MENÜ

Precíziós tápanyag-gazdálkodási technológiák alkalmazása Dalmandon

Oldalszám: 45-46
Benedek Szilveszter 2013.02.19.
A precíziós mezõgazdaság definíciója mûszaki-informatikai szempontból alapvetõen a helyspecifikus, pozícionált információ gyûjtésére és kezelésére épül. Nem szabad azonban csupán a precíziós fogalom értelmezésére támaszkodnunk; lehet egy technológia bármilyen pontos, nem felel meg a precíziós mezõgazdaság kritériumrendszerének, ha egy adott termelési egységen belül nem veszi figyelembe az eltérõ körülményeket és nem azok alapján változtatja a kezelések jellemzõit. A pontos adatgyûjtés, ill. kezelés mûszaki oldalának az a lényege a precíziós mezõgazdaságban, hogy az ez esetben gyors, helyhez kötött beavatkozásokat a még gazdaságosan elvégezhetõ legnagyobb pontossággal képes legyen végrehajtani. A precíziós mezõgazdaság célja lényegében a termõhelyi viszonyokhoz való minél pontosabb termesztéstechnológiai adaptáció.





A növénytermesztõ szempontjából ez magában foglalja a termõhelyhez alkalmazkodó termesztést, a táblán belül változó technológiát, melyet a megkívánt gépesítettség esetén távérzékelési, térinformatikai és geostatisztikai módszerek alkalmazásával tud megalapozni. Fontos szerepet kap a talajtani tulajdonságok és a talaj tápelem-tartalma, a termésmennyiség, ill. a kártevõk, betegségek és gyomok eloszlásának térképezése, majd azok egymással való összevetése. Az ábra szemlélteti az említett táblán belüli inhomogenitást: az eltérõ színnel jelölt formák jól mutatják, hogy egy táblán belül milyen változatos kiterjedésû lehet egy adott tulajdonság (pl. foszfortartalom) eloszlása.
















A precíziós növénytermesztés gondolata nem elõzmény nélküli, a termelés alapegységén, a termõtáblán belüli inhomogenitás tanulmányozása, az ahhoz való biológiai, termesztési és technológiai alkalmazkodás igénye csaknem évszázados múltra tekint vissza. A megoldás azonban napjainkig váratott magára, hiszen sem az informatikai felkészültség, sem pedig a mûszaki lehetõségek nem voltak elegendõek a növénytermesztési termõhely-specifikus problémák megoldásához.
















A precíziós növénytermesztési technológiák közül különösen fontos szerep jut a tápanyag-gazdálkodásnak. A felhasználandó mûtrágya mennyisége, a növény igénye és a talaj tápanyag ellátottsága alapján kerül kiszámításra. Utóbbi talajvizsgálat által kerül meghatározásra a talajmintavétel során begyûjtött mintából. A talajmintavétel bár a tábla egészérõl, több pontban történik, mivel a részmintákból átlagmintát képeznek a talajvizsgálatra, hogy az a vizsgált terület egészét reprezentálja, nem jelennek meg benne a táblán belüli különbségek. Különösen az említett nagy táblaméretek esetében viszont heterogén a tápanyag-tartalom eloszlása, ami ahhoz vezet, hogy az átlagminta alapján végzett mûtrágyaadag számítás adott helyen magasabb, máshol pedig alacsonyabb a ténylegesen szükségesnél. Ezen problémát képes áthidalni a precíziós növénytermesztés technológiarendszere, miszerint az adott tábla pár hektáros egységeire terjed ki a talajvizsgálat, így lehetõvé téve a táblán belüli eltérõ mennyiségû mûtrágya-kijuttatást. Egyszerûen megfogalmazva ez annyit jelent, lehetõvé válik a táblán belül, hogy mindenhová annyi mûtrágyát juttassunk ki, amennyi szükséges. Ez a technológia gyakorlati elõnyei mellett eleget tesz a fenntartható mezõgazdaság elvárásainak is.






