A baktériumtrágyázás, mint az egészséges élelmiszer elõállításának része Mezõfalván

Kiemelendõ a szerves anyagok ásványivá történõ átalakításában (mineralizáció), valamint a humuszképzõdésben betöltött fontos szerepük is. Elõbbi által a növény számára felvehetõ formába kerülnek a tápelemek, utóbbi pedig amellett, hogy a talaj tápanyag tõkéjét is növeli, elsõdlegesen a talaj szerkezetét javítja: olyan morzsalékos, levegõs talajszerkezetet alakít ki, amelynek köszönhetõen megnövekszik a talaj vízmegtartó képessége és kedvezõ pórustérfogat alakul ki. 

Mindemellett fontos megemlíteni azt is, hogy a talaj mikroorganizmusainak légzése növeli a növényállományban a szén-dioxid-koncentrációt, így hatékonyabbá téve a fotoszintézist. A növénytermesztési gyakorlatban aktuálisan jelentkezõ problémák, mint például a csupán néhány elemre kiterjedõ mûtrágyázás, a talaj szerkezetét rontó talajmûvelés, ill. a szervestrágya-kijuttatás csökkenése a talaj termékenységének csökkenését eredményezik. Ezen problémák egyre inkább felvetik az igényt az új megoldásokra, így a baktériumtrágyák felhasználására is. Ezzel kapcsolatban a legjelentõsebb kérdés, hogy képesek-e a trágya formájában kijuttatott baktériumtenyészetek kézzel fogható hatások kifejtésére egy olyan összetett, természetes rendszerben, mint amilyen a talaj.

Klasszikus szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a hasznos baktériumok – pl. fitohormonok kiválasztásán keresztül – stimulálják az adott fajra specifikus gazdanövény növekedését. A mikroorganizmusok, a légköri nitrogén megkötésén keresztül, valamint a nehezen oldódó tápanyagok (elsõsorban foszfor és néhány mikroelem, pl. vas, mangán) kémiai mobilizációján keresztül növelik a tápelemek növényi felvehetõségét. A mikroorganizmusok anyagcseréjük során szerves savakat választanak ki, amelyek, a közeg kémhatását csökkentve hozzájárulnak számos tápelem oldódásához, hiszen a legtöbb tápelem enyhén savanyú vagy semleges pH tartományban mobilis: a tápanyagok hozzáférhetõsége szerves talajokon 5–6 pH, míg váztalajokon 5,5–7 pH tartomány között a legintenzívebb. Javítják továbbá a növény egészségi állapotát, rezisztencia kialakításával a biotikus és abiotikus stresszfaktorokkal szemben, ill. azáltal, hogy kontrollálják a patogén kórokozók káros hatásait. Az aktív talajélet fontossága meghatározó a talajmûvelésben, hiszen a mikroorganizmusok a talaj szerves anyagainak bontásával jelentõsen hozzájárulnak a tarlómaradványok gyorsabb lebontásához.

A baktérium alapú trágyákkal tehát közvetett és közvetlen módon is fokozható a növények tápanyagfelvétele. A növénytermesztésben olyan speciális baktériumtörzseket használnak trágyázásra, mint a Pseudomonas, az Azotobacter vagy a Bacilus. A baktériumtrágyák fõbb alkalmazási területei összefoglalóan tehát a talaj nitrogéntartamának növelése és a foszfor felvehetõségének javítása, továbbá a nagy rosttartalmú tarlómaradványok mineralizációjának gyorsítása. A Mezõfalvai Zrt. komoly sikereket könyvelhet el a baktériumtrágyák felhasználása terén. Ezekrõl beszélgettünk Zászlós Tibor vezérigazgatóval és Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-helyettessel.

Mezõfalvai Zrt. bemutatása



Zászlós Tibor vezérigazgató a Mezõfalvai Termelõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. bemutatásával kezdte a beszélgetést, mely 1993 óta részvénytársaság, elõtte pedig kombinátként mûködött. A gazdaság 200 fõt foglalkoztat és ezzel a környék legnagyobb mezõgazdasági munkaadója. Profiljukat a növénytermesztés és az állattenyésztés jelenti, ezek között 55-45 százalékban oszlik meg árbevételük. Összesen 9000 ha területen gazdálkodnak, melybõl 6480 ha szántóföld, 1580 ha rét, legelõ, 535 ha erdõ, 16 nádas és halastó, 387 ha pedig kivett terület.

