Újabb eredmények a kalászfuzárium elleni védekezésben

A másik oldalról jelentõsen visszaszorultak a pillangósok, a cukorrépa, helyükre megint fõleg a kukorica nyomult be. Ez az országos arányokon is meglátszik, a korábban 64% körüli gabonaarány ma már 70% felett van, a legfontosabb búzatermelõ területeken még ennél is nagyobb. Vagyis nemcsak a kukorica elõvetemény arány nõtt meg, de a kalászos gabona elõvetemény arány is növekedett. Ezért a járványok fellépésének valószínûsége növekedett. Ma gazdasági okokból sokhelyütt kedvelt a minimális talajmûvelés, amelynek eredménye a talaj felszínén lévõ jelentõs tömegû szár-, ill. szalmamaradvány, amely kiváló fertõzõanyag forrás, és csapadékosabb tavasz, ill. virágzás utáni csapadékos idõ a járványt óhatatlanul elindítja. Ez a járványveszély fokozásával a következõ búza értékesíthetõségét csökkentheti, s lehet, hogy sokkal több pénzt visz el, mint amennyit a talajmûvelésnél megtakarítottunk. Vagyis a gazdaságosságot az adott táblán túl a teljes üzemi szerkezetben kell vizsgálni. Fontos feladat az, hogy a táblák ilyen irányú állapotát a szezon elõtt mérjük fel. Minden gazdaság készítse el a maga kockázattérképét, és a növényvédelmi tervek is ennek megfelelõen készüljenek. Bár ezt már tavaly is említettük, a 2010-es tapasztalatok ennek szükségességét sokszorosan alátámasztják.





Az biztos, hogy a sok kukorica szármaradványt mutató táblák védelmére kell leginkább odafigyelni, itt a lehetõ legjobb technológiát és a lehetõ leghatékonyabb fungicideket kell alkalmazni. Sõt, akár korai permetezéshez is célszerû olyan szert választani, amely fuzárium ellen is hatékony, így a talajfelszínrõl felfelé igyekvõ fertõzõ spórákat is jelentõs részben blokkolni tudja. Ilyen szer több is van, pl. a Bayer ajánlatából a Nativo a legjobb megoldás. Természetesen ez nemcsak szakmai, hanem kõkemény gazdasági kérdés is, hiszen most is csak valószínûsíthetõ, hogy az árak jobbak lesznek, mint tavaly, de a költségek sem maradtak a tavalyi szinten. Ezért szükséges a rangsorolás.



Kalászos gabona elõvetemény után jobb a helyzet. A borsó elõveteményhez képest a kukorica utáni 17-szeres DON kockázat itt 4–5-szörösre süllyed. Itt a korai kezelés, ha a levélfoltosságok és a lisztharmat igényli, olcsóbb szerrel is elvégezhetõ, ill. ha a fajta levélbetegségekkel szemben ellenálló, akár el is maradhat.



A kiváló elõvetemények után a járványveszély lényegesen kisebb, a legtöbb ilyen esetben elegendõnek tûnik, ha a ténylegesen bekövetkezõ nagy esõk után védekezünk. 2008-ban ilyen körülmények között Szegeden 100 mm-es esõ után érzékeny fajtán sem találtunk négyzetméterenként 15–20-nál több fuzáriumos kalászt, míg ennél kevesebb esõ 3–400 fertõzött kalászt eredményezett négyzetméterenként egy kukoricaszár maradvánnyal bõven fedett és védelmet nem kapott táblában (1. ábra).













Igaz, mint látni fogjuk, ez is eredményezhet már határérték feletti toxinszennyezést csapadékos évben. 2010-ben viszont május–június 240 mm esõt hozott, a kísérlet egyes részei hetekig vízben álltak, ill. csak gumicsizmával lehetett közlekedni.





Nemrég fejeztünk be egy hároméves pályázati kísérletsorozatot, amelyet a permetezés technológia javítása érdekében végeztünk el. Ennek eredményeit tavaly már bemutattuk. Megjegyzendõ, hogy 2007–2009-ben a természetes fertõzõdés a kísérletben alacsony volt, a kezeletlen parcellákon 15–30 kalász volt kisebb-nagyobb mértékben fertõzött négyzetméterenként. Már ez a kis mennyiség is okozott a kombájnos mintában határértéket elérõ DON szennyezõdést. Ezért 2009-tõl már kukorica elõveteményt alkalmaztunk a természetes járvány hatékonyabb támogatására, ugyanis érdekelt bennünket, hogy a szántóföldi súlyos járványokat hogyan és mennyiben lehet visszaszorítani. A kisparcellás kísérleteknél ugyan a súlyos mesterséges fertõzéssel elõállított járványt igen jól sikerült csökkenteni, amivel a jó hatásfok üzemi méretekben is valószínûsíthetõ volt, a konkrét bizonyítékot ez azonban még nem helyettesíti. 2009 igen száraz idõjárása miatt a nagyüzemi kísérletet nem lehetett igazán értékelni. 2010-ben azonban már igen súlyos járvány indult a kukoricatarlóba vetett búzakísérletben (2. ábra).













Az ábrából három nagyon fontos következtetés adódik. Az elsõ szerint a fungicidválasztás igen fontos, kevéssé hatékony fungiciddel a kiváló hatásfok nem garantálható, különösen nem kiélezett járványhelyzetben. A második szerint az oldalról permetezõ QJ 90, TT F, XR B fúvókakombináció adta a legjobb hatást. Míg alacsony betegségszintnél a Turbo FloodJet adta a legjobb eredményt, addig a nagyon magas fertõzöttségnél már ez is hasonló munkát végzett, mint a többi, és igazán az új fúvókakombináció tûnt ki. Ezért erre az új típusra fogunk áttérni. A harmadik szerint az XR fúvóka korántsem annyira rossz, mint feltételeztük, és a legjobb fungicideknél a 80% körüli fertõzõdés csökkenést ezzel is el lehetett érni. Vagyis ha a permetezés szabályait betartjuk, akkor a hagyományos fúvókákkal is jó eredményt lehet elérni.





