MENÜ

A genetika minket igazol - öt csoportelsõ hibrid

Oldalszám: 47-48
2014.02.07.

NK Neoma, NK Kondi, NK Brio, NK Sinfoni, Tutti

Syngenta Seeds napraforgó hibridek terméseredményei az állami regisztrációs kísérletekben 2010-ben

 

 


 

 

Talán nem mindenki tudja, hogy a napraforgó állami regisztrációs kísérletekben a köztermesztésben lévõ Syngenta hibridek standarként, illetve kontrollként szerepelnek szinte minden kísérleti csoportban. A standardok kijelölése az MGSZH részérõl hivatalosan történik, melyeknek feladata a hazai regisztrációs termésküszöb meghatározása. Tehát csak azon új hibridek kapják meg az állami regisztrációs minõsítést, amelyek a standard hibridek termésszintjét elérik, illetve meghaladják. Éppen ezért standard hibridként olyan hibridek alkalmazhatóak, amelyek egyrészt a legmagasabb terméspotenciállal rendelkeznek, másrészt pedig a köztermesztésben meghatározóak. Tehát önmagában már a standard hibridként való szereplés kitüntetett szerepet kölcsönöz az adott hibridnek, másrészt pedig kiváló lehetõséget nyújt számunkra az új versenytársakkal történõ folyamatos megmérettetésben. A standarként való szereplés legfontosabb olvasata pedig talán az, hogy a független és hivatalos eredmények transzparenssé, átláthatóvá teszik hibridjeinket a köztermesztés számára, ezen keresztül pedig még hitelesebbé cégünket, a Syngenta Seeds-t. Természetesen a versenytársak részérõl is vannak kijelölt standard hibridek a különbözõ kísérleti csoportokban, melyek szintén hasonló kitüntetett szereppel rendelkeznek.



A 2010-es év komoly megpróbáltatásai után, és az országos terméseredmények ismeretében rendkívüli fontossággal bírnak termelõi szempontból a 2010-es állami regisztrációs kísérletek eredményei. Amiért ezt állítjuk, az az összemérés lehetõsége, hiszen itt nem önmagukban, vagy szûk összehasonlításban jelennek meg a hibridek, hanem komplett versenytársi összevetésben.





Mindjárt a végén kezdve, hibridjeink kiváló teljesítményt értek el, hiszen a 8 köztermesztésben lévõ napraforgó fajtánk közül 5 csoportelsõként végzett (NK Kondi; NK Brio; NK Neoma; NK Sinfoni; NK Ferti*). Valamint új hibridként a Tutti, ami az NK Kondi magas olajsavas változata, szintén az élen található. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kísérleti csoportokban nincs olyan regisztrációra jelölt hibrid, amely elérte volna a felsorolt hibridjeink termésszintjét, továbbá a 2011-es vetõmagajánlatunkban szereplõ 9 hibridbõl 6 hibrid a hazai állami napraforgó kísérletekben a legmagasabb teljesítmény- potenciállal rendelkezik (táblázat).

 


 

 





Az állami kísérletek kivitelezése összehasonlítva a nagyüzemi technológiával – bár kontrolláltabb technológiai keretek között zajlanak – az idõjárási és környezeti tényezõk vonatkozásában teljesen megegyeznek. Tehát a kísérletekben vizsgált hibridek évjárati termõképessége agrotechnikai hiba nélkül, de az évjárati sajátosságoknak megfelelõen nyilvánul meg. Tisztán láthatjuk tehát, hogy önmagának az idõjárási feltételeknek milyen hatása volt a hibridek terméspotenciáljára. Az elemzés ugyan nem termõhelyspecifikus, hiszen nem ugyanazon kísérleti helyekrõl származnak az összesített eredmények a két különbözõ évbõl, de hozzávetõlegesen elmondható hogy a Syngenta hibridek tekintetében idén átlagosan 4%-kal csökkent a kaszattermés a 2009-es évhez képest. Ha megvizsgáljuk az országos napraforgó terméseredményeket (2009 – 2,35 t/ha; 2010 – 1,97 t/ha), akkor a különbség ennél sokkal nagyobb számot mutat, több mint 16%-ot. A terméskiesés a fenti gondolatmenetbõl egyértelmûen olyan agrotechnikai elemekre vezethetõ vissza, mely feltétlenül összefüggésben vannak a nagy mennyiségû csapadékkal. Ugyanakkor mégsem ragadható ki önállóan egyetlen elem sem „bûnbakként”, mivel mindenképpen komplex hatásokról volt szó 2010-ben.



A korábbi években is hasonlóan kimagasló eredményeket értek el napraforgó hibridjeink, melyek tisztán mutatják azok termésstabilitá-­sát a legkülönbözõbb évjáratokban.



A köztermesztés által a Kleffmann piackutatása alapján 2010-ben 61%-ban használt Syngenta hibridek az elmúlt 10 évben piacvezetõk lettek, nem véletlenül, hiszen eltérõ évjáratokban tudták, és tudják biztos, jövedelmezõ alapját adni a hazai napraforgó termesztésnek.





Kovács Attila • termékfejlesztõ mérnök, olajos növények

Bíró János • termékfejlesztési és marketing vezetõ