MENÜ

Gabonapiac

Oldalszám: 29
2014.02.05.

Fekete március a gabonapiacon





Többször tájékoztattuk 2011. január elejétõl tagjainkat és a gabonatermesztõket az új termésû gabona termésértékesítés fontosságáról és lehetõségeirõl. Sokan visszajeleztek, hogy értik az üzenetet és már szerzõdéseket, sõt már üzleteket is kötöttek.





Nagyon fontos, hogy az elõzõ év tapasztalatait értékeljük és levonjuk a tanulságokat. Minden gabonatermesztõ kollégánk hosszasan tudná sorolni a 2010-es rendkívüli év következményeit.





Ne utólag legyünk mindig okosak! A jelenlegi gabonapiaci helyzet sem fog örökké tartani, mint ahogy 2008-ban és 2009-ben is láthattuk az árak számunkra kedvezõtlen alakulását. Az amerikai gabonapiacon március közepén pár nap alatt 10–15 dollárt is esett a búza- és kukoricaára. Az EU-s árak is követték a csökkenést, ami nálunk is éreztette hatását. Tapasztalhattuk a szabadpiacon megkötött szerzõdéseink esetenkénti inkorrekt betartását. Költségeink az input árakon keresztül is emelkednek, gondoljunk a gázolaj és mûtrágya árnövekedésére…





Reméljük, hogy a belvizes területekre napraforgót és kukoricát fogunk tudni vetni, nagyobb területen, mint az eddig megszokott volt. Az õszi betakarítású növények piaci kínálata a következõ fél évben jelentõsen változhat. Ezért is ajánlom figyelmébe az új, 2011. évi határidõs árakat, amelyek a következõk:


















Szövetségünk javaslatára
a tõzsde módosította a búzák minõségi követelményeit, megszüntette a fuzárium paramétert, helyette a don-toxin mérését írta elõ. Szintén a mi elõterjesztésünkre még korábban elfogadásra került az a módosítás, hogy a tõzsdei beszállítási pontok közül /Csepel-Szabadkikötõ, Paks, Baja/ az eladó választhatja ki, hová kívánja az árut beszállítani.



Szükségünk van vállalkozásaink árbevétel biztonságának növelésére, amely határidõs tõzsdei árbiztosítással oldható meg.














A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedõk Szövetsége is aggodalommal figyeli az állattenyésztésben, és ezen belül súlyozottan az abrakfogyasztó ágazatokban kialakult helyzetet, mely komolyan érinti a takarmánygyártókat is.







Azon túl, hogy a takarmánygyártók csak részben tudják érvényesíteni termékeik árában a drasztikusan megnövekedett gabona, olajos mag, szójadara, adalékanyag és energiaárakat, azzal is szembesülniük kell, hogy vevõkörük fizetõképessége napról napra romlik.








Egyértelmûen kijelenthetõ az, hogy ma az állattenyésztés legnagyobb hitelezõje a takarmányipar, amely komoly kockázatokat vállal a megnövekedett és egyre nehezebben behajtható kintlévõségei miatt. Becslések szerint a takarmányipar mintegy 30–40 milliárd forint folyamatos hitellel finanszírozza az állattenyésztést. Az ipar éves szinten közel 4 millió tonna takarmánykeveréket értékesít átlagos 90 napos fizetési határidõ mellett, de az alapanyagok drasztikus drágulása mellett ez az összeg már csak jelentõsen kevesebb takarmányra elegendõ.



Miközben a takarmánygyártók érdekképviselete támogatja a baromfi- és sertéságazat szakmai érdekképviseleteinek problémamegoldását célzó kezdeményezéseit, ahhoz csatlakozva kiegészítõ javaslatokat is megfogalmazott a Vidékfejlesztési Minisztérium felé:







Támogatja az állattartók kamattámogatási kérelmét, de elengedhetetlenül fontosnak tartja annak kiterjesztését az állattartókat kiszolgáló takarmánygyártó vállalkozásokra is. Az állattartók hitelfelvevõ képessége – fedezet híján – csekély. Kérdéses, hogy élni tudnak-e az állattartók a lehetõséggel és képesek-e a hitelfelvétel kockázatait is vállalni. Nagyon fontos a takarmánygyártók számára is, hogy az állattenyésztés fizetõképessége nõjön, de ugyanilyen fontos az ágazat számára az, hogy a takarmányipar hitelezõ képessége ne csökkenjen, mivel ez az állattenyésztés drasztikus leépülését eredményezné.





Ezen érvek alapján kedvezményes hitelhez indokolt juttatni azon takarmánygyártó cégeket, akik képesek a hitel felvételére, és az állattenyésztés további finanszírozására.



Az áfa csökkentése is fontos eszköz lehetne mind a feketegazdaság visszaszorításában, mind a megnövekedett alapélelmiszerek fogyasztói árának mérséklésében, de azt is be kell látnunk, hogy a költségvetés állapota ezt most maradéktalanul nem teszi lehetõvé. Igaz azzal is számolni kell, hogy a megemelkedett élelmiszerárak miatt a költségvetés áfa-bevétel növekedéssel számolhat. Megvizsgálandó, hogy ebbõl a többletbõl mely alapvetõ élelmiszerek áfáját lehetne csökkenteni és milyen mértékben.





Fontos a közraktári rendszer hatékonyabb mûködtetése is egy garancia rendszer kiépítése mellett, mely ugyancsak segíthetné az állattartók, takarmánygyártók gabonakészletezési képességének növelését.



A takarmánygyártók jogosnak tartják és támogatják az állattartók azon kérését, hogy az õket megilletõ EU-s és nemzeti támogatásokat minél hamarabb és maradéktalanul megkapják.