Õstermelõi bevételek

A jövedelem meghatározás során az alábbi tételek számítanak bevételnek: 



- az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek elõlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével); 



- a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg; 



- az elõállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját célra használja fel, illetõleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el; 



- az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az õstermelésbõl származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; 



- a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ideértve a felelõsségbiztosítás címén felvett összeget is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; 



- a kapott kamat; 



- a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint azok visszatérítése címén kapott összeg; 



- a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetõleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, elõállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta;



- az õstermelõi tevékenységet szolgáló termõföld eladási ára.

Vetõmag bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás és kihelyezett állat tartása esetén õstermelõi bevételként kell számításba venni a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát is.

A mezõgazdasági õstermelõ bevételeinek meghatározásánál az általános szabályokon túlmenõen a következõket kell figyelembe venni: 



- az átalányadó szabályai szerint adózó mezõgazdasági kistermelõnél nem minõsül õstermelõi tevékenységbõl származó bevételnek a jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendõ támogatás, hanem önálló tevékenységbõl származó bevételként kell figyelembe venni, mellyel szemben a támogatások célja szerinti igazolt kiadások elszámolhatók; 



- jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásnak az az összeg minõsül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történõ elszámolási kötelezettsége mellett kap. Azt a támogatást, amelyet utólag folyósítottak a támogatás célja szerinti felhasználást igazoló számla ellenében vagy a felhasználás teljesülésének igazolása alapján, nem kell bevételként beszámítani akkor, ha a kiadást korábban költségként nem érvényesítette az õstermelõ, és késõbb sem számolja el azt (értékcsökkenési leírással sem); 



- az egységes területalapú (földalapú) támogatást és minden olyan más támogatást, amely nem tekinthetõ költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak, a folyósítás évében kell a bevételek között elszámolni; 



- amennyiben az õstermelõ bevétele csak a folyósított támogatás összegével haladja meg a 600 ezer adómentes, 4 millió nyilatkozattételi és a 8 millió költségátalány alkalmazására elõírt értékhatárt, attól azokat alkalmazhatja, viszont a támogatással növelt bevételre értendõk illetve számítandók.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okleveles adószakértõ