MENÜ

A hibridválasztás jelentõsége a betegségek okozta termelési kockázat kezelésében

Oldalszám: 34-35
2014.02.06.

Fókuszban a kukorica fuzáriózisa, illetve a fuzáriumos szártõkorhadás elleni védekezési lehetõségei

 

 


 

Ez a változatos megjelenésû betegség a kukorica legsúlyosabb növénykórtani problémáinak egyike, mely a növények minden fejlõdési fázisában elõidézhet tüneteket, egészen a csírázástól az érés végéig. A vetés után bekövetkezõ hûvös, csapadékos idõjárás esetén a gomba a csírát és a gyökeret támadja meg, elpusztítva a növényt, ezáltal okozva tõszámhiányt. Leglátványosabb tünete azonban a csõpenészesedés, melynek kialakulásában a kukoricamoly, és a gyapottok bagolylepke kártételének egyre nagyobb szerepe van. A kórokozó Fusarium fajok zömmel talajlakók, a talaj természetes alkotói, melyek egyébként részt vesznek a szerves anyagok elbontásában, ezért bármilyen talajtípuson számíthatunk kártételükre. Polifág kórokozók, melyek fõként a kukoricára és a búzára nézve patogének, de számos egyéb gazdanövényük is van. A folyamatos kukorica-kalászos bikultúra, ill. a kukorica monokultúra elõsegíti a fajok akkumulációját a talajban.



A következõkben a fuzáriumos szártõkorhadással – kórokozója általában a Fusarium graminaerum és a Fusarium moniliforme - kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot megosztani, melyrõl általában kevesebb szó szokott esni. A kórokozó általában a valamilyen oknál fogva legyengült, rosszul táplált, sérült, stresszhatásokat rosszul viselõ hibridet, azaz, a diszpoziciós állapotba került kukoricát fertõzi meg. Így például a kukoricamoly által károsított szárak szinte mindig fertõzöttek.



Milyen körülmények kedvezõk a fertõzéshez?

A virágzás környéki aszályosabb idõszak, és az érés során fellépõ csapadékos idõjárás a károsításának kedvez, melynek következtében a szárrothadás mértéke jelentõsen nõ. E Fusarium a gyökeret és a szárat, elsõsorban a másodlagos szárcsomót támadja meg. A parenchimás szövet szétesését okozza, a bélszövet szinte eltûnik, késõbb a teljes szár az edény-nyalábok mentén párhuzamos hasábokra hasad szét, ezáltal a kukorica dõlése következik be, ami a gépi betakarítást nehezíti meg. Az évjáratok többségében megfigyelhetõ, hogy a korábbi fajták erõsebb mértékben fertõzõdnek, példa erre a 2010-es év is. (1. diagramm) A GOSZ-VSZT provokációs kísérleteiben évek óta vizsgálják a hibridek fuzáriumos szártõkorhadással szembeni toleranciáját.

 


 


 

 

Ezen kísérletekben a 2010-es évben az igen korai éréscsoportban a DKC 3705 (FAO 290), a korai éréscsoportban a DKC 4590 (FAO 360), és a DKC 4490 (FAO 370), a középérésûek között a DKC 5276 (FAO 460), és a DKC 5190 (FAO 480) átlag feletti, míg a DKC 4795 (FAO 380) kimagasló toleranciát mutatott. A DKC 4795 mellett szól, hogy a legkeresettebb éréscsoportban a magas fertõzési nyomásnak kitett helyeken Jánoshalmán, Eszterágpusztán nem mutatott fertõzöttséget, míg volt olyan hibrid, amely 45-50 %-ban fertõzõdött. Megállapítható, hogy erõs fertõzési nyomás esetén a termesztés sikerességét nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen hibridet választunk.

 

Mit tehetünk a betegség ellen?



Megfelelõ agrotechnika alkalmazásával, egy kis odafigyeléssel megelõzhetõ, vagy alacsony szinten tartható a kártétel.



A következõ lehetõségeket emelném ki:



- szármaradványok felaprítása, talajba forgatása

- vetésforgó betartása

- jó minõségû talajmunka (ebben az évben ez nagy kihívás, lásd elõzõ DEKALB Hírlevélben)

- nagyon korai és mélyre vetés kerülése

- harmonikus tápanyag ellátás

- kerüljük az egyoldalú N mûtrágyázást

- a hibridek igényeinek megfelelõ tõszám megválasztása

- rovarkártevõk elleni védekezés

- megfelelõ vetõmagcsávázás

- HIBRIDVÁLASZTÁS



Ha korán vetünk, akkor erre alkalmas hibridet válasszunk, és mindenekelõtt vegyük figyelembe a hibrid stressztûrõképességét, szárszilárdságát, és fuzárium toleranciáját.. Mindezen tulajdonságok megléte mellett, a nagy terméspotenciálról és a jó vízleadásról sem kell lemondanunk.

 


 





Érdemes tehát elgondolkozni, hogy aki búza vagy kukorica után szeretne kukoricát vetni, és esetlegesen tud e jó talajmunkát végezni ebben az évben, vagy megalapozta e ennek lehetõségét, az milyen hibridet választ. Bízom benne, hogy e rövid tanulmány segítséget nyújt a döntés elõtt álló gazdáknak.

 

Klein Róbert