XII. Kalászosgabona Fórum

Meteorológiai szempontból az idei évet történelminek nevezte Németh Lajos meteorológus, ugyanis a százötven éves múltra visszatekintõ mérések során ennyi csapadékot még nem jegyeztek. Volt olyan országrész, ahol június végéig az egész éves csapadék lehullott, de rekordot jegyezhetnek a napfényhiány tekintetében is.

Juhász Zoltán a Vetõmag Szövetség Kalászos Szekció elnöke beszélt az õszi kalászos vetõmag helyzetrõl, arról, miként használjuk a vetõmagot, és hogyan sáfárkodunk a kezünkben lévõ értékkel. Hibridnövények esetén a termeszteni kívánt faj vetõmagját a termelõ évrõl évre megvásárolja, míg a szabad elvirágzású fajoknál, (ahogy az õszi kalászosoknál is) mások a lehetõségek. Szóba jön a fémzárolt vetõmag, a saját magfogás, valamint az „alternatív megoldások.”

A fémzárolt vetõmag államilag ellenõrzött, szabvány szerinti, az eladó által garantált minõségû. Magas színvonalú szakmai és technológiai feltételek mellett készül, egyenletes, jó minõségû csávázás jellemzi. A minõségi árutermesztés alapja, de egyben a fajtaváltás lehetõsége is, és a genetikai elõrelépés eszköze. Hangoztatottan alapja a nyomon követhetõségnek, de ez a gyakorlatban kevéssé jelenik meg.

A saját magfogás bizonyos szintig természetes, de a szakmailag indokolt 40–50%-os felújítás az utóbbi években elmarad, és néhány éve a kritikusan alacsony 25%-on van. A termelõ a saját maga által elõállított magot veti vissza, ha technikailag képes rá, akkor õ maga hozza vetésre alkalmas állapotba, ha nem, akkor bérfeldolgoztatja.

Az idei év kedvezõtlen idõjárása miatt azonban a saját mag visszatartásának, használatának veszélyére különösen fel kell hívni a figyelmet. Ha valaki mindenképpen azt akarja használni, akkor vigye azt laborba, és vizsgáltassa meg.

Egy 2009-es törvény elõírja, hogy a saját vetõmag használat után is licenszdíjat kell fizetni, a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. közleményében ez nyomon követhetõ. Fontos azonban, hogy nem a saját megfogás utáni licensz begyûjtés az elsõdleges cél, hanem ezen keresztül (remélhetõleg) a másodfokú fémzárolt vetõmaghasználat – tehát a felújítási arány – növekedése, csakúgy, mint azokban az országokban, ahol ezt bevezették.

Az alacsony szintû felújítási arány elsõdleges okozói azonban a már említett „alternatív megoldások”. Ezek tárháza rendkívül változatos, de közös jellemzõjük, hogy a vetésre kínált áru nem fémzárolt – tehát nem vetõmag. A vevõ is és az eladó is tisztában van azzal, hogy a nem fémzárolt áru vetõmagként való forgalmazása törvényt sért, ennek ellenére ez a jelenség létezik. Se a vevõ, se az eladó nem érdekelt abban, hogy ez kiderüljön. Így nehéz a tettenérés, és a kellõ hatósági apparátus sincs meg hozzá.

Szakmai egyetértés van a vetõmagosok, az árutermelõk, és a felvásárlók szervezetei között abban, hogy a jó minõségû, homogén áru záloga a fémzárolt vetõmag használata, és a kialakult helyzet a minõségi kalászos gabonát, kiemelten a búzatermesztést veszélyezteti. Erre már 2006-ban közös állásfoglalásban hívták fel a figyelmet – kevés eredménnyel.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezetõje szerint ebben a szélsõséges idõjárású esztendõben nemigen lehetett elõre látni, tervezni. Május végén szoktak tanácskozni a búzaárról, és információkkal szolgálni a gazdák részére. A világpiaci helyzetet elemezve, a kínálati piacot felmérve az õ partner gazdáik akár 28 ezer forintos szerzõdést is aláírták volna akkor, most pedig már 50 ezer forint körül jár a takarmánybúza ára. Júniusban ugyanis két hét alatt a piac teljesen az ellenkezõjére fordult.