Arról, hogy a gyakorlatban
mindez miként valósul meg, Tóth Szabolcsot, a Dalmand Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõjét kérdeztük. Elõször azonban magával a gazdasággal ismerkedünk meg közelebbrõl: A Dalmand Zrt. jól ismert név a magyar mezõgazdaságban, az egykori Eszterházy birtok állami gazdaságként, majd részvénytársaságként mûködött tovább, jelenleg, mint a Bonafarm csoport tagja. A gazdaság Tolna megyében két központban, Dalmand és az innen 65 km távolságra lévõ Középhidvég térségében folytat sokrétû mezõgazdasági tevékenységet, úgymint növénytermesztést, állattenyésztést, erdõgazdálkodást és halászatot.









Területeiket három fõ talajtípus, barna erdõtalaj, csernozjom barna erdõtalaj és humuszos homok alkotja, utóbbi Középhidvég térségében található, elõbbi kettõ pedig Dalmandon, ill. a középhidvégi területek másik részén is fellelhetõ. A Dalmand Zrt. összesen 9100 ha területen gazdálkodik, melyen a 2011. évi vetésszerkezet a következõképpen alakul: õszi búza (21,5%), õszi árpa (7%), õszi káposztarepce (6,7%), õszi káposztarepce vetõmag (0,5%), takarmánykukorica (41%), hibrid kukorica vetõmag (0,1%), napraforgó (5,7%), napraforgó vetõmag (0,1%), szója (3,4%) és borsó (0,1%). Az elmúlt években 7 t/ha körül alakult az õszi búza, 10 t/ha körül a kukorica és 3,8 t/ha körül az õszi káposztarepce termésátlaga, noha a 2010-es esztendõ extrém idõjárása miatt ebben az évben alacsonyabb mennyiségû termések kerülhettek betakarításra.














A növénytermesztési ágazatban elõállított terményeknek körülbelül fele takarmányként kerül felhasználásra a gazdaságon belül, míg a másik fele piaci értékesítésre kerül. Tóth Szabolcs kiemelte, hogy ma, amikor a növénytermesztés általában nyereségesnek mondható, az állattenyésztés viszont kevésbé, úgy lehet növelni az állattenyésztés versenyképességét és nyereségképzését, ahogy az a cégcsoportban meg is valósul, hogy megvan az integráció a takarmánytermelés, állattenyésztés és élelmiszeripari feldolgozás között.





Visszatérve a precíziós tápanyag-gazdálkodás során szerezett tapasztalatokra, Tóth Szabolcs a következõ tapasztalatokról számolt be: A Dalmand Zrt. dalmandi telephelyén 2001-ben közös kísérletet állított be az IKR Zrt.-vel, amelyben három éven keresztül vizsgálták a precíziós talajmintavételre alapozott tápanyag-gazdálkodás alkalmazásának hatásait. A kísérlet két táblán folyt, egy 76 ha és egy 50 ha nagyságún, mindkettõ egyenetlen domborzatú, heterogén tápelem-tartalmú, különösen a foszfor és kálium eloszlását illetõen. A kísérlet három éve alatt õszi búza és kukorica termesztése folyt a területen. A táblákról 5 ha egységekben vettek talajmintát precíziós módszerrel, így az adott talajmintavételi pontok GPS koordinátáit térképen rögzítették. A talajvizsgálat és a tervezett termés alapján a növény igénye szerint az 5 ha-os talajmintavételi táblaegységekre került kiszámításra a kijuttatandó nitrogén, foszfor és kálium mûtrágya mennyisége. Õsszel folyékony mûtrágya formában juttatták ki a foszfort és a káliumot, ill. a nitrogén egy részét, ennek fennmaradó részét az õszi vetésû kalászosok esetében tavasszal fejtrágyaként, a tavaszi vetésûeknél pedig a talajba dolgozva. Ez az eljárás annyiban megegyezett a gazdaságban szokásosan alkalmazott technológiával, hogy egyébként is talajvizsgálatokra alapozott tápanyag-utánpótlást folytatnak, õszi kultúrák esetében már õsszel is juttatnak ki nitrogént, ill. rendszeres a foszfor és kálium mûtrágyázás is. Szokványosan ötévente végeznek talajmintavételt, de foszfor és kálium mûtrágyázásra ennél gyakrabban szokott sor kerülni.





