MENÜ

A biogáz-üzemek engedélyezési folyamata

Oldalszám: 75
Somosné Nagy Adrienn, Szárszó Tibor 2014.02.07.

II. rész. Kétrészes cikkünkben arra vállalkoztunk, hogy tömören összefoglaljuk a biogáz-üzemek létesítéséhez szükséges engedélyeket, azok kérelmezési eljárásait. A decemberi számban az építési engedélyekrõl (1) és a környezetvédelmi engedélyezési eljárásról (2) volt szó. A következõkben a további speciális engedélyekre térünk ki.

 

 

3. Villamos csatlakozás



Villamos csatlakozás kiépítésére abban az esetben van szükség, ha a biogáz-üzem egyben gázmotoros kiserõmû is, és a biogázból termelt áramot a közcélú hálózatra adja át. Elsõ lépésben igénybejelentést kell eljuttatni a területileg illetékes hálózati engedélyeshez, ami alapján a hálózati engedélyes megvizsgálja, hogy a tervezett üzem hol tud csatlakozni a hálózatra. Amennyiben nincs akadálya a hálózati csatlakozásnak, úgy a hálózati engedélyes elsõ körös válaszlevelében tájékozatja az ügyfelet arról, hogy az igénybejelentést elfogadta és a kívánt kapacitással a hálózati csatlakozás lehetõségét egy adott idõszakig fenntartja. Az elsõ körös válaszlevél rendelkezik arról is, hogy a pontos mûszaki feltételek meghatározásához a kérelmezõnek milyen dokumentációt kell beküldenie. Ennek a dokumentációnak az ismeretében az üzletszabályzatukban meghatározott módon dönt a hálózati engedélyes arról, hogy a kérelmezõnek pontosan milyen adminisztratív és mûszaki követelményeket kell teljesítenie a hálózati csatlakozás érdekében. A kérelmezõ ennek megfelelõen köteles saját költségére elkészítetni a csatlakozási tervet, majd a hálózati engedélyes jóváhagyását követõen kötik meg a csatlakozási szerzõdést. A csatlakozási terv alapján kell elkészíteni a kiviteli terveket a hálózati engedélyes jóváhagyása mellett.



A kivitelezést követõen kerül sor az üzemviteli megállapodás, a hálózathasználati és a mérlegköri tagsági szerzõdés megkötésére. A 389/2007. (XII.23.) Korm.rendelet hatálya alatt 2008. január elsejétõl a megújuló energiaforrásból, a hulladékból és a kapcsoltan termelt villamos energia termelõi a kötelezõ átvételi rendszer (KÁT-mérlegkör) tagjai. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR Zrt.) mint átviteli rendszerirányítói engedélyes kapott felhatalmazást KÁT-mérlegkör mûködtetésére, így minden új biogáz-üzem kiserõmû a MAVIR Zrt-vel köteles mérlegköri szerzõdést kötni, melynek alapja a szerzõdéskötés elõfeltételeinek való megfelelés. A mérlegköri szerzõdés egyik legfontosabb elõfeltétele a Magyar Energia Hivatal által kiadott KÁT rendszerben való értékesítési jogosultság megszerzése illetve szükség esetén a kiserõmûvi összevont engedély.

 



4. Kiserõmûvi összevont engedély



Az 50 MW-nál kisebb, de 0,5 MW-os vagy azt meghaladó teljesítõképességû kiserõmû létesítésére és villamos energia termelésére kiserõmûvi összevont engedélyt kell kérni a Magyar Energia Hivataltól. Az 500 kW-ot el nem érõ kiserõmûnek csak bejelentési kötelezettsége van, ennek megfelelõen ezek a kiserõmûvek nem engedélyes kiserõmûvek. Az engedélykérelemhez szükséges dokumentumok a Magyar Energia Hivatal honlapján elérhetõek, az engedélyezési eljárás díjköteles.