Zászlós Tibor vezérigazgató

A szántóföldi kultúrák vetésszerkezete jelenleg a következõk szerint alakul: 1600 ha õszi búza, 730 ha repce, 200 ha õszi árpa, 60 ha tavaszi árpa, 710 ha vetõmag borsó, 600 ha napraforgó, 1800 ha silókukorica és kukorica, 120 ha vetõmag mustár, 30 ha vetõmag hibrid napraforgó és 630 ha lucerna, ill. olasz perje. Az állattenyésztési ágazatot egyrészt egy 1000 darabos tiszta vérben tenyésztett fekete holstein-fríz tejelõ tehénállomány alkotja, melynek laktációs tejtermelése meghaladja a 11.000 kg-ot. Külön említést érdemel ma is termelõ Kedves nevû tehenük több mint 100.000 literes eddigi életteljesítményével. Az ágazat másik fõ alkotója az 1000 anyatehénbõl álló húsmarha tenyészet. Az 1970-es években vitték rá a magyar tarkára a hereford vonalat és kaptak egy télen-nyáron szabadban tartható rideg fajtát, mely iránt a kelet-európai és orosz piacon is jelentõs kereslet mutatkozik. Ezen kívül egy 500 darabos juhtenyészet tartozik még az állattenyésztési ágazathoz. A növénytermesztés feladata az árunövény-termelés mellett az állatállomány számára szükséges egészséges takarmány elõállítása.



Zászlós Tibor hangsúlyozza, hogy egészséges tejet, ill. húst csak egészséges állat képes termelni. Egészséges állatot csak egészséges takarmánnyal lehet tenyészteni, az egészséges élelmiszer pedig megalapozza az emberi egészség megõrzését is. Az élelmiszerlánc egészének szem elõtt tartása meghatározza a gazdálkodás módját Mezõfalván, ez az alapvetés adta a baktériumtrágya készítmények felhasználásához is az indíttatást. A vezérigazgató visszaemlékszik Németh Tamás agrokémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkárának egy arról szóló elõadására, miszerint több civilizáció került le azért a Föld színérõl, mert nem becsülte meg a talajt. Mindez feltette számára a kérdést, hogy mennyit is tudunk valójában a talajéletrõl? A talajt óriási biodiverzitás, faj- és fajtagazdagság jellemzi, mely alapvetõen meghatározza termékenyégét. A talajtermékenység megõrzéséhez szükség van a növénytermesztésben olyan szerves anyagok felhasználására, amelyek megõrzik, sõt növelik a talajéletet. Erre alkalmas a baktériumtrágyázás, különösen napjainkban, amikor drasztikusan lecsökkent a szervestrágya mennyisége. Mindez hozzájárul a természettel való harmóniához, így a fenntartható mezõgazdaság megteremtéséhez.

A baktériumtrágyázás tapasztalatai Mezõfalván



A baktériumtrágyázás során elért eredményekrõl Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-helyettes adott áttekintést. 2010 tavaszán 3200 hektáron juttattak ki baktériumtrágyát tarlóhántáskor és vetéselõkészítéskor. A tarlóhántással egy menetben végzett baktériumtrágyázást repce, kalászos, borsó, napraforgó, silókukorica, kukorica után alkalmazták. A legmagasabb dózis a legnehezebben lebomló, legnagyobb mennyiségû szármaradvány esetében került kijuttatásra. Nagyobb cellulózbontó arányú baktériumkészítményt használtak, ami azzal magyarázható, hogy ebben az idõszakban a leghangsúlyosabb a szármaradványok lebomlásának gyorsítása volt, de már ekkor is szükség van nitrogén-megkötésre és foszfor-mobilizációra is. Ezért kisebb részben a készítmény nitrogén-megkötõ és foszfor-mobilizáló baktériumtörzseket is tartalmazott. Egyrészt, mert a talaj megnövelt tápelem-tartalma (elsõsorban a nitrogén) a mikroorganizmusok aktivitását is növeli, így tovább gyorsítva a lebontó folyamatokat. Másrészt a tápelemek feltáródása idõben elhúzódó, így az idejekorán elkezdett kezelés már a növényi fejlõdés kezdetére is megnöveli a talaj felvehetõ tápelem-tartalmát. A baktériumtrágya második kijuttatására vetés elõtt, a vetõágykészítéssel egy menetben került sor.

Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-helyettes

Ekkor a nitrogén-megkötõ és foszfor-mobilizáló baktériumtörzsek domináltak, de kisebb részben szárbontó baktériumtörzseket is tartalmazott a készítmény. A vetés idõszakában a talaj felvehetõ tápelem-tartalmának növelése volt elõtérben, ez indokolta a baktériumtrágya fenti összetételét. Ilyenkor sem szabad azonban megfeledkezni a szárbontásról, hiszen vetéskor még vannak nem lebomlott növényi maradványok a talajban, melyekbõl egyrészt értékes növényi tápelemek szabadíthatók fel, másrészt lebomlásuk pozitívan hat a talaj fizikai szerkezetére és biológiai aktivitására is. A baktériumtrágyával kezelt területeken alaptrágyaként 40 t/ha mennyiségben almos istállótrágya került kijuttatásra, tavasszal pedig nitrogén mûtrágyázásban részesült a növényállomány. Ezzel szemben a kezeletlen területeken semmilyen tápanyag-gazdálkodási beavatkozásra nem került sor õsszel, tehát sem szervestrágyát, sem pedig mûtrágyát nem juttattak ki. 

Az elmúlt évek során azonban rendszeres alapmûtrágyázásban részesültek, tápanyagban tehát nem szegények, átlagos foszfor- és káliumellátottságuk a jó-, közepes ellátottsági szintbe esik. Ugyanez igaz a baktériumtrágyával kezelt területekre is. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell rá, hogy a jó-, közepes tápelem-ellátottság optimálisnak tekinthetõ, ilyenkor csak annyi tápelemet kell a talajba juttatni, amennyit a növények kivonnak. Megemlítendõ továbbá, hogy a területeket a csernozjom talajtípus jellemzi (mészlepedékes, ill. réti csernozjom).

A tapasztalatokat két, egymástól függetlenül végzett laboratóriumi talajvizsgálat eredményei (ld. táblázat értékei) is megerõsítették. Ezek szerint a 0-60 cm-ig terjedõ talajszint kétszer annyi ásványi nitrogént tartalmaz baktériumtrágyával kezelt silókukorica után, mint a kezeletlen elõveteményt követõen. A borsó esetében még nagyobb, négyszeres a különbség a kezelt és kezeletlen terület között. Megállapítható volt, hogy a baktériumtrágyázott területek magasabb ásványi nitrogén szinttel rendelkeztek a nem trágyázott területekhez képest, aminek az egyik oka lehet a kezelés. Ennek pontosítása, tényszerûsítése további munkákat igényel, vagyis meg kell ismerni a baktériumtrágya – talaj – növény rendszer kölcsönhatásait. 

Összegzésképpen nagyon fontosnak tûnik láttatni a következõ összefüggéseket: a baktériumtrágyázás nem közvetlenül a növényt trágyázza, hiszen nem adott mennyiségû tápelemet tartalmaz. Sokkal inkább talajtrágyának nevezhetõ, lévén, hogy fizikai, biológiai és kémiai módon is javítja a talaj tulajdonságait, értve ezalatt a talaj szerkezetét, felvehetõ tápelem-tartalmát és biológiai aktivitását. A baktériumtrágyázás mindezen hatásai azért érvényesülhettek ennyire látványosan Mezõfalván, mert a növénytermesztés komplex rendszerébe pontosan beágyazva juttatták ki ezen készítményeket.

Benedek Szilveszter és Bákonyi Nóra