A tendenciákról szólva elmondta, hogy a világ becsült össztermése 2010-re 670 millió tonna búza volt, ez a mennyiség csökkent fokozatosan 644 millió tonnára. A legnagyobb mértékben Oroszország, Ukrajna és Kanada termése maradt el a várttól, az EU 27-ek az elõzõ évi termést könyvelhetik el, (közel 140 millió tonna). A világ fogyasztása 654 millió tonna körül van, tehát 10 millió tonnával apad a világ készlete. Az export csökkenése várható tehát, Oroszország sem indítja meg az exportját, és ez a befékezés akár taktika is lehet, mert már 62–63 ezer forintos árat jegyeznek a nemzetközi tõzsdén 175–180 millió tonna zárókészlet mellett.

Az EU bázistermelése megvan, némi csökkenés mérhetõ ugyan Németországban, Lengyelországban és Magyarországon, Romániából viszont több termésrõl szóló adat érkezett. Ez azonban gyenge minõségû, javítóbúzaként a magyar búza szolgál. A hazai búzánkra igényük van az olaszoknak is, de hagyományos vásárlóink a többi déli ország is.

Az idõjárásnak köszönhetõen az ez évi õrlés másfél-két hetes csúszással indult. Hazai búzatermésünk 3,8 millió tonna körüli, – sok olyan terület van, amelyet nem tudtak learatni a belvíz, az árvíz illetve egyéb okok miatt. A termésátlagok is gyengék; a Dunántúlon 4 tonna/ha feletti átlag jött ki, a tiszántúli részen, az Alföldön 3,5 tonna/ha, pedig azon a vidéken, olyan adottságú termõtalajon többet kellett volna teremni. Az EU 15 átlag közel 7 tonna/ha, nekünk is minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ezt a mennyiséget meg tudjuk termelni. De ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjük, meg kell tanulnunk termelni! Sokkal többre lennénk képesek, de ahhoz hathatósabb intézkedésekre lenne szükség.

A gazdáknak el kell dönteniük, kinek termelnek: a malomiparnak, a takarmányiparnak avagy exportra. S ha valamikor szükség volt a minõségre, a minõségi növényvédelemre, akkor ebben az évben biztosan.

Kutas Attila az SGS Hungária Kft. mezõgazdasági igazgatója objektív eredményekkel szolgált az elmúlt két hónap adatairól. Közel 800 búzamintán elsõsorban Magyar Szabvány szerint végzett analízisek alapján állították össze adatbázisukat. Ez a menynyiségû minta majd´ 600 ezer tonna árut reprezentál.

A mért értékek alapján a következõ megállapításokat lehet tenni: a búza nedvességtartalma hagyományosan nem szokott problémát jelenteni, de vannak kivételek az esõs idõszaknak köszönhetõen. Ez a nem megfelelõ vetõmag felhasználásának, a kezelés elmulasztásának és a betakarítás elõtti esõknek a következménye. Az összkeverékkel általánosságban nincs probléma, de a nemzetközi kereskedelem ezt érzékenyen veszi és a szerzõdésekben ezt kellõen körül is bástyázzák elvárásokkal.

A tanácskozás záróakkordjaként Jáger Ferenc fejlesztõ mérnök röviden ismertette a Sumi Agro Hungary Kft. új kalászos gombaölõ csávázó készítményét,

-ot.

 


A Biosild Top két felszívódó hatóanyagot, a tiofanát-metilt és tetrakonazolt tartalmaz. Összetételében egyedülálló, hiszen hazánkban ez az egyetlen olyan csávázószer amely benzimidazol és triazol csoportba tartozó hatóanyagot is tartalmaz. A tiofanát-metil a kórokozókat két ponton támadja, gátolja a gomba sejtosztódását, ugyanakkor a mitokondriumokat, az energetikai központokat is blokkolja. Ehhez jön a tetrakonazol ergoszterol bioszintézis gátló hatása. A tiofanát-metillel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy aktív metabolitja a karbendazim, ezért is mondhatjuk, hogy a Biosild Top 3 az 1-ben hatóanyaggal bír.

A Biosild Top a kalászos gabona vetõmagvak minden külsõ és belsõ kórokozója ellen hatékony. Formulációja korszerû, mikroemulziós. A csávázott vetõmagot tökéletesen fedi és kiváló a szinezõképessége is. Dózisa 1,0 liter/tonna. A Biosild Top Magyarországon fejlesztett és Magyarországon formázott készítmény.

Hanganyag



Képgaléria

–keresztes–