A korábbi három éves átlageredmények közül a DON a legfontosabb (3. ábra). A nagyüzemi eredmények a Prosaro 0,29 ppm és a kezeletlen kontroll 1,25 ppm értéke között helyezkedtek el. Ezek a szórófejek átlagában mutatják a DON tartalmat. A DON csökkenése a Prosaro-nál 77%-os volt, a legkevésbé hatékonynál viszont 33%, amit a gyakorlatban gyakran a sokkal hatékonyabb szerekkel sem tudnak elérni.













A kisparcellás kísérleteknél ugyanezek a kezelések 3,40, ill. 31,10 ppm között szórtak, a toxintartalom csökkenés a Prosaro-nál 89% volt, míg a legkevésbé hatékony fungicidnél csak 25%-ot mértünk. A két kísérletben a fungicidek igen hasonló módon viselkedtek, az összefüggés r = 0,9573, P = 0,1%-on szignifikáns. Ez azt jelenti, hogy a két kísérleti rendszer igen hasonló eredményt adott, azaz a kisparcellás kísérletek alapján a szántóföldi hatás igen jól elõre jelezhetõ.  (7. ábra)















A 2010-es kísérletben a szemfertõzöttség a három genotípus átlagában a legjobb teljesítményt a Prosaro adta, 75% fertõzõdés csökkenés mellett. Az X1-5 kontroll fungicidek voltak. Ez megfelelt a kisparcellás kísérlet adatainak. Az ellenállóbb Fény fajta a kontrollban alig 7% szemfertõzöttséget mutatott, a legjobb kezelésben pedig 1% alatti szemfertõzöttséget adott, ami minden igényt kielégít. A fogékonyaknál ez nem mindig mondható el. (4. ábra)















A termésadatok szerint a kontroll 101,4 kg-os termése a Prosaro esetében 147,7 kg-ra nõtt, ami 45% feletti termésnövekedést eredményezett.



A Fény esetében a növekedés 127 kg-ról 152-re emelkedett, a fogékony genotípusoknál viszont 89.8 kg-ról 157-re való növekedést kaptunk. Ebben különösebb meglepetés nincs, az ugyanis természetes, hogy a fertõzöttebb állomány nagyobb veszteséget szenved el védelem nélkül. Ez túlnyomórészt a kalászfuzárium hatás miatt következett be, mert a levélrozsda legfeljebb közepes fertõzõdést okozott. A fungicidekkel kezelt parcellákon érzékelhetõ fertõzés nem volt. Legfeljebb a különbség mértéke váratlan. (5. ábra)















A fúvókatípusokra is kiszámoltuk az átlagterméseket. Az új kombináció adta a legnagyobb termést, csaknem 15%-kal meghaladva a legelterjedtebb TeeJet XR szórófej teljesítményét. Ez lényegében minimális beruházással jött létre, egy szórófej ára kb. egy csomag cigaretta ára körül van, az ikerszórófejé valamivel drágább. (6. ábra)









Annak ellenére, hogy az új szórófej-kombináció lényegesen jobb eredményt adott minden tekintetben, mint az eddigi legjobb Turbo FloodJet szórófej, a fedettség a kalász hátoldalán még itt sem volt elegendõ. Azaz további fejlesztést igényel, még az eddigieknél jobb kalászfedettség biztosítása. A biztos, hogy az eddigi legjobb szórófejkombináció továbbfejlesztése fog közelebb vinni a célhoz (8. ábra).

















Természetesen az sem mindegy, hogy milyen fajtát akarunk megvédeni. A jó ellenállóságú Fény kontrollja is alig fertõzõdött. A 2010-es kísérlet DON eredményei késõbb lesznek ismertek, ezért azok értékelése már egy következõ elemzés tárgya lesz.



Az adatokból egyértelmûen látszik, hogy a korábbinál jobb nagyüzemi technológia a legjobb fungicidekkel akár 70%-nál nagyobb toxintartalom-csökkenést is képes elérni több év átlagában. Az eddigi adatok szerint a Bayer fungicidek adták a vizsgált fungicidek között a legjobb eredményt. Mivel az EU toxinlimitjei növekvõ piacot teremtenek a búza kalászvédelmének, a fungicid fronton a verseny élesedése várható. Több, eltérõ hatásmechanizmusú jó szer elõnyös lenne, mert a fungicid-rezisztencia kialakulása ellen hatna, ami lényegesen meg tudná hosszabbítani a fungicidek élettartamát. A rossz gazdasági helyzet azonban azt is okozhatja, hogy a kényszertakarékosság miatt ott sem használnak gombaölõ szert, ahol létfontosságú volna.



Azt gondoljuk, hogy a kalászvédelem igen fontos feladat. 2010 után valószínûleg még inkább így van. A feltétlenül védendõ területre a szükséges fungicid mennyiséget célszerû elõre lekötni, egy kisebb részt a feltételesen védendõk számára, és a kevésbé kockázatos tábláknál ugyan kockázattal, de a kivárást is meg lehet kísérelni. Sajnos, bármely döntésünk helyességét csak utólag lehet értékelni.





Dr. Mesterházy Ákos • Lechoczki Krsjak Szabolcs • Kótai Csaba – Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged