Gabonapiac

A 2010. évi õszi kalászos vetõmag-értékesítési szezon értékelése, avagy milyen vetõmag került a földekbe?

A 2010. évi õszi kalászos vetõmag szezon már az elejétõl számos kérdést, bizonytalanságot hordozott magában. A történelmi mélypontra csökkent szaporító területek mellett a csapadékos, gombabetegségekkel terhelt szezonban a vetõmag-kihozatal jelentõsen elmaradt az átlagos évektõl. Már a betakarításkor a cégek és a hatóság által végzett elõvizsgálatok komoly csíraproblémákat és magas áthullási százalékot mutattak. Az alacsony vetõmagkészletek ellenére nagy volt a bizonytalanság arra nézve, hogy a termelõk pénzügyi helyzete és ezzel összefüggésben a vetõmag beszerzési szándéka hogyan alakul. A minõsített vetõmagvásárlásoknak kétségtelenül lökést adott a terményárak emelkedése, ugyanakkor a csapadékos idõjárás miatt késõn lekerülõ elõvetemények miatt az õszi kalászos vetések jelentõsen megkéstek. A vetõmag értékesítések is ennek megfelelõen elhúzódtak, elõfordultak november közepi megrendelések november végi kiszállítással. A novemberi vetés természetesen nem a klasszikusan ajánlott kalászos vetési periódus, de fõként a hónap elején tapasztalható kedvezõ idõjárás esélyt adott a korábban elmaradt munkálatok befejezésére.

A vetõmag szezon során kiemelt hangsúlyt fektettünk annak a kommunikációjára, hogy az idén különösen nagy veszélyt jelenthet a nem ellenõrzött, rossz minõségû mag visszavetése. Az idõjárási anomáliák és betegségek miatt az étkezési vagy takarmány céloknak megfelelõ gabona hektoliter súlya alacsony, a töppedt szemek aránya magas, csírázóképessége és biológiai értéke gyenge, ezért visszavetése jelentõs termesztési kockázatot rejt magában.

A megkésett vetések miatt különösen felértékelõdött a fémzárolt vetõmag, illetve a megfelelõ fajtahasználat jelentõsége, hiszen egy ilyen évben csak a megfelelõ csírázási eréllyel bíró vetõmag, és kiváló télállósággal rendelkezõ fajta ad esélyt a jövedelmezõ termelésre.

A Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) kalászos szekciója végig figyelemmel kísérte a rendkívül elhúzódó szezon történéseit. Noha egyes térségekben és bizonyos fajtákból hiányhelyzet alakult ki, komoly, országos szintû vetõmag-ellátási nehézség nem jelentkezett. Az év során többször is felmerült annak az igénye, hogy az esetlegesen kialakuló hiányhelyzetre hivatkozva az Európai Uniótól bizonyos vetõmagtételekre csíraengedményt kérjünk. A kalászos szekció minden alkalommal úgy értékelte, hogy ilyen engedményre nincsen szükség. Annak ellenére, hogy ez néhány szaporító gazdaságot esetleg hátrányosan érintett, most már bátran kijelenthetjük, helyes döntés volt. A vetõmagkereskedõk nehézségek árán ugyan, de minden igényt szabványos, jó minõségû vetõmaggal ki tudtak elégíteni.

A megkésett vetési idõszak miatt a VSZT adatgyûjtésébõl származó pontos információk még nem állnak rendelkezésre, de a vetõmag-kereskedõi visszajelzésekbõl és az MgSzH által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján elmondható, hogy kb. 65–70 ezer tonna fémzárolt õszi búza vetõmag kerülhetett elvetésre. Ez kicsit kevesebb, mint a 2009-ben értékesített, de az õszi búza vetésterülete az idõjárási nehézségek miatt jelentõsen lecsökkent, így a vetõmag-felújítás mértéke lényegesen nem változott. Az õszi kalászos minõsített vetõmag értékesítési ára 80–90 ezer Ft/t körül alakult 2010 õszén.

A Gabonatermesztõk Országos Szövetségének javaslatára a BÉT megváltoztatta a kereskedett gabona termékek követelményeit: 

- A Fuzárium megszûnik, mint „szubjektív” követelmény, helyette az EK-rendeletre hivatkozva a DON toxin vizsgálat lép. 

- Az Euro Búza kivezetésre kerül, helyette a MALMI elnevezést fogják használni. 

- A minõséggel kapcsolatos egyéb kérdésekben a szállításkor hatályos EK-rendeletek követelményei az irányadók. 

- Terméklista 5.3 pontja szerint kell eljárni.

Az USDA legfrissebb becslése szerint a világ búzatermése 646,5 millió tonna volt 2010-ben, ami 35,6 millió tonnával kevesebb, mint 2009-ben. A csökkenõ termés mellett növekedett a felhasználási igény (10 millió tonnával) és így nem véletlen, hogy a várható zárókészletek közel 20 millió tonnával lesznek alacsonyabbak, mint az elmúlt szezonban (176,7 millió tonna). A világ kukoricatermését 820,7 millió tonnára becsülik, ami abszolút rekordnak számít, de azt is hozzá kell tenni, hogy a felhasználási igény is csúcsot döntött a közel 837 millió tonnájával. Így a világ kukorica zárókészlete negyedik éve folyamatosan csökken és a szezon végére várhatóan 130 millió tonnára apad.

Magyarország 2010. évi gabonatermése 12,25 millió tonna körül alakult, mely 840 ezer tonnával maradt el a tavalyi terméstõl. Ezen belül búzából 3,7 millió tonna termett, míg kukoricából várhatóan 7 millió tonna kerül a raktárakba. A kukorica betakarítása meglehetõsen vontatottan haladt a kedvezõtlen idõjárásnak köszönhetõen és egyre valószínûbb, hogy a termés akár 6–8%-a a mezõkön marad. A minõség tekintetében, a klasszikus beltartalmi értékeket vizsgálva egy átlagos évrõl számolhatunk be, de az élelmiszer-biztonsági szempontokat is figyelembe véve igen komoly problémákkal kellett szembenézniük a piac szereplõinek.

A malmok annak érdekében, hogy a mindenkori élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfeleljenek, kénytelenek súlyos milliókat költeni az áru tételenkénti megvizsgálására és gondos szortírozására, rostálására. Mindemellett azzal is szembesülniük kell, hogy egyre nehezebben jutnak megfelelõ áruhoz a kialakult keresleti piacon, ahol természetesen azé lesz az áru, aki a leghamarabb és a legtöbbet fizet érte.



A takarmánykeverék szinte valamennyi összetevõje jelentõs mértékben drágult 2010. júniusa óta. Ma már nagy kihívást jelent a takarmányipar számára az, hogy hogyan lehet az egyre növekvõ alapanyagárakból elõállított takarmányt egy szûkülõ gazdaságban értékesíteni.

A gabonakereskedelem a számok tükrében eddig töretlen, a KSH adatai szerint a gazdasági év elsõ 3 hónapjában több mint 780 ezer tonna búzát, 600 ezer tonna kukoricát és 150 ezer tonna árpát szállítottunk ki külföldre, ami december végére megduplázódhat. Ennek ellenére, a kereskedõk esetében sem számolhatunk be egy zökkenõmentes évrõl, hisz nap mint nap szembesülniük kell, hogy egyre nehezebben tudnak megkötött szerzõdéseiknek érvényt szerezni.



Mára egy igazi keresleti piac alakult ki a világon, mely Magyarországra is jellemzõ és az árakban is nyomon követhetõ.