A tejtermelés-ellenõrzött tehénállományunk változásai

Az elõzõekben bemutattuk az ellenõrzött tenyészetek számának, a tehénállomány létszámának és összes tejtermelésének változását. Ez a változás – az ország teljes ellenõrzött tehénállományában – csökkenést jelentett: a tenyészetek számát illetõen (közel 40%-kal), az összes tehén és a fejt tehénállomány tekintetében (mintegy egy negyedével). Ez egyaránt figyelemre méltó és figyelmeztetõ.



A tendencia az egyes megyékben azt eredményezte, hogy tenyészeteik számának és tehénállományuknak, az országosénál nagyobb arányú változása – a vizsgált kilenc év alatt – megváltoztatta részesedésük arányát az a teljes állomány összes tejtermelésébõl. Vagyis: az idõszak végére egyre kevesebb tenyészet és csökkenõ populációval állítja elõ az ország tehéntej-termelésének 80–85%-át, miközben a „100%” (a termelés-ellenõrzött tehénállomány összes tejtermelése) több mint 8%-kal csökkent 2001 óta!



Emlékeztetõül ismét bemutatjuk az „országos alaptáblázatot”, színnel kiemelve a tenyészetek átlagos nagyságára, a fejési átlagra és az istállóátlagra vonatkozó adatokat, évenként, hogy a megyénkénti táblázatok és ábrák könnyebben és egyszerûbben összehasoníthatóak legyenek egymással és az országossal.

Eközben, a megmaradt tenyészetek állománymérete és fajlagos termelési mutatói – nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó ütemben – számottevõen növekedtek. Most azt mutatjuk be, hogy az egyre jobb képességû „biológiai termelõeszköz-állomány” napi tejtermelése, s az egyre nagyobb „eszközkoncentráció” az egyes megyékben az országos változáshoz és önmagához képest miként alakult az elõzõ kilenc év során.



Az alábbi (országos és megyei) táblázatok 2001 és 2009 évi adatai s az ábrákon látható tendenciák segíthetnek – az elõzõ tanulmányokban bemutatott – megyék közötti „pozícióváltozásra” magyarázatot találni.

A 2001 és a 2009 évi „abszolút” adatokat, megyénként külön táblázatban is közöljük. Például: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18,9 kg volt az istállóátlag 2001-ben. Akkor ez volt a legtöbb, de 2009 decemberben Komárom-Esztergom megyéé volt a legnagyobb istállóátlag: 23,57 kg. A fejési átlag (2001-ben és 2009-ben is) Komárom-Esztergom megyéé volt a legnagyobb: 23,58 és 27,9 kg. A két megye táblázatában ezt a négy adatot – színnel kiemelve – megjelöltük.

Megyénként egy-egy ábrát is közlünk, amelyen az látható, hogy az állományméret, a fejési átlag és az istállóátlag (a 2001-es bázishoz képest), a teljes, hivatalosan ellenõrzött állományban, „relatíve” hogyan változott 2009-ig. Ezen paraméterek megyénkénti, ugyancsak „relatív” változását pedig – ugyanezeken az ábrákon – az országos átlagoknak az évenkénti bázisán is bemutatjuk. /Például: Baranya megyében, a fejési átlag görbéje 2004-tõl 2006-ig tendenciózus csökkenést mutat, az azt jelenti, hogy a 2001 óta folyamatosan növekvõ országos adatsorhoz képest, ebben a megyében, az országosénál kisebb volt a növekedés. A „0” tengely alatt futó vonal azt jelenti, hogy – abban a megyében és abban az évben – az adott tulajdonság növekedése kisebb volt, mint az ország teljes állományáé.

Megyénkénti táblázatok a követlezõ linkrõl letölthetõk

 

Lejegyezte: Keresztes Júlia