Négyrétû védelem a gabonában

Az európai búzatermesztésben az utóbbi idõben egy fajta- és technológiaváltást figyelhetünk meg. A minõséget nagy terméssel párosítani képes intenzív fajtákat egyre kisebb vetõmag normával és egyre korábban vetik. Ez a technológia az elmúlt években hozzánk is megérkezett.

A korai vetés elõnye, hogy csökkenti az évjárathatás kockázatát, részben vagy egészben kiküszöböli az aszály, a tápanyaghiány hatását, így elvileg jelentõsen nõ a terméspotenciál. A növények már õsszel bokrosodnak, így még árpánál is elmaradhat a relatív tápanyaghiány okozta tél végi sárgulás. Erõsebb állomány fog betelelni, amely már korán magában hordozza a nagyobb termés lehetõségét. Vetõmagra is jelentõsen kevesebbet kell költenünk.

Számos elõnye mellett hátránya, hogy hosszabb és erõteljesebb a növényállomány kitettsége a károsítóknak az õsz folyamán. A vírusvektor levéltetvek átlagos õsz esetén is aktív stádiumban találkoznak a fiatal gabonaállománnyal, az általuk terjesztett törpeség vírusok súlyos tõszámcsökkenést, legyengített betelelõ állományt okozhatnak. A talajlakók, a csócsároló, illetve a már õsszel fellépõ gombabetegségek is több kárt okozhatnak a hosszú õszi idõszakban.

A vírusok súlyos mennyiségi és minõségi kárt tudnak okozni a gabonában. Hazánkban számos vírus fordul elõ, ezek közül jelentõséggel fõként a törpeség-vírusok rendelkeznek. Legfontosabb az árpa sárga törpeség vírus, mely – neve ellenére – a búzát és az árpát egyaránt megtámadja. Vektorai a különbözõ gabonalevéltetvek. A búza törpeség vírus kevésbé elterjedt, de nagyon agresszív faj, korai fertõzés esetén a növények akár ki is pusztulhatnak. E kórokozó vektora elsõsorban a csíkos gabonakabóca.

A korai vetést csak intenzív technológiával és megfelelõ fajtával érdemes alkalmazni, hiszen az említett nagyobb betegség- és rovar-kitettség miatt intenzívebb növényvédelemre, ezen belül korszerû rovar- és gombaölõ hatású csávázószerre és sok esetben szárszilárdításra lesz szükség.

Az õszi károsító-kitettség az utóbbi években a normál vetésidõ mellett is nõtt, hiszen mostanában többször van hosszú meleg õsz és enyhe tél. Ha az õsz száraz, nagyobb az esélye a korábbi búzavetéseknek, mivel így az állomány ki tud kelni, és tápanyaghoz jut. Így volt ez 2009-ben is: az nyert, aki a vetésidõt elõrébb hozta.

Az intenzívebb technológia szükségességét és az említett változásokat figyelembe véve engedélyeztettük Magyarországon a Bayer új négy-hatóanyagú rovar- és gombaölõ szeres gabona csávázószerét, mely Yunta Quattro márkanéven ebben az évben kerül piacra.

Köztudott, hogy a csávázás a növényvédelmi eljárások közül a legcélzottabb, ugyanakkor a környezetet legkevésbé terhelõ, illetve veszélyeztetõ. Alkalmazásával megvalósítjuk a prevenció elvét is, ami a növényvédelem egyik legfontosabb szabálya.

Az új csávázószer jól illeszkedik a Bayer fenntarthatósági programjába. A Yunta Quattro négy kiváló hatóanyagot tartalmaz sok munkával meghatározott arányban. Két rovarölõ alkotója a Poncho-ból ismert klotianidin, és a jól bevált imidakloprid. Gombaölõ komponensei sem ismeretlenek: az 1988 óta sikeres tebukonazolt a Folicur, Falcon, Prosaro, Lamardor képviseli, a fuzárium elleni hatékonyságáról ismert protiokonazol pedig a Prosaro-ban és a Lamardor-ban szerepel.

Miért kell a Yunta Quattro-ba négy hatóanyag? A fungicid hatóanyagok szinergista módon mûködnek együtt, mint ahogy ez a Prosaro és a Lamardor esetében már bebizonyosodott. A rovarölõ komponensek is jól kiegészítik egymás hatásspektrumát, erõsítik egymás hatását olyan nehezen leküzdhetõ kártevõk ellen, mint a kabóca, vagy a csócsároló. Így az új kombináció teljes hatású az összes fontos csávázási betegség és õsszel fellépõ rovarkártevõ ellen.

A Yunta Quattro hatásspektruma tehát mind a betegségek, mind az õszi rovarkártevõk vonatkozásában teljes. Az õsz folyamán biztos és tökéletes védelmet nyújt a vírusvektor levéltetvek, kabócák ellen, illetve a talajlakó kártevõk és a csócsároló ellen is. Mind a négy hatóanyag szisztemikusan mozog a növényben. A mag felszínérõl a gyökérzónába jutó inszekticid hatóanyagokat a gyökerek felszívják, s az „együtt nõ” a csíranövénnyel, belülrõl védve azt a vektorok támadásától. A Yunta Quattro rovarölõ hatékonysága 7-9 hétig komplett, ami a korai vetéstechnológia esetén is maximális védelmet garantál a teljes õszi idõszakra.

Megelõzõ hatásának köszönhetõen a károsítók által okozott stresszt tökéletesen kikapcsolja (anti-stressz készítmény). Állományunk így jobban ellenállhat a szárazságnak, vagy az extrém hõmérsékleteknek, összességében mindez nagyobb terméshez és jobb minõséghez vezethet.

A Yunta Quattro engedélyezett dózisa 1,8-2,0 liter vetõmag tonnánként. Korai vetés és maximum 200 kg/ha búza vetõmagnorma esetén a dózis 2 liter / tonna. Ennél nagyobb vetõmagnorma (pl. 250 kg/ha, vagy több) esetén a dózis 1,8 liter/tonna. Õszi árpánál 200 kg/ha vetõmagnormáig 2,0 liter/tonna a helyes dózis. A Yunta Quattro bármely csávázógéppel, a szokásos 10-20 l/t csávázólé alkalmazásával felvihetõ. Színezõ adalék hozzáadása szükségtelen, a viszonylag nagy dózisnak köszönhetõen kiválóan fest.

Az intenzív õszi búza és õszi árpa technológiába illeszkedõ új csávázószer alkalmazásával igen hatékonyan, fenntartható módon, ugyanakkor gazdaságosan védekezhetünk a betegségek, vírusok, és rovarkártevõk ellen. Nagy elõnye, hogy segítségével az õszi vírusbetegségek fellépését teljes mértékben megelõzhetjük, míg ha a levéltetvek vagy kabócák ellen permetezéssel igyekszünk védekezni, tökéletes védelmet soha nem érhetünk el. A Yunta Quattro-val elegendõ hatóanyagot juttatunk ki ahhoz, hogy nehezített viszonyok között, nagy fertõzési potenciál esetén is biztonságos hatású legyen. Az eredmény egy kártételtõl mentes egészséges állomány betelelése, ami a nagy termés és kiváló minõség lehetõségét foglalja magában.

Kérem a kedves olvasót, hogy forduljon bizalommal a Bayer kiváló, új csávázószere felé, és vessen már 2011 õszén Yunta Quattro-val kezelt búzát vagy árpát. A kedvezõ tapasztalat a legjobb meggyõzõ erõ.

Farády László

Bayer CropScience