MENÜ

Fókuszban a regionális termelõi tapasztalatok

Oldalszám: 13
2014.02.05.

Repce-búza fajtabemutató és agrárfórum a Nyugat-Dunántúlon

 

 

 


 

Az idei évben június 6-án tartotta a Baki Agrocentrum Kft. a szokásos nyár eleji fajtabemutatóját. A rendezvényen résztvevõ több mint 80 vendég 53 repce- és 38 búzafajtával ismerkedhetett meg.



Mivel senki sem ismeri jobban nyugati régió sajátosságait az évek óta helyben termelõ és kísérletezõ gazdálkodóknál, ezért az idei évben a fajtabemutatót követõ agrárfórumon a pókaszepetki Zalagrár Kft., a nagykanizsai Gyümölcskert Zrt. valamint a galamboki EGAX Kft. vezetõ szakemberét kérte fel a Baki Agrocentrum arra, hogy ossza meg a rendezvény résztvevõivel a 2010-2011-es szezon repcetermelési tapasztalatait.



Elsõ témakörként az alkalmazott vetésforgó kérdését foglalták össze a szakemberek. Az AKG programban résztvevõknek a repce vetésforgóba illesztésekor ügyelni kell arra, hogy szója után 4 évig nem ajánlott az adott területre repcét vetni, hiszen a sclerotinia rokon betegsége a két növénynek. Általános gyakorlat, hogy valamilyen kalászos növény után vetik a repcét, a talaj nedvességtartalmának megõrzése érdekében pedig lehetõleg lazítást, forgatás nélküli talaj-elõkészítést alkalmazva. Például jó elõvetemény lehet a tavaszi árpa – rövid szalmája, és ezáltal a kevesebb tarlómaradvány miatt.



Szokatlan megoldásként hangzott el tápanyag-utánpótlási kérdésben, hogy az elõveteményként vetett tavaszi árpát nitrogénnel jól ellátják, majd ezt egészítik ki tarlóhántáskor 1 q/ha pétisóval és 2 q/ha NPK mûtrágyával. A fórumon szó esett a precíziós mûtrágyaszórás egyre szélesebb körû elterjedésérõl, viszont az elhangzottak alapján még nincs mindenki meggyõzõdve annak kimutatható eredményeirõl.



Az ideális vetésidõ szeptember 5-15. közötti, ami sajnos 2010-ben nehezen volt végrehajtható a zalai csapadékos idõjárás miatt. Intenzív technológia mellett inkább a hibrideket javasolták a megkérdezett szakemberek, amelyeket 300-400 ezer/ha csíraszámmal ajánlják vetni (szemben a fajták 500-550 ezres csíraszámával).



Az õszi gyomirtás szükségességében mindenki egyetértett, azonban volt, aki a csapadékos idõjárási körülmények miatt tavaszi kiegészítõ kezelésre is kényszerült.



A 2010-es évben az õszi regulátoros és gombaölõszeres kezelések nagyobb részt elmaradtak, az elhúzódó vetés miatt fejletlen állományokat inkább lombtrágyázással próbálták erõsíteni. A repcebolha és álhernyó elleni védekezéseket viszont nem lehetett elkerülni.



Sajnos a régióban tavasszal az állományok rendkívül gyenge állapota miatt több területen is rákényszerültek a repce kitárcsázására. A szárormányos ellen jellemzõen rövid hatástartamú piretroidokkal védekeztek 2-3 alkalommal. A tavaszi regulátorozások sem kerültek elvégzésre minden területen, inkább kondicionáló és lombtrágya készítményeket használtak. Hasonlóan maradtak el virágzáskori sclerotinia elleni védekezések, mivel rendkívül száraz idõjárási körülmények voltak jellemzõek ebben az idõszakban, ami nem kedvezett a betegség kialakulásának.



Összefoglalva az elhangzottakat, azt lehet mondani, hogy az idei szezonban mindenki igyekezett a gyenge repcéknek „luxuskörülményeket” biztosítani, annak érdekében, hogy mentsék a még menthetõ hozamokat.



Az agrárszakemberek eszmecseréjét a Baki Agrocentrum terménykereskedelmi vezetõjének, Balogh Ádámnak az elõadása követte az aktuális repce- és gabonapiaci trendekrõl. Az elõadás anyaga letölthetõ a www.baki-agrocentrum.hu/repcetrendek oldalon.