Innováció a Dow Seeds-tõl - Korai koncepció

A vetõmag üzletág termékeit jelöli, melyekkel új lehetõségek nyílnak meg a magyarországi termelõk számára. Kukoricáink, napraforgóink, repcéink a legújabb kutatási eredményeket testesítik meg. Magyarországi nemesítõ, fejlesztõ tevékenységünk azt célozza, hogy a hazai klímához, adottságokhoz legjobban illeszkedõ fajtákat, hibrideket válasszuk ki a Partnereink számára.



Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kukorica termésbiztonsága és jövedelem termelõ képessége jelentõsen változik. Ezért részben a klíma változása és az egyre szaporodó idõjárási szélsõségek tehetõk felelõssé, részben a kiszámíthatatlan terménypiaci ármozgások.

Mit tehetünk, hogy minél kevesebb kockázatot jelentsen a kukoricatermesztés?



A (termelési és értékesítési) kockázat csökkentésének egyik módja, hogy növeljük a sokszínûséget a kukorica termesztésünkben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy többféle genetikával dolgozunk hanem technológiai módosításokat is bevezetünk.



A Dow Seeds „korai koncepciója“ olyan speciális genetikai felépítésû rövid tenyészidejû hibridekre (pl: MT Mattes - FAO 190, MT 261- FAO 260) épül, melyek már 6 °C fokos talajhõmérsékleten csíráznak, és fejlõdnek. A különleges kontinentális genetika, rövid vegetatív periódusa, június eleji virágzása önmagában is növeli a termésbiztonságot, szinte garancia a jó termékenyülésre, és lehetõvé teszi az igen korai augusztus végi, szeptember eleji betakarítást alacsony szemnedvességgel.

Hogyan járul hozzá a termésbiztonság növeléséhez a „korai koncepció“?



A termesztés technológia számos pontján támogatja „a rövid tenyészidõ - korai vetés“ a nagyobb termésbiztonságot a vetéstõl a betakarításig. A korai vetés (március végén, akár 6°C-os talajba) a téli csapadék maximalis kihasználását teszi lehetõvé. Ez rendkívül fontos lehet, különösen ha az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait is figyelembe vesszük. Az elmúlt száz évben a csapadék sokévi átlaga 40 milliméterrel csökkent. A csökkenés leginkább a tavaszi hónapokat érinti, mely kritikus a növények fejlõdése szempontjából. Elég csak a 2000-es, 2002-es, 2003-as, 2007-es évekre gondolni, vagy a 2009-es tavaszra. A kontinentális genetikának köszönhetõen a korai vetés kockázata, minimális: a kora tavaszi fagyok rendszerint nem tudnak kárt tenni a kukorica tenyészõ csúcsában, bátran javasolható a korai vetésük.



A hidegtûréssel párosult kimagasló fejlõdési erélyû kukoricák lépéselõnybe kerülnek korai vetés esetén a kártevõkkel szemben. A megerõsödött növényeket a barkók, lárvák már kevésbé tudják károsítani, a kukorica „kinõ a foguk alól”. Termékfejlesztési kísérletünkben Dalmandon szemmel látható volt a különbség a vetésidõk közt Diabroticával erõsen fertõzött területen (2., 3. kép).

További kutatást, fejlesztést igényel, hogy megtaláljuk a a legjobb megoldást, mely a „korai koncepció” és inszekticides csávázás megfelelõ kombinációjával biztonságos védekezési alternatívát adhat a kukoricabogár ellen. Az eredmények biztatóak és szükség is van ilyen megoldások kidolgozására, mert vannak olyan helyzetek, mikor nem kerülhetõ el a kukorica utáni kukorica vetése.



A kontinentális klímán a kukorica termés kialakulásának egyik legkritikusabb idõszaka a virágzás. Ha légköri aszály sújtja az állományt a csövek nem termékenyülnek, „orrosodnak”. Tapasztalataink szerint a korán vetett, korai Dow Seeds kukoricák rendkívül korán képesek virágozni, elkerülve az általában (leggyakrabban) forró, aszályos júliust (1. táblázat).

A korai virágzásnak köszönhetõen jó a termékenyülés, a végig berakódott csövek kevesebb esélyt adnak a rovarkártételre és az azok nyomán fellépõ gomba fertõzésekre (4. kép).

A szemtelítõdés is kedvezõbb idõszakra, június második felére esik, nem kell tartani a szemek „megszorulásától”. Az ezerszemsúly az egyik legfontosabb termést meghatározó tényezõ, mely igen érzékenyen reagál az idõjárási körülményekre.



A kukoricatermesztésünk egyik meghatározó költsége a szárítás. A „korai koncepció” elõnyei közé tartozik a minimális szárítási költséggel történõ betakarítás lehetõsége. Az érés, a vízleadás augusztusban történik, amikor a levegõ rendszerint forró és száraz, így a szemek vízvesztése elérheti a napi 1,5%-ot (1., 2. ábra).

Vizsgálataink szerint ezeknek a hibrideknek kb. 1350-1450°C aktív hõösszegre van szükségük a 13-16 %-os szemnedvesség eléréséhez. Évjárattól és tenyészidõtõl függõen augusztus végére, szeptember közepére a szemnedvesség 14% alá is csökkenhet, és így nincs szükség mesterséges szárításra. Ez jelentõs költség megtakarítást jelent. Ilyen idõjárási feltételek mellett nincs fuzárium fertõzés, a csövek egészségesek. A termény minõsége kiváló.



A „korai koncepció“ nehezen számszerûsíthetõ agronómiai elõnyökkel is bír. Ha augusztus végi, szeptember eleji betakarításra gondolunk, akkor a talajállapotok rendszerint kedvezõek, nem kell a nedves talajt taposni, és utána a vetéselõkészítési munkák is kedvezõbb körülmények között végezhetõk (5.kép). Ezek a kukoricák a viszonylag kevés tarlómaradványuk miatt is jól illeszthetõk a vetésforgóba. Korai kukoricabetakarítás esetén nagy biztonsággal elég idõ áll rendelkezésre, hogy beérett, jó vetõágyat lehessen készíteni az õszi vetésekhez.

A 2010-es kukorica betakarítási szezon nem könnyítette meg a gazdálkodók dolgát. A hûvös, csapadékos õszi idõjárás miatt az érés elhúzódott és a vízleadás üteme lelassult. Mégis szeptember elején a korán vetett korai Dow Seeds kukoricáknak 10% körüli szemnedvesség elõnyük volt. Ez praktikusan azt jelentette, hogy meg lehetett kezdeni a kukorica betakarítást szeptemberben, hiszen a termény piac is hajlandó volt prémium árat fizetni a korai kukoricákért. Tervezzen a korai koncepcióval, hogy a termelés, az értékesítés kockázata csökkenjen, a vetésforgó kialakítása biztonságosabbá váljon! Keresse a Dow Seeds csapatát bizalommal! A legjobbat adjuk MAGunkból!