I. rész. Miután biogáz üzemek létesítésére irányuló engedélykérelmekkel a különbözõ engedélyezõ hatóságok az elmúlt két-három évben találkoznak elõször, ezért az engedélyezési folyamat nem teljesen tisztázott.
Az egyes engedélyek szükséges elõfeltételei más engedélyek megszerzésének, ezért a projekt tervezési szakaszában érdemes elõre felmérni, hogy az adott esetben milyen engedélyekre mikor és milyen sorrendben lesz szükség. Kétrészes cikkünkben áttekintést adunk a különbözõ engedélyekrõl. A lista nem teljes körû, hiszen az adott esetben olyan egyéb körülmények is felmerülhetnek, ami miatt további engedélyekre lesz szükség.
1. Építési engedély
Az építkezési eljárás érintheti elsõfokú építkezési hatóságként a helyi jegyzõt (pl. mezõgazdasági épület építési engedélyezése; 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl), vagy sajátos építményként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt a 260/2006. (XII. 20.) kormányrendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról alapján. (A vezetékjogi engedélyezésnél is ez a hivatal az eljáró hatóság.) Az engedélyezés történhet a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (továbbiakban: VET) XIV. fejezete alapján is. A szervezet regionálisan épül fel. A területi hatályról és a felügyelõség elérhetõségeirõl a www.mkeh.gov.hu oldalon találnak pontos információkat.
Az eljárási idõ 45 nap. Ez idõ alatt az építési hatóság megkeresi a szakhatóságokat. Az ügyfél részérõl induló hiánypótlások az eljárási idõt felfüggesztik.
Villamosmûvet, termelõi vezetéket, magánvezetéket és közvetlen vezetéket saját ingatlanon építeni a hatóság építési engedélye alapján szabad (lásd: vezetékjogi engedély).
Az építési engedélyezéshez tartozó kérelem tartalmát a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szabályozza. Az eljárásokhoz jogszabályban meghatározott eljárási díjak tartoznak. Az engedélyezéshez/bejelentéshez szükséges terveket a szakmailag illetékes (építész, illetve mérnöki) kamara által névjegyzékbe vett tervezõ készítheti el jogszabályban meghatározott jogosultságának megfelelõen.
2. Környezetvédelmi engedély
Az építési engedélyezés során az elsõfokú építési hatóság jogszabály alapján szakhatóságokat von be az engedélyezési folyamatba. A regionális környezetvédelmi felügyelõség csak abban az esetben ad ki szakhatósági véleményt és hozzájárulást, ha már a saját környezetvédelmi eljárását lefolytatta. Tehát az építési engedélykérelem beadása elõtt szükséges a környezetvédelmi engedélyezés (vagy véleménykérés) lebonyolítása (kivételeket lásd késõbb).
A környezetvédelmi engedélyezési eljárást a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet szabályozza. Az eljárás a felügyelõségeken történik, melyek illetékességi területének kijelölését a 347/2006. (XII. 23.) kormányrendelet tartalmazza. (A település keresõ és a felügyelõségek pontos címe a www.orszagoszoldhatosag.gov.hu oldalon megtalálható.)
A 314/2005. számú rendelet az 1–3. számú mellékletben meghatározza azokat a tevékenységeket, melyekre vonatkozik a környezetvédelmi vizsgálat valamely szintje.
Biogáz üzemekre vonatkozóan:
- A 2. számú melléklet részletezi az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységeket. A biogáz üzemek szempontjából idetartozó tevékenység az állati anyagok feldolgozása – létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 t/napnál nagyobb kezelési kapacitással.
- A 3. számú mellékletben találhatóak a felügyelõség döntésétõl függõen környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek. Ebbe a kategóriába sorolták a nem veszélyes hulladék hasznosítását 10 ezer t/év kapacitástól.
- A 10.000 tonna/évnél kisebb mennyiségben nem veszélyes hulladékot befogadó biogáz üzemeknek az építési engedély részeként kell a környezetvédelmi tervfejezetet benyújtaniuk, így külön környezetvédelmi engedélyt nem kell kérniük. A területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az építési engedély részeként írja le a létesítmény által kötelezõen teljesítendõ környezetvédelmi elõírásokat.
A környezethasználó kérhet elõzetes konzultációt a környezeti hatásokra vonatkozó engedélyezésrõl, illetve a termelés volumenétõl függõen elõzetes vizsgálat is elrendelhetõ. Szükség esetén megkezdõdik a környezeti hatásvizsgálati eljárás. A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és – ha történt elõzetes vizsgálat vagy elõzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre figyelemmel elkészített – környezeti hatástanulmánynak a felügyelõséghez való benyújtásával indul.
Következõ fokozat az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás. Új tevékenység esetén a környezethasználó – az elõzetes vizsgálat végén kiadott határozat vagy elõzetes konzultáció végén adott vélemény vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint – kérelmére indítja meg.
Az eljárások során a felügyelõség bevonja a nyilvánosságot is, valamint közmeghallgatást is tart.
A részszakterületi dokumentációkat szakértõi jogosultsággal rendelkezõ szakértõ készítse el. Az eljárásokhoz jogszabályban meghatározott eljárási díjak tartoznak.
Az engedély kiadása után a felügyelõség már biztosan kiadja a szakhatósági hozzájárulást az építési engedélyezési eljárás során.
Az Agro Napló januári számában tovább foglalkozunk a biogáz üzemek létesítéséhez szükséges engedélyekkel, melyben kitérünk a villamos csatlakozás kiépítésére, a kiserõmûi összevont engedély kérésre, valamint egyéb szükséges engedélyek beszerzésére.
Kapcsolódó anyagok
Somosné Nagy Adrienn • Szárszó Tibor
Magyar Biogáz Egyesület