MENÜ

A tejtermelés-ellenõrzött tehénállományunk változásai

Oldalszám: 63
2014.02.10.

II. rész. Az egyes megyék tejtermelés-ellenõrzött tenyészeteinek részesedése a tehénállományból és az összes tejtermelésbõl

 

A tejtermelés-ellenõrzött állományok számáról, méretérõl, valamint összes és fajlagos tejtermelésérõl gyûjtött adatok hosszú idõsora komoly összefüggések és figyelemre méltó tendenciák feltárására ad lehetõséget.



A sok összehasonlítási lehetõség közül a 2001 és 2009 által határolt kilenc éves idõszakot a december havi ellenõrzési adatok alapján elemeztük, és ezt folytatjuk a következõkben is.



Az ország teljes tejtermelés-ellenõrzött állományáról írott elõzõ tanulmány eredményeinek elemzése közben vált világossá, hogy az elmúlt évek folyamatai az egyes megyékben (az országos tendenciától és egymástól is) eltérõen zajlottak.





http://www.agronaplo.hu/termekinformaciok/393





A „bõség zavara” okozta terjedelmi korlátok lehetetlenné teszik, hogy valamennyi tulajdonságon bemutassuk, miként változott az egyes megyék országon belüli és önmagához mért „poziciója”. Most az egyes megyék tenyészetei (másképpen: a piaci szereplõk) számának, az ellenõrzött tehénállományok létszámának és az ellenõrzött tehénállomány ellenõrzés-napi összes tejtermelésébõl teljesített részesedésének változásait ismertetjük.



Miközben az ország ellenõrzött tehénállományának összes tejtermelése – a kilencbõl nyolc évben – négy és nyolc százalékkal „alulmúlta” a bázisként használt 2001-es évit, a tejtermelés-ellenõrzött tehénállomány záró létszáma több mint 25%-kal csökkent.



2001 decemberben 832 tenyészet 244 478 tehene termelt 4 159 942 kg tejet, kilenc évvel késõbb közel 40%-kal kevesebb (515) tenyészet 181 085 tehenének napi tejtermelése 3 812 015 kg volt. (táblázat)



Ennek a tendenciának az ismerete még kontrasztosabbá teszi a tizenkilenc megye változásait. A kilenc év mindegyikének országos átlagát vettük bázisnak s ettõl (a 100%-tól) mértük az ország összes tejtermelésébõl való részesedés, a záró tehénlétszámnak és a tenyészetek számának változását. Egy – csupán a statisztikában létezõ – „átlag megye” részesedése 5,3% de ez a szám mégis sokat mond, ha ezen az ábrán megnézzük, hogy ennél kisebb (vagy nagyobb) volt-e az ellenõrzött tehenészetek és/vagy a tehénállomány aránya!



Az egyes megyék idõsorain jól látszik, hogy az elmúlt kilenc év során – évenként és összességében – a különbözõ adottságú megyék tenyészetei különbözõen reagáltak bizonyos hatásokra.



A 2001-es évben, az összes tejtermelésbõl (a potenciális piaci lehetõségbõl?!) való részesedés tekintetében a 19-bõl a következõ hét – Hajdú-Bihar, Békés, Fejér, Gyõr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém – megye adta az összes tejtermelés több mint felét (közel 54%-át) (táblázat).



A közbeesõ évek változásaitól eltekintve, megnéztem ugyanezeknek a megyéknek a 2009-es helyzetét: miután mind a hétnek a „részesedése” növekedett, együtt több mint 58%-át adták az összes termelésnek.



Az összes tejtermelésbõl 1% körül csökkent részesedésû megyék közül Csongrádé 6,0-ról 5,2%-ra, Bács-Kiskuné 5,2-rõl 4,0-re, Tolnáé 4,8-ról 3,9-re, Somogyé 4,2-rõl 3,0-ra és Hevesé 2-rõl 1,1%-ra esett.



Az értékelt kilenc év tendenciája szinte valamennyi megyére jellemzõ: ahol, és amelyik évben a tehénállomány csökkenés nagymértékû volt, ott az adott megye „poziciója” romlott, vagyis részesedése az ország összes tejtermelésébõl kisebb lett.

 


 

 



Folyt.: III. rész: Az egyéb fontos paraméterek, mint az egyes állományok méretének, a fajlagos hozamoknak megyénkénti alakulását a következõ tanulmányunkban mutatjuk be.





Lejegyzte: Keresztes Júlia