milliárd dollár forog évente ezen a piacon globálisan – mondta el a nemzetközi vetõmag-ellenõrzõ szervezet, az ISTA tisztviselõjeként is aktív Ertseyné Peregi Katalin, az MgSzH növénytermesztési és kertészeti igazgatója. Magyarország jelenleg hetedik a vetõmag-exportõrök világranglistáján, csak a hibridkukoricát tekintve pedig az elsõ négyben vagyunk, a meglévõ jó hírnév azonban törékeny – figyelmeztetett a szakember. Tavaly kifejezetten jó évet zártak a hazai vetõmag-elõállítók, idén annál mindenképpen valamivel gyengébb eredményekre lehet számítani. A kalászos gabonák vetõmag-elõállítását tekintve katasztrofálisnak nevezhetõ a helyzet, tavaly mindössze harmincezer hektárt tettek ki a búzaszaporító területek, de még így is nagy kérdés, ebbõl mennyit fémzároltak – mutatott rá Ertseyné Peregi Katalin.



Ami a terület jelenlegi nemzetközi – elsõsorban európai – szabályozását illeti, a piac legfontosabb szereplõi alapvetõen elégedettek a mai, gyakorlatilag a hatvanas évek óta érvényben lévõ jogi környezettel. Ennek köszönhetõen – bár felmerültek elképzelések a teljes deregulációra is – nem várhatók gyökeres változások a közeljövõben.

A kútvölgyi üzemben a teljes egészében saját erõbõl megvalósított, több, mint százmillió forintos beruházás nyomán az osztrák Cimbria Heid két fajsúlyszeparátorát építették be, ezek feladata az azonos méretû, de eltérõ tömegû magok különválasztása. Az uniós szabvány mindössze 85 százalékos csírázóképességet ír elõ, a magyar szabvány ennél szigorúbb, 90 százalékos arányt követel meg, amit az üzem eddigi berendezésivel is tartani tudtak – mondta el Sztancsik Zoltán üzemvezetõ.

Az új berendezések használatával ezeket a mutatókat tudják még tovább javítani, ami az üzem hatékonyságának javítása mellett a fajtatulajdonosok és a vetõmagvásárlók bizalmának erõsítését is szolgálja.

A kútvölgyi üzem legfontosabb növényei a hibridkukorica és a kalászos gabonák, ezek éves kibocsátása egyenként eléri a 4–6 ezer tonnát.

Az üzem korszerûsítése természetesen nem fejezõdött be, a következõ lépés várhatóan egy új, ötezer négyzetméteres klimatizált terménytároló felépítése lesz – tudtuk meg Sztancsik Zoltántól.

Forrás: mmg

Bedõ Péter