MENÜ

Valóban lépéselõnyben a DEKALB hibridek?

Oldalszám: 21
2014.02.10.

A Monsanto hagyományos, év végi disztribútor találkozóján tette fel ezt a kérdést a meghívottaknak Csengõdi Péter, a cég kelet-európai fejlesztési vezetõje. Csend lett a teremben. Többen, csak a bajuszuk alatt motyogva válaszoltak a kérdésre, úgy, hogy a mellettük ülõ se hallja meg. Szkeptikus hangulat uralkodott, kattogtak az agykerekek: Vajon ez a kérdésfeltevés is az eladási stratégia része?

 

 

Ön szerint lépéselõnyben vannak a Dekalb hibridek? – szólított meg újra egy kereskedõt a fejlesztõ.

– Szerintem nincs, válaszolta határozottan egy idõsebb úr, majd folytatta: egyik fajta olyan, mint a másik, minimálisak a különbségek.

Majd egy újabb felszólaló, azt mondta:

– Igen, és lépéselõnyként említette a széles, változatos genetikai hátteret.





Ez tény. Hiszen ez a genetikai potenciál lehetõséget kínál a hagyományos nemesítés számára a legjobb kombinációk, azaz a legjobb hibridek elõállítására.



De vajon az oly sok fórumon említett nagy terméspotenciál, s ez által a nagyobb árbevétel valóban benne rejlik a hibridekben? A kiváló vízleadó képesség, mely jelentõs költségmegtakarítást jelenthet, valós ismérv? A stressztûrõ képesség, mely jövedelem biztonságot ígér, bizonyítható?





Vajon ki adja meg ezekre a kérdésekre a választ?

A gyártó, a kereskedõ, a termelõ?



Nagyon nagy feladat és kihívás kimondani a gyártó részérõl, hogy a hibridjei lépéselõnyben vannak, hiszen ezt bizonyítani is kell. Bizonyíthatja egyrészt õ, a saját kísérleti eredményeit boncolgatva. Ez kevés.



Bizonyíthatják a GOSZ-VSZT kísérletek, valamint a Top20 kísérletek eredményei, ahol a Dekalb fajták idén is kiválóan szerepeltek. Ez még mindig kevés.

A termelõnek ennél többre van szüksége. Kézzelfogható bizonyítékokra.





De most ugorjunk át egy másik helyszínre, hiszen december hónapban rendezvények sokasága várt rám.



A Kukorica Termésverseny 2010. eredményhirdetésén találom magam. Szemtõl szembe beszélgetek a versenyzõ gazdákkal, akik végre ékes bizonyítékai lehetnek a fenti állítások valódiságának vagy kitalációjának.

 




Mikó Ferenc • Enying

Az idei termésversenyt 18,3 t/ha-ral megnyerte a DKC 4995-ös hibriddel. Hát kérem, itt a nyerõ 400-as, amit kiváló vízleadás és stabil teljesítmény jellemez!

Ez már nem ügyesen kitalált szlogen, hanem a valóság. Mikó Ferenc – sokak által ismert és elismert termelõ – elégedett és büszke. A páratlan terméseredményére, a szakmai tudására és nem utolsó sorban a fajtára. A beszélgetés végén a gazda megsúgta nekem: Jövõre meglesz a 20 t/ha!

 






Papp László • Szelekta Kft.



Kivívta magának az elõkelõ 2. helyet 17,7 t/ha teljesítménnyel, a DKC 5170-es hibriddel. Valóban igaz a fajta páratlan termõképessége és a termésstabilitása, melyet kiváló agronómiai tulajdonságainak köszönhet – nyilatkozta lapunknak a nagygazda.

 

 




Tóth Szabolcs • Dalmand Zrt.


Számára beigazolódott, hogy jól választott, amikor a DKC 5190 mellett döntött, hiszen õ lett a termésverseny 3. helyezettje. A hibrid aszálytûrõ képessége idén ugyan nem érvényesült, viszont kiváló vízleadása és a magas terméshozama egyértelmûvé tette a fajta erényeit.

 





Elégedett, „nagy terméspotenciállal” rendelkezõ kukoricatermesztõk vesznek körül, úgy is mondhatjuk, a szakma krémje összegyûlt.



Õk már valószínûleg, határozottan tudják a feltett kérdésre a választ: Igen, lépéselõnyben a DEKALB hibridek!







A múlt évhez hasonlóan a Yara Hungária ebben az évben is a pénzügyi, szakmai támogatáson kívül termékeivel is hozzájárult a Kukorica Termésverseny lebonyolításához és az elért eredményekhez. A Yara által támogatott versenyzõk YaraVitaTM Zeatrel lombtrágya készítményt kaptak a versenyterület kezelésére. A 2010-es évben különösen hasznos, eredményes volt a termék használata, ugyanis e lombtrágyának a cinken kívül jelentõs a foszfor- és a káliumtartalma. A tenyészidõszak elején bekövetkezett jelentõs talajlehûlés, valamint a sok csapadék következtében kialakult levegõtlen körülmények gátolták a talajon keresztüli tápanyagfelvételt. A foszfor a növények korai idõszakában a jól fejlett gyökérzet kialakításában játszik szerepet, ez a késõbbiekben is nagy hatással bír a termésre. A cink, mint szabályzó elem a biokémiai folyamatok zavartalanságát biztosította. Ez a tenyészidõszak alatt – a korai idõszakban – végzett szemlék során esetenként szemmel látható növekedésbeli, fejlõdésbeli különbségeket eredményezett. Helyenként ezek az eltérések a teljes terület kezelésére ösztönözték a termelõket. A korai idõszakban, a levélkezelések segítettek a növényeknek a kialakult körülmények jobb átvészelésében. Ez a terméseredményekben is meglátszott, mivel a országos és a régiós helyezettek nagy része alkalmazta a Yara termékeket.