A megújuló energiatermelés az emberiség egyik legfontosabb témája a 21. században. Három fõ tényezõ van, amely meghatározólag hat az alternatív energiatermelésre: a hagyományos energiahordozókhoz való hozzájutás körülményei, illetve annak gazdaságossága, a mezõgazdaság és a vidékfejlesztés kihívásai, és a munkahelyteremtés.
Elõzõ lapszámunkban a nyári tarlómûvelésrõl, a talajállapot javítás kezdõlépésérõl volt szó. Ha egy gondolattal kellene összefoglalni e mûvelet funkcióját, nem mondhatna mást a gondos szakember, mint a talaj biológiai regenerációjának elõsegítése. Az elfáradt talajt a nyári idõszakban kell pihentetni és felkészíteni a következõ tenyészidõszakra. A betakarítást követõ tarlóhántás elsõsorban a felsõ rétegre van kedvezõ hatással.
Egyik szántóföldi bemutató alkalmával beszélgettem Halvaksz Béláné Terikével, aki mintegy 1200 hektáron végez növényvédelmi szaktanácsadást Dombóváron és környékén, több gazdálkodó munkáját segítve ezzel. A szakember nap mint nap szembesül a vízerózió talajromboló, termés tönkretevõ hatásaival. (a szerk.)
A tápanyag-gazdálkodás rendszerén belül fontos és összetett kérdést jelentenek a növényi maradványoknak (gyökér és szár, de egyszerûen csak szármaradványokról beszélünk, hiszen ez jelenti a nagyobb mennyiségû biomasszát) a talaj szerkezetére és tápanyag-szolgáltató képességére gyakorolt hatásai. A növényi maradványok nagy mennyiségû szerves anyagot tartalmaznak és ez jelentõs mértékben befolyásolja a talajban lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat.
Magyar kutatók a talajmissziót támogató nemzetközi projektben