A VET alapján a biogáz kiserõmûnek, amely a kötelezõ átvételi rendszerben kívánja a termelt villamos energiát értékesíteni, kérelmet kell benyújtania a Magyar Energia Hivatalhoz a kötelezõ átvétel idõtartamának és az átvétel alá esõ villamos energia mennyiségének meghatározása céljából. A kérelemhez üzleti tervet kell csatolni, amiben ki kell mutatni, hogy a tervezett beruházás hány év alatt térül meg és milyen támogatásokban részesült. Az üzleti tervben közölt adatok alapján a hivatal határozatot hoz arról, hogy a kérelmezõ kiserõmû hány éven keresztül mekkora mennyiségben (kvóta) lesz jogosult a kötelezõ átvételi rendszerben való villamos energia értékesítésre. Ez a kérelem legkorábban a kiserõmûvi összevont engedéllyel együtt nyújtható be. A kérelmekhez szükséges formanyomtatványok megtalálhatóak a www.eh.gov.hu honlapon.





5. Egyéb engedélyek 



Vezetékjogi engedély: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága az eljáró hatóság a 382/2007. (XII.23.) Kormányrendelet szerint. A vezetékjogi engedélyt a biogáz üzem kiserõmûvi egység és a közcélú villamos hálózat csatlakozási pontja között tervezett termelõi vezeték létesítésére adják ki.



Vízjogi létesítési engedélyek: a vízjogi engedélyekrõl azért kell külön szót emelni, mert nemcsak a szociális vízigényeket biztosító kutak létesítéséhez kell megkérni ezt az engedélyt, hanem az építési engedélyben a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság, mint szakhatóság által elõírt monitoring rendszer vízlétesítményeihez is (219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet alapján).



Hulladékkezelési engedély: a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség a környezetvédelmi engedélyre nem kötelezett biogáz üzemek esetében az építési engedélyben elõírja, hogy a létesítmény kizárólag jogerõs hulladékkezelési engedély birtokában üzemeltethetõ. Vagyis a hulladékkezelési engedély megszerzéséig a biogáz üzembe semmilyen hulladékot nem lehet befogadni. A környezetvédelmi szempontból az állati trágyák is hulladékok, míg a mezõgazdasági gyakorlat szerint az állati trágyák melléktermékek. Ezen a ponton a szabályozás a mai napig nem egyértelmû, ezért célszerûbb a hulladékkezelési engedély megszerzése a fermentor feltöltése elõtt. A hulladékkezelési engedélykérelmet a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek kell benyújtani a 2000. évi XLIII. törvény szerint. A hatóság eljárási díjat szab ki az eljárás lefolytatására. 



Erjedési maradék kihelyezési engedély: A jelenleg túlnyomó többségben alkalmazott nedves fermentáció végén a biogáz-üzemekben nagy mennyiségû alacsony szárazanyag-tartalmú erjedési maradék (kierjedt fermentlé) keletkezik, amelyet az átmeneti tárolást követõen véglegesen el kell helyezni. Miután ennek az anyagnak magas a tápanyagtartalma, ezért célszerû az erjedési maradékot a termõföldekre visszajuttatni. Ehhez a hasznosítási módhoz azonban kötelezõ megkérni a területileg illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal engedélyét. Az engedély kérelemhez a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet szerint talajvédelmi tervet kell készíteni.



A rendeletben nem került meghatározásra, hogy a biogáz-üzemekbõl kikerülõ erjedési maradék melyik kategóriába sorolható, így a jelenlegi tapasztalat az, hogy a hivatalok saját hatáskörben döntenek errõl. Legtöbbször vagy „nem mezõgazdasági eredetû nem veszélyes hulladék” vagy „hígtrágya” kategóriákba sorolják ezt az anyagot. A biogáz üzemben keletkezõ erjedési maradék teljes mennyiségre elegendõ területre kell megkérni az engedélyt, amire azért is érdemes odafigyelni, mert ez az engedély egyik feltétele a használatbavételi engedély kiadásának.





Az engedélyezési eljárást ért számos kritika (és az uniós megújuló energiatermelés célkitûzéseitõl való elmaradás) nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelenlegi engedélyezési gyakorlat hátráltatja a megújuló energiatermelés terjedését. A terület „újraszabályozása” szükséges, amelyet a 2009-ben megjelent vonatkozó Európai Uniós direktíva is kikényszerít.





Somosné Nagy Adrienn • Szárszó Tibor

Magyar Biogáz Egyesület



Kapcsolódó anyagok:

Agro Napló 2010/12., 47. oldal