A baromfiistállók idõszakos preventív fertõtlenítése

A szigorított járványvédelmi fertõtlenítéskor egy bizonyos kórokozó felszámolása a cél. A kórokozó érzékenységének figyelembevételével alkalmazott fertõtlenítõszer használatán túl, az istálló újratelepítésének legkorábbi ideje is rendszerint rendeletileg szabályozott. A szükséges ellenõrzõ vizsgálatokat is elõírás szerint el kell végezni.



Az idõszakos preventív fertõtlenítés távolról sincs ennyire szigorúan szabályozva, sokszor a lefektetett és figyelembe veendõ alapelvek sem egyértelmûek.

A salmonella gyérítési program beindítása új helyzetet teremtett. Kvázi járványvédelmi (járvány-felszámolási) feladattal és elvárással kerültünk szembe, ugyanakkor mindenki preventív, megelõzõ fertõtlenítésrõl beszél és ennek megfelelõen is cselekszik. Így azután nem csoda, hogy sokszor a fertõtlenítési technológia egyes elemei ad hoc jellegûek és a gyakorlati megvalósítás (szabályozás) területén sincs koherens, rendszer jellegû használható segítség, direktíva.



Ahhoz, hogy megfelelõ higiéniai körülményeket tudjunk teremteni, alapvetõ fontosságú a minden szempontot figyelembe vevõ állapotfelmérés képessége és lehetõsége. Az állapotfelmérés mellõzése vagy a kérdés empirikus megközelítése és kezelése a broiler állományok >50%-os Salmonella Infantis hordozását tekintve látjuk hova vezetett. Kijelenthetõ, hogy objektív mikrobiológiai állapotfelmérés nélkül egy fertõtlenítendõ rendszerbe eredményesen beavatkozni nem lehet, vagy legalább is a siker erõsen kétséges.

A mikrobiológiai állapotfelmérés célja kettõs. Amennyiben ismerjük az állományunk fertõzöttségét (pl.: salmonella hordozását), a termelés paramétereit, és az adatsoraink több generációt tekintve egyértelmûen kedvezõek, ezeken kívül ismerjük a termelési rendszer CCP (kritikus kontroll) pontjait, úgy a mintázás könynyebb és kevesebb mintavételi terület felkeresésével is megelégedhetünk. Ha azonban felszámolásra váró mikrobiológiai-állategészségügyi problémák elõtt állunk, úgy a helyzet bonyolódik. Nem elégedhetünk meg annak kimondásával, hogy a rendszer fertõzött, tudnunk kell azt is, hogy a fertõzöttség hol, hogyan, miképpen maradhat fenn. A mikrobiológiai állapotfelmérésnek tehát a lehetõ legtöbb fertõzõ gócot (góctípust) fel kell tárnia.

Hány mintát vegyünk egy fertõtlenített ól hatékony felmérése céljából?



Ez sok mindentõl függ. Az eredményes felmérés záloga legalább 50 minta /1000 m2. A megfelelõ góckutatást viszsza-visszatérõ jelleggel legálabb három-négy generáción keresztül ugyan ezzel az intenzitással kell végezni.



A mintázást lenyomati minták vételével, tamponnal és törlettel végezhetjük. Bizonyos táptalajokon az egyébként szabad szemmel nem látható alombogár peték is növekedésnek indulhatnak. Ez higiéniai szempontból igen fontos információ lehet.

Célzott mintázást folytassunk, vagyis olyan területeket keressünk fel, amelyek már érzékszervileg (látás, szaglás) is potenciális technológiai hibának tünnek ( fizikai szennyezettség mutatkozik; a tisztítási-fertõtlenítési beavatkozás bizonyosan nem érte el a területet pl. málló vakolat alatti terület; jelentõs folyadékgyülem stb.).



Törekedjünk referencia terület megmintázására is. Ennek érdekében keressünk fel egy-egy száraz, tiszta, egyenletes felszínû, anyagi minõség tekintetében jól fertõtleníthetõ területet. Ne mulasszunk el tiszta, fizikai szennyezõdéstõl mentes összefolyásokat megmintázni. A hiányosan fertõtlenített területek eredményeit az említett területek mikroflórájához lehet hasonlítani, ezekre lehet majd vonatkoztatni.

 

Általában eredményesnek ítélhetjük az állatszállás fertõtlenítését, ha: 



- A kiküszöbölendõ mikroorganizmus (pl. Salmonella Infantis) nem mutatható ki; 

- Az össz-élõcsira szennyezettség (CFU) 100/100 cm2 alatt marad; 

- E. coli baktériumot nem lehet izolálni; 

- Az ellenálló indikátor csirák (pl.: enterococcusok) száma a 10/100 cm2 nagyságrendet nem haladja meg.

Lényeges kérdés, hogy a hibajavítás hatékonyságát ellenõrizzük. A hatékony hibajavítás az eredményes termelés egyik záloga, ugyanakkor jelentõsen képes javítani a dolgozók munkamorálját is.

Tenk István