Szakfolyóirat > 2011/02 > Szántóföld tyúkhúr gyom gyomok
A gyomnövények haszna
I. rész – Táplálék-, gyógy-, festõ-, dísznövények és méhlegelõk
I. rész – Táplálék-, gyógy-, festõ-, dísznövények és méhlegelõk
A gyomirtás gyakorlatában bekövetkezõ változások, a tavalyi év idõjárásának hatása, termelõi tapasztalatok
A megfelelõ élelmiszerellátás és -biztonság alapja a mezõgazdasági termelés, ezen belül is a növénytermesztés produktuma. A termõhelyi viszonyok nagymértékben meghatározzák a növénytermesztési tevékenység feltételeit. A növénytermesztés jövõbeni lehetõségeit nagy valószínûséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás szintje fogja bõvíteni, vagy korlátozni. Az alkalmazkodás elsõsorban a vízzel való hatékonyabb gazdálkodásra kényszerít. A talajhasználat tökéletlensége (hiányos mûvelés, trágyázás vagy növényvédelem) esetén a klimatikus tényezõk kedvezõtlen hatása fokozottabb, és a veszteség nagyobb. Jelen dolgozat tárgya a növénytermesztés klímaváltozással kapcsolatos feladatainak áttekintése.
A rendkívüli idõjárási viszonyok sok helyütt akadályozták az õszi alapmûvelések idõben történõ elvégzését. Nehéz megbecsülni, hogy mekkora területet érint az õszi alapmûvelés elmaradása, de feltételezhetõ, hogy a szokásos tavaszi vetésterület negyedén, harmadán ezt a munkát biztosan késve végzik vagy végezték el.
A világ gyorsan növekvõ élelmiszerszükségletének kielégítése hosszú távon csak a korlátozottan rendelkezésre álló erõforrások fenntartható használatával valósítható meg. A mezõgazdaságnak sokkal hatékonyabban és körültekintõbben kell gazdálkodnia a megmûvelhetõ földterülettel, a szûkös vízkészletekkel, a gyorsan fogyatkozó fosszilis energiahordozókkal, és sok térségben a korábbinál lényegesen kevesebb kemikáliát juttathat ki a környezetbe. Ehhez persze nem az archaikus gazdálkodási módszerek és struktúrák újraélesztésére, hanem az innovatív technológiák széles körû alkalmazására van szükség. Ezek közül kiemelendõ a GM-növények termesztése, amitõl az Európai Unió egyes tagállamai politikai és emocionális indíttatásból mereven elzárkóznak.
A magas malomipari minõségû búza elõállítása folyamán a nitrogéntrágyázás nem csak a termésmennyiség szempontjából fontos, hanem nagyban hozzájárul a kívánt minõség eléréséhez is.
A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.