A kísérletben bevezetett
precíziós technológia az alkalmazott GPS-re épülõ talajminta-vételezés és mûtrágyaszórás által abban jelentett többletet, hogy helyspecifikusan került kijuttatásra a mûtrágya. Voltak olyan táblarészek, ahol az átlagosnál több, máshová pedig kevesebb mennyiségû mûtrágyát kellett alkalmazni. Ez különösen a foszfor és kálium esetében volt igaz és kevésbé vonatkozik a nitrogénre. Betakarításkor, a talajtérképnél említett GPS vezérelt technológiával hozamtérkép is készült. Ennek alapján megállapítható, hogy egyrészt a termés táblánkénti eloszlása egyenletes, másrészt összességében a termésmennyiség 15–20%-os növekedése volt tapasztalható a nem precíziós rendszerrel mûvelt területekhez képest. Ez a termésnövekedés elsõsorban foszfor és kálium hatásként értelmezhetõ, hiszen ennek a két elemnek annyira heterogén volt a táblán belüli eloszlása, hogy a precíziós talajtérképnek köszönhetõn számos olyan táblarészt sikerült feltárni, ahol az átlagosnál a talaj tápelem-ellátottsági értéke alapján az egész táblára átlagosan számíthatónál nagyobb mennyiségû foszfor és/vagy kálium kijuttatása volt szükséges. A nitrogén táblaszintû eloszlása sokkal homogénebb volt az elõbbiekhez képest, így esetében kisebb volt a szórás az egyes táblarészek közötti tápelemtartalmak, ill. mûtrágyaadagok tekintetében. A hozamtérképezés kapcsán Tóth Szabolcs kiemelte, hogy azokat csak a termésátlagok alakulásának nyomon követésére használták, annak alapján nem korrigálták a mûtrágyaadagokat. Ezt azért fontos kiemelni, mert vannak termelõk, ill. technológiai ajánlások, akik/amelyek a precíziós hozamtérképek alapján számítják, vagy korrigálják a mûtrágyaadagokat, elsõsorban nitrogén esetében.
















Ezen módszer a talaj ásványi nitrogénkészletének heterogenitásából indul ki és minthogy a nitrogén a vegetatív növekedést leginkább befolyásoló elem, a termésátlagokkal összevetett nitrogén kijuttatással kívánja növelni a növényi termést. A módszernek van realitása, azonban csak akkor, ha ténylegesen a nitrogén hiánya a terméslimitáló faktor. Számos egyéb tényezõ lehet azonban az oka annak, hogy az adott tábla egyes részein az átlagostól alacsonyabbak a termésátlagok, ezért csak akkor érdemes a hozamtérképet alapul venni a nitrogéntrágyázás szintjének megállapításához, ha már meggyõzõdtünk róla, hogy biztosan ez a tényezõ okozza a termés táblán belüli heterogén eloszlását. Mint arra Tóth Szabolcs a foszfor- és káliumtartalmak kapcsán is rámutatott, a Dalmand Zrt. területén nem ez az eshetõség áll fenn, ezért nem indokolt a tápanyag-gazdálkodási terv készítéséhez a hozamtérképet figyelembe venni.





Összefoglalóan elmondható tehát, hogy a Dalmand Zrt.-ben pozitív tapasztalatokat szereztek a precíziós rendszerû tápanyag-gazdálkodási technológia kísérleti alkalmazása során, a technológiai fejlesztés javította a termelési kihozatalt. Jelenleg még nem alkalmazzák a precíziós tápanyag-gazdálkodás teljes rendszerét, de ötévente GPS alapú talajmintavételt végeznek és több, a precíziós technológiának megfelelõ géppel (hozamtérképezõ kombájn, mérleges mûtrágyaszóró) is rendelkeznek. Készülnek tehát arra, hogy a gazdálkodás gyakorlatában megjelenjen ez a helyszínen végzett, kísérletben jól bevált módszer.



Benedek Szilveszter